Anyai RSV-vakcináció: átoltottsági adatok, hatékonyság és kockázatok
Szisztematikus áttekintés és metaanalízis vizsgálta, mit mutatnak a valós klinikai gyakorlatból származó adatok a várandósoknak adott RSVpreF-vakcina átoltottságáról, hatásosságáról és biztonságossági profiljáról.
Háttér
A légúti óriássejtes vírus (RSV) a gyermekkori akut légúti fertőzések egyik leggyakoribb kórokozója. 2019-ben a szerzők hivatkozott becslése szerint öt év alatti gyermekeknél 33,1 millió RSV-vel összefüggő akut légúti fertőzés és legalább 3 millió kórházi felvétel történt világszerte. A kórházi felvételek mintegy 40%-a, a kórházi halálesetek 50%-a a hat hónaposnál fiatalabb csecsemőket érintette.
A védelmet a várandósok oltásával, a magzatnak a méhlepényen át történő antitestátadásával lehet biztosítani. Az Abrysvo® (Pfizer) bivalens, prefúziós F-fehérje alapú vakcina (RSVpreF) jelenleg az egyetlen, terhesség alatti alkalmazásra javallt RSV-vakcina. A nemzetközi adatbázis szerint 2026 januárjáig 31 ország vezette be az anyai RSV-immunizációt, közülük 17 európai.
Módszertan
A kutatók 2024 novembere és 2025 novembere között havonta kerestek az Ovid adatbázisaiban (Medline, Embase, Global Health). Az 5343 azonosított közleményből 21 vizsgálat felelt meg a feltételeknek: 14 amerikai, 3 brit, 3 argentin és 1 francia. A vizsgálatok 9 keresztmetszeti, 7 kohorsz- és 6 eset-kontroll elrendezésűek voltak. A torzítási kockázat tíz esetben (45%) bizonyult alacsonynak, hétben (32%) közepesnek, ötben (23%) magasnak. Az összevonást véletlen hatásokat feltételező modellel végezték, legalább három azonos kimenetet közlő vizsgálat esetén.
Átoltottság
Az Egyesült Államokban a 2023/24-es szezonban 13 vizsgálat, összesen 1 308 447 terhesség alapján az összevont átoltottság 27,1% volt (95%-os CI: 19,1–37,0). Önbevalláson alapuló felmérésekben 39,7%-ot, adatbázis-elemzésekben 24,0%-ot találtak. Az eredmények heterogenitása igen magas volt (I² = 99,9%).
Az Egyesült Királyságban az angliai keresztmetszeti vizsgálatban 19%, a skóciai országos adatbázisban 50,4% volt az átoltottság; Franciaországban 27,2%. A szerzők szerint a legalacsonyabb értékek az olyan hibrid programokban jelentkeztek, amelyekben az anyai oltás mellett hosszú hatástartamú monoklonális antitest is rendelkezésre áll. Argentínában az első évben 62% volt a lefedettség. Az Egyesült Királyságban a havi átoltottság 65% alatt maradt; a legmagasabb érték Angliában 57,8% (2025. augusztus), Skóciában 61,5% (2025. október) volt.
Az életkort értékelő hat vizsgálatból ötben az idősebb életkor magasabb átoltottsággal járt együtt. Alacsonyabb volt az oltottság az egészségügyi ellátáshoz korlátozottabban hozzáférők és bizonyos etnikai csoportok körében. Kaliforniában a magán-egészségbiztosítás 2,19-szeres esélyt (aOR) jelentett. Az Egyesült Királyságban a legszegényebb területeken élőknél 72%-kal alacsonyabb volt az oltás felvételének esélye (aOR 0,28). Franciaországban az általános hozzáférés ellenére a társadalmilag előnyösebb helyzetű településeken magasabb volt az átoltottság. A más ajánlott terhességi oltásokat felvevők nagyobb eséllyel kapták az RSV-oltást is.
Hatásosság
Öt, tesztnegatív eset-kontroll elrendezésű vizsgálat (három argentin, két brit) értékelte a hatásosságot; mindegyik alacsony torzítási kockázatú volt, egy kivételével. A hat hónaposnál fiatalabb csecsemők RSV okozta alsó légúti fertőzés miatti kórházi felvételével szemben, négy vizsgálat 2478 terhességének adatai alapján az összevont hatásosság 73,6% volt (95%-os CI: 66,3–81,0; I² = 0,0%). Ez az érték összhangban áll a klinikai vizsgálatokban látott, mintegy 70%-os hatásossággal, és meghaladja a korábbi, három vizsgálatot egyesítő metaanalízis 68%-os becslését; magasabb az újabb amerikai (70%) és francia (50%) becslésnél, a szerzők a konfidenciaintervallumok bizonytalanságát hangsúlyozzák. A három argentin vizsgálatban 74,0%-ot kaptak, az alacsony torzítási kockázatú vizsgálatokra szűkített érzékenységi elemzés 73,4%-ot adott.
Három hónaposnál fiatalabb csecsemőknél az argentin vizsgálatban 78,6%, a skót vizsgálatban 82,9% volt a hatásosság. Egy vizsgálat szerint a súlyos alsó légúti fertőzés elleni hatásosság 76,9%, egy másik szerint a nagyáramú orrkanül-támogatást igénylő fertőzésé 71%, a gyermek-intenzív felvételé 64% volt, utóbbinál a konfidenciaintervallum igen széles (1–87%). Koraszülött csecsemőknél 82% (95%-os CI: 52,2–97,6) szerepel az egyik skót adatsorban.
Az oltás időzítése lényeges: ha a beadás a szülés előtt kevesebb mint 14 nappal történt, a hatásosság alacsonyabb volt. Az egyik vizsgálatban a 14 napon belül oltottak kizárásával a hatásosság 58%-ról (95%-os CI: 28–75) 72%-ra (95%-os CI: 48–85) emelkedett.
A másik vizsgálatban a három hónaposnál fiatalabbaknál 14 napnál rövidebb intervallum esetén a hatásosság 29,6% (95%-os CI: −19,6–56,6) volt. A szerzők ezt a méhlepényen át történő antitestátadáshoz szükséges idő hiányával magyarázzák. A kórházi kezelés tartamára vonatkozó adatok ellentmondásosak: az argentin vizsgálatban rövidebb oxigénterápia (4 vs. 7 nap) és kórházi tartózkodás (5 vs. 8 nap) szerepelt, a brit vizsgálatban nem volt szignifikáns különbség.
Biztonságosság
Hat vizsgálat számolt be nemkívánatos eseményekről. Az amerikai VAERS-bejelentések (237 diagnózis) közül 8,9% injekció beadási helyén jelentkező reakció, 7,2% fájdalom, 5,9% láz volt, de ennél a passzív rendszernél nincs összehasonlító oltatlan csoport.
A koraszülés (37. hét előtt) esetében három vizsgálat, 16 394 terhesség alapján az összevont arány 0,99 (95%-os CI: 0,87–1,10; I²= 0,0%), vagyis nem találtak szignifikáns összefüggést a 32–35. hétben történő oltással. Az angliai vizsgálatban a koraszülés aránya 10% volt az oltottak (173) és 9,6% az oltatlanok (738) között. A halvaszületésnél sem látszott különbség.
A terhességi hypertoniás kórképek megítélése nem egységes. Az egyik vizsgálatban a kockázati arány (HR) 1,43 volt, az esélyhányados (aOR) azonban 1,10 (95%-os CI: 0,90–1,35), nem szignifikáns. Egy másik amerikai vizsgálat 0,97-es korrigált relatív kockázatot (aRR) közölt a gesztációs trofoblaszt-neoplázia, praeeclampsia és eclampsia együttesére. Az áttekintés szerint egy újabb amerikai elemzés kismértékű, de szignifikáns kockázatemelkedést (aRR 1,13; 95%-os CI: 1,07–1,19) jelzett. A szerzők hosszabb távú surveillance-t tartanak szükségesnek, ugyanakkor szerintük az eddig azonosított kockázatok nem haladják meg a kedvező biztonságossági profil jelentőségét.
Korlátok és következtetések
Az összes koraszülési adat amerikai, ahol a vakcinát a 32. hét után adják, és a mintaméretek mérsékeltek; az Egyesült Királyságban és más országokban a 28. hét után javasolják az oltást. Hiányoznak a szűkebb csecsemőkori korcsoportokra, az oltás gestatiós hét szerinti időzítésére, a nagy kockázatú terhességekre és a csökkent placentáris antitestátadású populációkra vonatkozó adatok. A megfigyeléses elrendezés miatt fennáll a reziduális zavaró tényezők lehetősége, és az átoltottság adatainál torzítás is felmerült: a tölcsérdiagram aszimmetriát mutatott (Egger-teszt: p=0,021).
A szerzők további kvantitatív és kvalitatív kutatást sürgetnek az átoltottságot befolyásoló okok, köztük az eltérő RSV-immunizációs lehetőségekkel szembeni attitűdök megismerésére. A WHO a szülés előtt több mint két héttel történő beadást javasolja. A tanulmány a megerősített hatásosság és kedvező biztonságosság mellett az átoltottság növelését és az egyenlőtlenségek csökkentését jelöli meg a legfontosabb feladatként.
Forrás: Balsells E, Ferdous S, Trusinska D, et al. Real-world evidence on maternal RSV vaccination uptake, effectiveness, and safety: a systematic review and meta-analysis. The Lancet Regional Health – Europe. 2026;▪:101847. DOI: 10.1016/j.lanepe.2026.101847
Ez a cikk mesterséges intelligencia segítségével készült, majd szerkesztőségünk áttekintette, korrigálta és jóváhagyta. A hivatkozott forrásokat szerkesztőségünk választotta, és a tartalom pontosságának, időszerűségének biztosítása érdekében a szöveget az eredeti forrással összevetette.
