Kiugróan magas hepatitis A-esetszámok Magyarországon: helyi járvány, országos figyelmeztetéssel
2025-ben Magyarországon szokatlanul magasra emelkedett a hepatitis A megbetegedések száma: november elejéig csaknem 1600 igazolt esetet jelentettek, ami a 2019–2023-as évek 102-es éves középértékének több mint tizenötszöröse. A fejlett világban ritkának számító kórkép most döntően Budapesten, Pest, Fejér és Komárom-Esztergom vármegyében okoz lokális járványt, miközben az ország többi részéből is folyamatosan érkeznek bejelentések.
Jelenlegi járványhelyzet: számok és térkép
Az NNGYK heti járványügyi jelentései szerint 2025-ben november elejéig közel 1600 hepatitis A esetet regisztráltak, ami a korábbi években megszokott, évi mintegy száz körüli esetszámhoz képest évtizedes csúcsot jelent. A 24.hu összefoglalója kiemeli, hogy az emelkedés nem átmeneti ingadozás, hanem tartósan magas aktivitás, amely már az év első öt hónapjában hétszeres esetszámot eredményezett a 2024-es azonos időszakhoz képest.
A leginkább érintett területek között Budapest, Pest és Fejér vármegyék szerepelnek, korábbi adatokban Komárom-Esztergom is a gócpontok között jelent meg, ugyanakkor az ország szinte minden régiójából jeleztek sporadikus eseteket. A jelenlegi járványt szakértők helyi, több gócú fellángolásként írják le, nem országos kiterjedésű, általános járványként, ugyanakkor a további terjedés kockázata miatt fokozott figyelmet igényel.
Epidemiológiai sajátosságok és érintett korcsoportok
A mostani hullámban a 3–59 éves korosztályok közel azonos arányban érintettek, ami arra utal, hogy a fertőzés nem szűk csoportokra korlátozódik, hanem széles fogékonyság mellett terjed a lakosság körében. A hepatitis A a fejlett országokban általában ritka, ciklikus jelleggel, 5–7 évente okoz nagyobb járványt; Magyarországon az előző, ehhez mérhető hullám 2014-ben zajlott.
A Covid–19-pandémia éveiben bevezetett kontaktuscsökkentő és higiénés intézkedések a hepatitis A terjedését is jelentősen visszafogták, így a populáció átfertőzöttsége csökkent, miközben a fogékonyak aránya nőtt. Nemzetközi adatok szerint Európában az alacsony endémiás szint miatt a felnőtt lakosság jelentős része védtelen marad, ha nem részesül célzott immunizálásban, ami kedvez a nagyobb járványhullámok megjelenésének.
Terjedési utak: fekál-orális fertőzés, higiénés problémák
A hepatitis A-t okozó egyszálú RNS-vírus elsősorban fekál-orális úton, fertőzött széklet közvetítésével terjed. A NNGYK tájékoztatója szerint a leggyakoribb fertőzési út a közös háztartásban élők közötti szoros kontaktus, a közösségekben (iskolák, intézmények) történő közös mosdóhasználat, valamint a széklettel szennyezett víz, jég, illetve élelmiszer fogyasztása.
A fertőzés különösen olyan környezetben terjed könnyen, ahol hiányosak a higiénés szokások, nem megoldott a szennyvíz-kezelés, vagy nem biztosított a tiszta ivóvíz. Ritkábban szexuális úton – főként orális-anális kontaktus révén –, illetve bizonyos életmódbeli kockázati csoportokban (MSM, intravénás kábítószer-használók) is gyakoribb előfordulást észlelnek.
Klinikai kép és lefolyás
A klinikai tünetek spektruma széles: sok fertőzés tünetmentes, máskor prodromális panaszok – rossz közérzet, fáradtság, hányinger, hányás, hasmenés, alhasi diszkomfort – előzik meg a klasszikus icterust. Jellegzetes a sötét vizelet, a világos, agyagszínű széklet, az étvágytalanság, a hőemelkedés, viszketés, valamint a bőr és a sclera sárgás elszíneződése.
A betegség lefolyása az esetek többségében önkorlátozó, maradandó májkárosodást vagy krónikus hepatitis formáját hepatitis A nem okozza. Idősebb életkorban, terhességben, krónikus májbetegség vagy egyéb komorbiditás esetén ugyanakkor nő a súlyos, ritkán fulmináns lefolyás kockázata, amely kórházi ellátást, intenzív terápiát, kivételesen májátültetést is szükségessé tehet.
Megelőzés: higiéné és célzott vakcináció
A hazai népegészségügyi ajánlások a megelőzés két fő eszközeként a következetes higiénés gyakorlatot és a hepatitis A elleni védőoltást jelölik meg. A fertőzés kockázata jelentősen csökkenthető alapos, szappanos kézmosással – különösen WC-használat után és ételkészítés előtt –, valamint a gyakran érintett felületek (mosdók, illemhelyek, kilincsek, villanykapcsolók) rendszeres, hypótartalmú fertőtlenítésével.
A hepatitis A elleni vakcinák vényköteles, térítéses készítmények, amelyek alkalmazását az NNGYK a fertőzés szempontjából fokozottan veszélyeztetett csoportok számára javasolja, ideértve többek között a rossz higiénés viszonyok között élőket, a trópusi vagy szubtrópusi, illetve gyenge közműellátottságú területekre utazókat, krónikus hepatitis B vagy C hordozókat, hemofíliás betegeket, intravénás szerhasználókat és az MSM populációt.
Üzenetek az egészségügyi szakembereknek
Az NNGYK az esetek számának növekedése miatt külön felhívta az egészségügyi dolgozók figyelmét arra, hogy akut májbetegség gyanúja, illetve a fekál-orális terjedésre utaló epidemiológiai háttér esetén gondoljanak hepatitis A-fertőzés lehetőségére. A hatóság kéri a betegek és kontaktjaik részletes felvilágosítását a terjedési utakról, a szükséges higiénés óvintézkedésekről és az elérhető védőoltási lehetőségekről.
Nemzetközi tapasztalatok és a jelenlegi hazai helyzet alapján a hepatitis A továbbra is jól kontrollálható, vakcinációval megelőzhető fertőzés, ugyanakkor a mostani – mintegy 1600 esetet elérő – járványhullám rávilágít arra, hogy a járványügyi éberség és az alapvető higiénés szabályok betartása fejlett egészségügyi rendszerben sem veszített aktualitásából.
