Alumínium az oltásokban: megcáfolt félelmek (frissítve)
Az átfogó dán kutatás megnyugtató eredménnyel zárult, miközben rávilágított az oltásellenes állítások megalapozatlanságára.
A koppenhágai Statens Serum Institut munkatársai 1,2 millió gyermek egészségi adatait vizsgálták. Megállapították, hogy nincs összefüggés az oltásokban használt alumínium és 50 különböző egészségügyi probléma, illetve mentális zavar kialakulása között.
Ezt a kutatást az Annals of Internal Medicine című folyóirat közölte, 2025. július 15-én. A vizsgálat különösen jelentős annak fényében, hogy az oltásokkal szemben kritikusan fellépő Robert F. Kennedy Jr. – az Egyesült Államok jelenlegi egészségügyi minisztere – sérelmezte az alumínium használatát, "rendkívül neurotoxikusnak" minősítve azt. A tanulmány azonban cáfolja ezeket a félelmeket, kimutatva, hogy az alumíniumot adjuvánsként tartalmazó vakcinák – mint például a hepatitisz B elleni HBVAXPRO, amelyet Magyarországon is alkalmaznak – nem növelik az autoimmun és allergiás betegségek kockázatát.
A 1997 és 2018 között született gyermekek hosszú távú egészségügyi megfigyelése arra az eredményre vezetett, hogy az alumíniumadjuvánsok nem járulnak hozzá az idegrendszeri fejlődési rendellenességek, mint például az ADHD vagy az autizmus spektrumzavar kialakulásához. Ez az eredmény megnyugtató bizonyítékkal szolgál az alumínium biztonságosságáról az oltóanyagokban.
Szerkesztőségi megjegyzés (2025. augusztus 28.):
A dán kutatók cikkét több kritika érte. A kritikusok kifogásolták, hogy a szerzők (szerkesztők) utólag töltöttek fel egy dokumentumot, és ez szerintük megváltoztatná a statisztikai számítások eredményét. A szerkesztőség közleménye szerint az Annals of Internal Medicine korábbi verziójú táblázatot töltött fel utólag, de már a peer review alatt kijavíttatták a statisztikát, így helyes eredmények szerepelnek a cikkben.
A szerkesztők felmérték az összeférhetetlenségeket, és a nemzetközi International Committee of Medical Journal Editors ajánlásait betartva azok nem minősültek olyannak, hogy ez a cikk megjelenését veszélyeztesse. A lap nem részesült pénzügyi támogatásban a megjelentetésért.
Andersson és kollégái egy sokkal gazdagabb adathalmazt használtak, mint amilyenek az Egyesült Államokban elérhetők, amely összekapcsolt, részletes oltási és egészségügyi adatokat tartalmazott a gyermekkor egészére kiterjedően. Azonban, mint minden megfigyeléses kutatásnak, ennek a tanulmánynak is vannak korlátai. A kutatók különböző módszertani megközelítésekkel enyhíthetik (bár ritkán szüntethetik meg) ezeket a korlátokat, amelyek eltérő kompromisszumokkal járnak.
A szerzők nem következtetnek amerikai adatokra, a cikk egy dán tanulmányt foglal össze dán adatok alapján dán betegek bevonásával a dániai helyzetet értékelve.
Több hozzászólás marginálisan szignifikáns összefüggéseket említett bizonyos, a kiegészítő jelentésben közölt másodlagos elemzésekben megfigyelt neurológiai állapotokkal kapcsolatban. A másodlagos elemzések több mint 540 összehasonlítást vizsgáltak, így várható, hogy egyesek pusztán a véletlen folytán statisztikailag szignifikánsak. A szerkesztők egyetértenek a szerzők azon megközelítésével, hogy a következtetéseket a legszigorúbb elsődleges, korrigált elemzésekre alapozzák.
Kritikaként merült fel, hogy a kutatók nem értékelik a kontrollcsoportot, aminek az a nyilvánvaló oka, hogy egy obszervációs kohorszról, és nem egy kontrollált vizsgálatról van szó.
Nem felel meg a tényeknek a kritikusok azon állítása sem, hogy a szerzők csak fekvőbeteg-adatokat használtak volna, a cikkben szerepel, hogy az atopiás- és ADHD-betegségeknél a kutatók a kiváltott receptekre támaszkodtak.
A tanulmány értékét jelzi, hogy heves vita alakult ki körülötte, mely minden bizonnyal a tudományos gondolkodás előmozdítását serkenti.
