Pintér Sándor az Európai Unió egyik legjobb egészségügyi rendszerének felépítését tűzte ki célul

A miniszter szerint megvannak azok az alapok, amelyekre fel lehet építeni „egy kiváló egészségügyi rendszert.” 

Kiemelte, hogy a nyolc éve működő EESZT-ben valamennyi orvosi beavatkozás megtalálható: „Kevés ország mondhatja el magáról, hogy valamennyi orvos-beteg találkozó rendszerbe van szedve.” Kiemelte azt is, hogy a kórházakban hamarosan bevezetik az egységes informatikai rendszert, a szakellátásban pedig már működik a betegirányitási rendszer.

Az EESZT-ben 2017. november 1. óta 430 millió járóbeteg-ellátás történt a nyolc év alatt, fekvőbeteg ellátásban 16 millió, laborellátásban pedig 60 millió. 1600 milliárd e-recept került fel a rendszerbe, valamint 40 millió beutaló, a lakosság pedig több, mint 130 millió esetben jelentkezett be.

A belügyminiszter külön beszélt a laborbeutalókról, amelyek 85 százaléka e-beutaló, tíz százaléka az ellátóknak azonban nem hajlandó ezt használni, ami megnehezíti a laboratóriumok munkáját és az EESZT-nek is hátrányára szolgál. A tárcavezető szerint el kell jutni oda, hogy a laboratóriumi területen 100 százalék közeli legyen az elektromos úton történő beutalás.

Egyórás, kevésbé strukturált beszédében érintette a kórházban hagyott csecsemők helyzetét is. Jelenleg 300 gyerek van kórházakban, az ő szoiális ellátásukat (bölcsőde, nevelőszülökhöz kerülés), „jövő év március 31. meg fogjuk oldani” – ígérte a belügyminiszter, aki azonban azt nem fejtette ki, mi lesz április 1-től a kórházban hagyott csecsemők sorsa.

Az alapellátásról szólva elismerte, hogy nincs elég háziorvos. A helyzet egyik megoldása lehet szerinte azt, hogy kötelező háziorvosi gyakorlatot vezetnének be az orvostanhallgatók számára, „hátha kedvet kapnak a fiatalok a háziorvosláshoz.”

Beszélt az alapellátás modernizálásáról is, itt a kompetencibővítést emelte ki, vagyis, hogy a háziorvosok több feladatot lássanak el a rendelőkben, csökkentve ezzel a szakrendelők terheltségét. Azt mondta, a háziorvosi kompetencialistát át kell nézni, szükséges a bővítés, ahogy a beutalási szabálykönyv átszervezése is. Fontosnak tartja a szakorvosi javaslatra kiírható gyógyszerek egyszerűsítését is.

A belügyminiszter a renitens orvosokról is szót ejtett. 1964 rendelőt vizsgáltak és kiderült: 53 százalékában nem volt betegellátás az első fél órában, hiába volt időpont, nem kezdődött meg a szakrendelés. 719 esetben az utolsó félórában nem volt rendelés. A rendelések 16 százalékában sem az első, sem az utolsó félórában nem volt rendelés. Ezt a beléptető rendszerrel lehet javítani Pintér Sándor szerint.

Kialakították és működik már az egészségügyi személyzeti nyilvántartási rendszer, amely tartalmazza valamennyi alkalmazott valamennyi adatát. A miniszter kiemelte, a pandémia alatt nem tudták, hány orvos van, ki milyen végzettséggel rendelkezik, most végre van egy központi rendszer, amelyben ezek az adatok fent vannak.