Új kutatási eredmények szerint a Cu(ATSM) vegyület vér-agy gátat helyreállítva csökkenti az amyloid-béta szintet és javítja a kognitív funkciókat.
Bár a Parkinson-kórban főként az agyi α-synuclein halmozódást vizsgálták, új eredmények szerint a perifériás vérsejtek is szerepet játszhatnak a kórlefolyásban.
A 2-es típusú cukorbetegség és Alzheimer-kór kapcsolatában a vér-agy gát zavara és az ebből eredő mikroglia-változások játszanak fő szerepet.
Az orr-agy nanohordozós gyógyszerbevitel ígéretes lehetőséget jelent a központi idegrendszeri terápiák fejlesztésében, bár klinikai kérdések még fennállnak.
Az Alzheimer-kór kezelésének egyik fő kihívása a vér-agy gát, de ígéretes lehetőségek rejlenek a nanorészecske-alapú célzott gyógyszerbevitelben.
Az aerob mozgás serkenti a GPLD1 enzimet, amely javítja a vér–agy gát működését és csökkenti az időskori memóriazavarokat egerekben.
Az Alzheimer-kórban az amyloid-β plakkok és a Tau-kötegek szerepe vitatott, új kutatások az Aβ biomarkerként és terápiás célpontként történő értékelését vizsgálják.
A vaszkuláris kognitív zavarok a VaMCI-tól a VaD-ig terjednek, gyakoriak, és rizikófaktoraik kezelése kulcsfontosságú a megelőzésben és lassításban.
A nanoalapú terápiák új lehetőségeket kínálnak a központi idegrendszeri betegségek kezelésében, meghaladva a hagyományos gyógyszerek korlátait.
A Parkinson-kór a legfrissebb tudományos áttekintés szerint egy komplex, rendszerszintű folyamat, amely a bélflórától a vörösvértesteken át a vesékig terjedően több szervrendszert érint. A patomechanizmus, a rizikófaktorok és a terápiás célpontok újszerű, interdiszciplináris megközelítése új utakat nyithat meg a megelőzés és a kezelés terén.