Működő ágyból kevesebb, szünetelőből több: a budapesti belgyógyászati kapacitás szerkezeti hiányai

Tele az aktív osztályok

Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) október 26-i, reggel 8 órai adatai szerint az érintett budapesti kórházakban 950 aktív belgyógyászati ágy működött. Ebből 921-en feküdtek betegek, így 29 ágy maradt szabadon. A 921 beteg közül 207-en krónikus vagy ápolási osztályra való áthelyezésre, illetve elbocsátásra vártak.

A hivatalos tájékoztatás szerint a fővárosi betegellátás visszatért a megszokott kerékvágásba. Az operatív csoport azonban a hétvégén is ülésezett, és a kórházak naponta jelentik a szabad és foglalt kapacitásukat.

Nem az ágyak tűntek el, hanem a működtetésük

Az egészségbiztosítási alapkezelő adatai szerint Budapesten 2016-ban 2229 belgyógyászati ágy működött. 2025 végén már csak 1739. A belgyógyászati, a krónikus és az ápolási ágyak együttes működő száma kilenc év alatt 5207-ről 3950-re csökkent, ami közel 24 százalékos visszaesés.

A nyilvántartott kapacitás mást mutat. A belgyógyászati ágyak száma alig változott: 2255 volt 2016-ban, 2292 pedig 2025-ben. A különbség a tartósan szünetelő ágyakban van, amelyek száma 26-ról 553-ra nőtt. A krónikus ellátásban a nyilvántartott 2483 ágyból 2025 végén 1838 működött, 645 szünetelt. A kapacitásvesztés jelentős része tehát a meglévő ágyak szüneteltetéséből ered, nem a hivatalos ágyszám csökkentéséből.

Az adatok az egész közép-magyarországi régióban hasonló képet mutatnak. A régióban 3766 működő belgyógyászati jellegű ágyat tartottak nyilván, ebből 294 volt szabad, további 1318 ágyon pedig szünetelt az ellátás.

A krónikus osztályok szűkülése

A Péterfy Sándor utcai kórházban szeptember 1-jétől a III. krónikus belgyógyászati osztályon 136-ról 100-ra, október 1-jétől a II. osztályon 132-ről 116-ra csökkent a férőhelyek száma. Az I. osztály 60 ágya változatlan maradt. Két hónap alatt így 52 ággyal, mintegy 16 százalékkal csökkent az intézmény krónikus kapacitása. Az intézmény október 22-i közlése szerint az érintett osztályokon 15 üres ágy volt, és nem rendeltek el zárlatot.

A betegfelvétel korlátozásáról eltérő állítások láttak napvilágot. Több család arról számolt be, hogy kórházi szociális irodák szerint a krónikus osztályok nem fogadnak új betegeket, és nem hosszabbítják meg az ápolási időt. Az Egészségügyi Minisztérium hivatalos válaszában cáfolta, hogy ilyen központi utasítást adtak volna ki. A tárca elismerte az ellátásszervezési nehézségeket, és a szociális szféra régóta fennálló kapacitáshiányával magyarázta őket. Azt ugyanakkor nem közölte, hogy egyes kórházak saját hatáskörben hoztak-e korlátozó intézkedéseket.

Megválaszolatlan kérdések

A Szociális és Családügyi Minisztérium nem vezet pontos nyilvántartást azokról, akik már nem igényelnek aktív kórházi ellátást, de gondozásra vagy szociális elhelyezésre szorulnak. A szabad szociális férőhelyek felmérése folyamatban van, a gondozói és ápolói létszámhiányt pedig akadályozó tényezőként említették. A krízis napján húsz beteget helyeztek át a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei által fenntartott krónikus osztályra. A további áthelyezések ütemezéséről nem közöltek részleteket.

Az OKFŐ szerint a szakdolgozói hiány országos probléma, a kórházak költségvetési keretei pedig általában nem akadályozzák az ápolók felvételét. A fővárosi intézmények betöltetlen álláshelyeiről nem adtak pontos adatot. Az egészségügyi tárca a megjelenésig nem válaszolt a nyilvánosan feltett, több mint tíz napja érkezett kérdésekre.