Kórházak adósságának konszolidációja: közel 100 milliárd forintos állomány rendezése indul
A magyar kórházak 2025 végi, közel 100 milliárd forintos lejárt tartozásállományának rendezése az év első negyedévében megkezdődik, első ütemként 80 milliárd forint kifizetése várható január végére. A Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára, Takács Péter hangsúlyozta, hogy a folyamat technikai előkészítése zajlik, miközben a 2026-os költségvetés további jelentős forrásnövekedéssel támogatja az ágazatot.
Adósság keletkezésének háttere
A kórházak tartozásai év végére az eredetileg prognosztizált 95,5 milliárd forintot meghaladva, közel 100 milliárd forintnál álltak meg. Takács Péter államtitkár mintegy 97 milliárd forintos összegről számolt be, míg az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára, Rásky László is nagyságrendileg ekkora, 100 milliárd forint körüli lejárt állományt említett. Ez a mérték nem okozott meglepetést a szereplőknek, mivel a rendszerben kódolt jelenségről van szó. Rásky László kiemelte: bár 2025-ben 150 milliárd forint beépülő pluszforrást kaptak az intézmények, ez nem nullázta le az adósságot. Nemcsak Magyarországon jellemző ez: az Egyesült Királyságban az NHS, Csehországban pedig a biztosítók szintjén jelentkezik hasonló finanszírozási késedelem.
A növekedés hátterében az egészségügyi infláció és a teljesítményvolumen bővülése áll, amely kapcsán 2025-ben 230 milliárd forintos többletigénnyel számoltak. Bár év közben a konszolidációk részben ellensúlyozták a hiányt, az év végi adat újra elérte a kritikus szintet.
Tervezett konszolidációs ütemterv
Takács Péter az InfoRádióban kifejtette: január végéig az első részlet, 80 milliárd forint kifizetése a cél, amit a Nemzetgazdasági Minisztériummal és a Kulturális és Innovációs Minisztériummal egyeztettek. Rásky László informális értesülések alapján azzal számol, hogy februárra a közel 100 milliárd forintos lejárt adósság nagy részét rendezhetik, egy kisebb hányad kifizetése pedig márciusra csúszhat. A kormányhatározat megjelenése után gyorsulhat a folyamat, hasonlóan a 2025 eleji, szintén februárra tolódott konszolidációhoz.
Ez a lépés a költségvetésben biztosított 80 milliárd forintos dologi finanszírozási keretet egészíti ki, amely járóbeteg-pontérték revíziót is tartalmaz. Az OSZ üdvözli a beépülő források logikáját, miszerint nem utólagos kifizetések, hanem előrehozott támogatások jellemzik a rendszert.
Beépülő finanszírozás mint stratégia
2025-ben a 150 milliárd forintos pluszbeépítés mérsékelte az adósságfelhalmozódást, 2026-ra pedig újabb 80 milliárd forinttal számolnak a kórházak dologi kiadásaira. Takács Péter hangsúlyozta a tudatos tervezést: rendszeres monitorozás, közös egyeztetések az egészségbiztosítóval, fenntartókkal és beszállítókkal biztosítják az átláthatóságot. Az ágazati büdzsé éves növekedése – idén 300 milliárddal – ezt támasztja alá.
Az Orvostechnikai Szövetség szerint az év végére normalizálódhat az adósságszint, ha az ígéretek teljesülnek. Ez megelőző jellegű megközelítés, ellentétben a korábbi sporadikus konszolidációkkal, amelyek gyakran csak tüneti kezelést jelentettek.
Hosszabb távú reformlépések
Két éven belül esetszintű költséggyűjtést vezetnek be, revízióval a súlyszám-értékekre és folyamatos utánkövetéssel. Tíz kórházban már megalapozták a kontrollingrendszert, ami az értéktartást szolgálja. Ezáltal pontosabbá válik a finanszírozás, csökkentve a strukturális deficitet.
A beszállítók, köztük orvostechnikai cégek, stabilabb cash-flow-ra számíthatnak, ami fenntartható ellátást biztosít. A kórházak vezetői számára ez likviditási enyhülést jelent, lehetővé téve a minőségi fejlesztéseket anélkül, hogy további tartozásokat halmoznának fel.
Hatások az egészségügyi ellátásra
A konszolidáció stabilizálja a beszállítói láncot, elkerülve a gyógyszer- vagy eszközhiányt, ami kritikus a betegellátásban. Az OSZ főtitkára optimista: a tervezett lépések mellett az adósság év végére kezelhető szintre süllyed. Ugyanakkor a rendszer krónikus jellegű kihívásai – infláció, kapacitásbővítés – fokozódó figyelmet igényelnek.
A magyar egészségügyben a kórházak adóssága strukturális, nemzetközi párhuzamokkal rendelkező probléma, amelynek kezelése most lendületet vesz. Ezáltal a klinikai munkára fókuszálhatnak az intézmények, erősítve a páciensek ellátásának kontinuitását.
