Az irányelv célja:
- A CRS szektor- és szakmasemleges, egységes diagnózisa és kezelése.
- A CRS-ben szenvedő betegek életminőségének és tüneti kontrolláltságának javítása, a rosszul vagy részlegesen kontrollált betegek számának csökkentése.
- A CRS recidívák és a nehezen kezelhető, refrakter esetek számának csökkentése.
- A CRS miatt végzett műtétek számának csökkentése.
- A CRS-ben és asztmában szenvedő betegek asztmás exacerbációinak csökkentése.
- A szövődményes esetek számának csökkentése.
- Az antibiotikum-fogyasztás visszaszorítása.
Az allergiás rhinitis (AR) gyakori betegség, prevalenciája az utóbbi évtizedekben egyértelműen nőtt. Az ISAAC III. hazai adatai szerint 2003-ban a 6-7 és 13-14 éves gyermekek között az AR átlagos gyakorisága 9,93% volt. A világ számos országában tapasztalt ugrásszerű prevalencia növekedés oka összetett, részben még ismeretlen, leginkább a "nyugati életstílus" komplex hatásával magyarázzák. Magyarországon a parlagfű, mint nem őshonos gyomnövény, utóbbi évtizedekben tapasztalt ugrásszerű, nagyfokú elterjedése, biztosan hozzájárul a szénanátha incidenciájának növekedéséhez.
Az AR társadalmi jelentőségét az adja, hogy a gyakori előfordulás mellett főként a gyermekeket és a munkaképes korú felnőtteket érinti, gyakran társul asthma bronchialehoz, és a rhinitises betegek több mint a fele a közepes/súlyos kategóriába esik.
Az irányelv egyik célja a jelenlegi hibás gyakorlat megváltoztatása, mind a paramedikális kompetencia túlértékelése vonatkozásában, mind a személyi, mind az infrastukturális hiányosságok kiküszöbölésében. A jelen irányelvben felsoroltaknak megfelelően végzett korai diagnosztika és a diagnózison alapuló individuális neuroterápia ugyanis - ellentétben a diagnózis nélkül megkezdett, paramedikális beavatkozásokkal - alapvetően változtatja meg az érintett populáció életkilátásait, beleértve a család és a társadalom terheit, és népgazdasági hatása sem elhanyagolható. Az irányelv segítségével a következők javíthatók: a fejlődésneurológiai diagnosztika és a neuroterápia eredményessége, megfelelősége, biztonságossága és költséghatékonysága.
Az irányelv kiemelt célja az otthoni lélegeztetés feltételeinek meghatározása otthoni lélegeztetésre alkalmas gyermekbetegeknél, a krónikus gépi légzéstámogatásban részesülő gyermekek kórházi tartózkodási időtartamának, jatrogén és nozokomiális szövődményeinek csökkentése, életminőségének és élettartamának növelése, a betegellátás költségeinek csökkentése, a család egységének helyreállítása, a megvalósítás elérhető kritériumainak összefoglalása, a kivitelezés módjainak ismertetése, az alkalmazás veszélyeinek, hátrányainak felvázolása.
Alapvető felhasználói célcsoport aneszteziológia és intenzív terápia, csecsemő-és gyermekgyógyászat, pulmonológia, neurológia, rehabilitáció, klinikai genetika, hospice-palliatív ellátás szakterületeken tevékenykedő orvosok és ápolók, specialisták, gyógytornászok, dietetikusok, pszichológusok, az otthonápolási szolgálat munkatársai, szociális munkások, az érintett család és segítő családtagok. További célja, hogy a döntéshozók, ellátásszervezők részére áttekinthető irányvonalat biztosítson, amely a szolgáltatások tervezéséhez a legújabb bizonyítékokra épülő támpontot nyújt. Javasolt továbbá minden betegnek és hozzátartozóiknak, betegképviseletek és civil szervezetek számára, akik az irányelv elolvasásával összefoglaló szakmai tájékoztatást kapnak a hazai ellátás lépéseiről.
A gyermekpszichiáternek számos esetben szükséges olyan gyermekekkel, családtagokkal, pedagógusokkal vagy a gyermekvédelmi rendszer résztvevőivel konzultálnia, ahol a probléma középpontjában a gyermek externalizáló viselkedése áll, a felnőttekkel vagy kortársakkal kapcsolatos viselkedés eltérése, a konvencionalitás, a normák átlépése miatt.
A nyomási fekély kialakulásának megelőzése (rizikószűréssel, kényelmi eszközök és prevenciós kötszerek alkalmazásával), táplálásterápia, mobilizálás, terápia. A jelenlegi egészségügyi szakmai irányelv az adaptációt segítő ápolástudományi és ehhez szorosan kapcsolódó egyéb szakellátási (elsősorban rizikófelmérés, prevenció, sebkezelő és mozgásképesség növelő) egészségügyi teendőkkel foglalkozik. Megfogalmazza azt a közös célt, melynek érdekében a nyomási fekély megelőzéséért, kezeléséért, ápolásáért, és gondozásáért felelős szakemberek együttműködnek.
