Az adipocyták szerepe az elhízással összefüggő krónikus gyulladásban: főszerepben a β2-mikroglobulin

A β2-mikroglobulin (B2M) nevű molekula közvetítésével a zsírsejtek képesek előidézni az elhízáshoz társuló krónikus gyulladást és anyagcsere-zavarokat. Az állatkísérletes eredményeket humán minták elemzése is megerősíti, ezzel kijelölve egy új potenciális terápiás célpontot az elhízással összefüggő betegségek kezelésében.

Az elhízás során nemcsak a zsír mennyisége, hanem annak minősége és biológiai viselkedése is megváltozik. A kutatók szerint a megnagyobbodott (hipertrófiás) adipocyták kulcsszerepet játszanak a gyulladás elindításában, részben azáltal, hogy β2-mikroglobulint (B2M) termelnek.

Ez a molekula a MHC I antigén-prezentációs rendszer része, és jelenléte lehetővé teszi, hogy a zsírsejtek a saját antigénjeiket prezentálják a CD8⁺ T-limfocitáknak, gyulladásos választ kiváltva. A vizsgálat szerint ez a kapcsolat közvetlen sejtes kontaktus útján jön létre, és nem igényel patogén jelenlétet.

B2M-hiány: csökkent gyulladás, jobb metabolikus állapot

A kutatók adipocyta-specifikus B2M knockout egérmodellt alkalmaztak, amelyben kizárólag a zsírsejtekben gátolták a B2M gén működését. Ezek az egerek:

• kevésbé híztak el magas zsírtartalmú étrenden,

• kevesebb gyulladásos immunsejt halmozódott fel a zsírszövetükben,

• jobban reagáltak az inzulinra, és

• csökkent májzsírosodást mutattak.

A kísérletek azt is kimutatták, hogy a B2M jelenléte elősegíti a zsírsejtek vassal való túlterhelését, ami ún. ferroptózishoz – vasfüggő sejthalálhoz – vezet. Ez a sejtpusztulás további gyulladásos reakciót vált ki, mivel aktiválja a zsírszövetben található M1 típusú makrofágokat, amelyek proinflammatorikus citokineket szabadítanak fel.

Kettős mechanizmus: antigénprezentáció és vasanyagcsere-zavar

A kutatás két egymástól független, de párhuzamosan zajló folyamatot azonosított, amelyek révén a B2M elősegíti a gyulladást:

1. Immunológiai aktiváció:
   A hipertrófiás adipocyták antigén-prezentáló sejtekké alakulnak, és aktiválják a CD8⁺ T-sejteket – a folyamat B2M- és MHC I-függő.

2. Vasanyagcsere zavar:
   A B2M részt vesz a HFE-TFR2-hepcidin-FPN tengely működésében, amely a vasfelvételt és -leadást szabályozza. A zsírszövetekben ez az egyensúly megbomlik, vasfelhalmozódást és ferroptózist eredményez, újabb gyulladást indukálva.

Humán relevancia: hasonló mintázat emberekben is

A kutatók három különböző humán zsírszövet-RNS-szekvenálási adatbázist (GEO: GSE152991, GSE286454, GSE283367) elemeztek, és ezekben is:

• emelkedett B2M-expressziót mutattak ki elhízott egyénekben,

• nőtt a vasraktározó gének (ferritin) szintje,

• fokozódott a proinflammatorikus citokinek jelenléte.

Ezen túlmenően, a B2M-expresszió pozitívan korrelált a BMI-vel, az inzulinrezisztenciával, a trigliceridszintekkel és a zsírsejtmérettel – míg negatívan korrelált a védő szerepű adiponektin és antioxidáns gének szintjével.

Terápiás lehetőségek a horizonton

A tanulmány szerint a zsírsejtek B2M-jelátvonalának célzott gátlása potenciális terápiás útvonalat jelenthet:

• Célzott génterápia: az adeno-asszociált vírus (AAV9) segítségével a kutatók sikeresen csökkentették a B2M expresszióját zsírsejtekben, ami a gyulladás és metabolikus zavarok enyhülését eredményezte.

• Gyógyszerfejlesztés: a B2M gátlása szelektíven csökkentheti a gyulladást anélkül, hogy széles körű immunszuppressziót idézne elő – ellentétben sok jelenlegi kezeléssel.

Következtetés: újra kell gondolnunk a zsírsejtek szerepét

Ez a tanulmány új dimenzióba helyezi az adipocyták szerepét az elhízásban és annak szövődményeiben. A B2M-függő mechanizmusok révén a zsírsejtek aktív gyulladásindítókká válhatnak – nem pusztán passzív tárolóként viselkednek.

A humán adatokkal is alátámasztott eredmények új gyógyszerfejlesztési irányokat nyithatnak meg olyan betegségek esetében, mint a 2-es típusú cukorbetegség, nem alkoholos zsírmáj (NAFLD/MAFLD), vagy a szív-érrendszeri szövődmények.

Li, J., Li, Y., Zhou, X. et al. Adipocytes orchestrate obesity-related chronic inflammation through β2-microglobulin. Sig Transduct Target Ther 10, 394 (2025). https://doi.org/10.1038/s41392-025-02486-3