Gyermekorvosi alapellátás: tartós praxishiány mellett készül a finanszírozás átalakítása

Tartós betöltetlenség, jelentős területi eltérések

A gyermekorvosi praxisok helyzete és az alapellátás átalakításának lehetőségei álltak a Házi Gyermekorvosok Egyesülete (HGYE) 2026. október 16-i, XXXI. őszi konferenciájának középpontjában. Az Economx rendezvénybeszámolója szerint Végvári Tamás, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) alapellátási igazgatója 245, legalább hat hónapja betöltetlen gyermekorvosi körzetről számolt be. Közülük 93 egy–három éve, 34 pedig legalább egy évtizede vár orvosra. A betöltetlen körzetek több mint 38 százalékában legalább öt éve fennáll a hiány.

A konferencián bemutatott országos betöltetlenségi arány 16,82 százalék volt. Budapesten megközelítette a 14 százalékot, Heves, Nógrád és Komárom-Esztergom vármegyében ugyanakkor meghaladta a 30 százalékot; Hevesben elérte a 37 százalékot. Ezek az adatok a gyermekorvosi körzetekre vonatkoznak, ezért nem azonosíthatók a teljes háziorvosi alapellátás betöltetlenségi mutatóival.

A nyilvántartások értelmezésekor a betöltetlenség és az ellátás teljes hiánya között is különbséget kell tenni. A NEAK 2026. októberi listája a havi finanszírozási szerződésadatok alapján sorolja fel a betöltetlen szolgálatokat, megjelölve típusukat, címüket, az ellátandó lakosság számát és a betöltetlenség kezdetét. A jegyzék önmagában nem részletezi az adott körzet helyettesítési rendjét vagy az ellátáshoz jutás tényleges feltételeit.

A működési feltételek rendezését sürgeti a szakmai szervezet

Kántor Irén, a HGYE elnöke három, egymáshoz kapcsolódó beavatkozási területet jelölt meg. Az első a praxisok tárgyi és működési feltételeinek javítása: megfelelő infrastruktúra, korszerű eszközök és kiszámítható anyagi háttér biztosítása. A második a mindennapi működés fenntarthatósága, ezen belül a szakdolgozói és adminisztrátori feladatok finanszírozása, valamint az orvosi utánpótlás feltételeinek felülvizsgálata. Ide tartozik a továbbképzések idejére szükséges helyettesítés megszervezése is.

A harmadik terület az egészségügyi, védőnői, oktatási és szociális szolgáltatások együttműködése. A szakmai szervezet olyan, folyamatosan elérhető hálózat kialakítását szorgalmazza, amelyben egyértelműek a kompetenciák és a felelősségi körök. Az elképzelés szerint a gyermek és családja szükségleteihez igazodó segítségnyújtást az érintett szakemberek összehangolt munkája támogatná, a jelenleg elkülönülő szolgáltatások szorosabb összekapcsolásával.

A praxisbevétel és a többletfeladatok finanszírozása is változhat

Darvai László helyettes államtitkár a konferencián arról beszélt, hogy a finanszírozásnak jobban kellene követnie a működési költségeket és elismernie a vállalt többletfeladatokat. Az ismertetett reformterv a rezsitámogatás helyett a praxisfinanszírozás emelését helyezné előtérbe, növelné az alapdíj számításához használt pontok forintértékét, és mérsékelné a degressziót. Utóbbi a létszámhoz, illetve teljesítményhez kapcsolódó finanszírozás növekedésének korlátozását jelenti.

A javaslatcsomag az ügyeleti óradíjak emelését, a hátrányos helyzetű térségekben működő praxisok kedvezőbb finanszírozását, valamint a további szakvizsgák és licencek anyagi elismerését is tartalmazza. Külön feladatként jelent meg a szakdolgozói bérek rendezése, hogy azok biztonsága kevésbé függjön az adott praxis méretétől vagy bevételétől. A részletes összegek és a bevezetés ütemezése a beszámoló alapján még nem tekinthetők véglegesnek.

Az életpályamodell tervezése a praxisok közötti működési különbségekre is kiterjedne. A konferencián elhangzottak szerint az önkormányzati hozzájárulások eltérőek: egyes települések letelepedési támogatással vagy a fenntartási költségek átvállalásával segítik a szolgálatokat, máshol a rendelő használata is kiadást jelent. Az egységesebb feltételek kialakítása a pályakezdők számára is kiszámíthatóbbá tehetné a praxisvállalást.

Felülvizsgálnák a körzetek létszámkövetelményét

A konferencián ismertetett szabályozási keret szerint a gyermekorvosi körzeteknek 2027 végéig legalább 600 fős létszámot kellene elérniük. Az OKFŐ bemutatott adatai alapján az 1459 körzetből 882 teljesítette ezt a követelményt, 577 pedig a határ alatt maradt.

A tervezett korrekció a körzet területén lakó gyermekek helyett a praxisba ténylegesen bejelentkezettek számát venné alapul. A konferencián közölt számítás szerint ez 369 körzet esetében tenné lehetővé a minimum teljesítését; 208 körzet azonban így is a küszöb alatt maradna. A módosítás tehát számos praxis szabályozási helyzetét rendezhetné, de önmagában nem jelentene megoldást az orvos-utánpótlás hiányára.

Kevesebb igazolás, célzottabb pályakezdési támogatás

Az adminisztratív terhek mérséklését szolgálná az óvodai és iskolai hiányzásokhoz kapcsolódó orvosi igazolási kötelezettség kivezetése. A helyettes államtitkár tárcaközi egyeztetésekről számolt be; az ismertetett szándékot ezért még nem lehet hatályba lépett változásként kezelni. Ugyancsak javaslatként hangzott el a 14–18 éves korosztály ellátásának házi gyermekorvosi szolgálatokhoz rendelése.

Az utánpótlást jelenleg is támogatják pályázati eszközök. A NEAK 2026-ban külön felhívást tett közzé a legalább 12 hónapja betöltetlen körzetekben letelepedő orvosok, illetve a praxisjogot vásárlók támogatására. Az OKFŐ tájékoztatója szerint a benyújtási határidő október 15. volt. A gyermekorvosi ellátás átalakításánál így a már működő támogatások eredményessége, a tervezett finanszírozás és a körzetszervezési változások együttes értékelése lesz meghatározó.