Krízisben az alapellátás: Több mint ezer betöltetlen háziorvosi praxis országszerte

Növekvő praxis-üresség és helyettesítési gondok

A betöltetlen háziorvosi körzetek száma 2025-ben meredeken ívelt felfelé, miközben az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) júniusban még 864 üres praxist rögzített országszerte, júliusra ez a szám túllépte az ezret, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kiemelkedően 88 körzettel, ahol a helyettesítés gyakran heti néhány órára szorítkozik. Egy év leforgása alatt országosan 16 százalékkal, Budapesten pedig 50 százalékkal bővült az érintett praxisok sora, ami a kontinuitásvesztést eredményezi, hiszen a betegek túlnyomó többségét ideiglenes kollégák látják el. A Qubit által idézett Társadalmi Riport 2024-es adatai szerint 2010 óta nyolcszorosára szaporodtak a betöltetlen felnőtt praxisok, tízszeresére a gyermekorvosi körzetek, így 900 ezer feletti lakos érintett, akiknek lakhelyén nincs dedikált háziorvos.​

Elmozdulás a pályaelhívásban és demográfiai nyomás

A háziorvosok medián életkora 61 évet tesz ki, 2024-ben kétszer annyi 61-70 éves szakember praktizált, mint 41-50 éves kolléga, ami nyugdíjazási hullámot prognosztizál a közeljövőre, miközben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2023-as évkönyve szerint a háziorvosok és gyermekorvosok létszáma 5604-re apadt, 11 százalékos csökkenést mutatva az előző évtizedhez képest. A pályakezdők alacsony száma mellett a leszakadó régiók – Dél-Dunántúl, Északkelet-Magyarország, Alföld – szenvedik meg leginkább a hiányt, ahol a bejelentkezett lakosság aránya 92 százalék körül stagnál, szemben a főváros 95 százalék feletti mutatójával, továbbá a külföldi elvándorlás és a biztosítatlan státuszok további terhet rónak a rendszerre.​

Finanszírozás torzulásai és ösztönzők hiánya

Egy átlagos praxis 2023-ban havi 3,2 millió forint bevételt hozott, amelynek jelentős hányada bérkiegészítésből származik, a körzetméretet előtérbe helyezve a minőségi indikátorokkal szemben, miközben az egy lakosra jutó NEAK-költés évi 27 ezer forint, járási szinten hétszeres eltérésekkel, a megyei jogú városokat favorizálva a községekkel szemben. A 123/2025. (VI. 2.) Korm. rendelet 2025-ös előirányzata 300 534 millió forintot irányoz elő háziorvosi ellátásra, ebből 99 790,7 millió praxisfinanszírozásra, 118 149,6 millió bértámogatásra és 27 405,3 millió indikátorrendszerre oszlik meg, ám ez utóbbi mindössze a bevételek 5-10 százalékát érinti, gyengén ösztönözve a hatékonyságot. A telemedicina térnyerése ellenére a személyes vizitek száma nem élénkült fel, miközben a betegforgalom-adatok sem indokolnak érdemi reformot a jelenlegi keretek között.​

Területi disparitások és szakmai lemaradás

A praxisok 13-14,6 százalékának tartós üressége elsősorban a szegényebb, rosszabb egészségi státuszú régiókban jelentkezik, ahol a távolságok – egyes esetekben 10 kilométert meghaladóan – nehezítik a betegek mozgását, továbbá az alapellátás szakmai profilja elmarad a szakellátás technológiai dinamikájától, ápolói integráció nélkül. A Debreceni Egyetem BigData projektje modellértékű adattárházat hozott létre betegadatok és képi dokumentumok feldolgozására, támogatva az AI-alapú klinikai kutatásokat, mégis a rendszer egésze krízisben vergődik, reformkísérletek inkább feszültségeket szítanak, mint megoldást kínálnak.