Amitriptilin és botulinumtoxin a krónikus tenziós fejfájás profilaxisában – hálózati metaanalízis eredményei

A vizsgálat célja és módszertana

A szerzők célja az volt, hogy összehasonlítsák a tenziós típusú fejfájás (TTH) megelőző gyógyszeres kezeléseinek hatását, különös tekintettel arra, hogy korábbi összefoglalók gyakran egy-egy hatóanyagra vagy hatóanyagcsoportra koncentráltak, illetve sokszor dózisokat „összemostak". Ovid Medline, Embase és Cochrane adatbázisokból kerestek RCT-ket 2025. december 12-ig, és a krónikus TTH-t választották primer elemzésük fókuszának, mivel a kvantitatív elemzésre alkalmas vizsgálatok döntő többsége CTTH-populációt vizsgált.​

Értékelt végpontok

Primer végpontként a havi fejfájásnapok számát (headache days per month) értékelték 4, 8, 12 és 24 héten. Szekunder végpontok voltak: fejfájásintenzitás (VAS/NRS), fejfájásidőtartam (órában/nap), valamint az „bármilyen mellékhatás" előfordulási aránya a kezelés végén.​

Beválasztott vizsgálatok jellemzői

A szisztematikus áttekintés 35 RCT-t (összesen 2795 résztvevő) tartalmazott, és 24 RCT szolgáltatott adatot a metaanalízishez. A vizsgálatok 88,6%-a krónikus TTH-betegeket vont be, az átlagos életkor 41,97 év volt, és a résztvevők 66%-a nő. A vizsgálatok 18 országban készültek, az átlagos mintanagyság 80 fő volt (13–300 fő közötti tartományban). Összesen 23 különböző hatóanyagot vizsgáltak, többek között amitriptilint, BTX-A-t, mirtazapint, tizanidint, lidokaint, flunarizint és nátrium-valproátot.​

Amitriptilin hatékonysága a havi fejfájásnapok csökkentésében

A havi fejfájásnapok tekintetében az amitriptilin 100 mg a placebóhoz képest nagyobb csökkenést mutatott 4 héten (MD −6,59; 95% CrI −11,22 és −0,64 között) és 8 héten (MD −6,14; 95% CrI −10,27 és −0,87 között), alacsony bizonyosságú evidenciával. A hatás nagysága mindkét időpontban meghaladta a minimálisan klinikailag jelentős különbséget (MCID), amelyet legalább egy nap csökkenésként definiáltak havonta. 12 és 24 héten az amitriptilin 100 mg esetében a hatás iránya kedvező maradt (12 héten MD −5,62; 24 héten MD −5,12), de a bizonytalanság nagy volt – a széles kredibilitási intervallumok átfedték a nullát –, ezért a hosszabb távú következtetések korlátozottak, nagyon alacsony evidenciaszinttel.​

Botulinumtoxin-A és egyéb hatóanyagok

A BTX-A 100 E 8 héten a placebóhoz képest kedvező hatású volt (MD −3,79; 95% CrI −7,16 és −0,33 között), nagyon alacsony bizonyosság mellett. A hatás nagysága szintén meghaladta az MCID-t, bár 4 és 12 héten a kredibilitási intervallum széles maradt. A szenzitivitásanalízis frequentista megközelítéssel arra utalt, hogy a BTX-A 100 E 4 és 8 héten is statisztikailag szignifikáns csökkenést eredményezhet, míg a BTX-A 50 E 4 héten mutatott jelentős előnyt.​

További hatóanyagok – nátrium-valproát 1 g, tizanidin 6 mg, mirtazapin 30 mg, L-5-hidroxi-triptofán 100 mg, lidokain 25 ml – esetében a hatás nagysága elérte az MCID-t, azonban a kredibilitási intervallumok átfedték a nullát, ami óvatosságra int az eredmények értelmezésében.​

Fejfájásintenzitás és időtartam

A fejfájásintenzitás csökkentésében több beavatkozás (amitriptilin 100 mg, BTX-A 50/100 E, nátrium-valproát 1 g, L-5-hidroxi-triptofán 100 mg, lidokain 25 ml) esetében potenciális csökkenést jeleztek, ugyanakkor az intervallumok minden esetben átfedték a nullát, közepes–nagyon alacsony bizonyossági szinttel. A fejfájásidőtartam tekintetében a szerzők nem találtak olyan gyógyszeres beavatkozást, amely egyértelműen felülmúlta volna a placebót.​

Biztonságossági profil

A mellékhatás-arány a placebóhoz képest magasabb volt amitriptilin 100 mg mellett (OR 9,53; 95% CrI 1,15–15,63), illetve BTX-A 500 E mellett (OR 19,04; 95% CrI 1,20–45,76) – mindkettő alacsony bizonyosságú evidenciával. Az amitriptilin 100 mg leggyakoribb mellékhatásai között álmosság és szájszárazság szerepelt, míg a BTX-A 500 E esetén átmeneti szemhéj- és nyakgyengeséget emeltek ki.​

Korlátozások és értelmezési szempontok

A szerzők több, klinikai döntéshozatal szempontjából lényeges korlátra is felhívják a figyelmet. A vizsgálatok közötti heterogenitás magas, a vizsgálatok jelentős része nem alacsony torzításkockázatú (csak 22,9% volt alacsony kockázatú, míg 25,7% magas kockázatú), továbbá a közvetlen („head-to-head") összehasonlítások hiánya miatt sok eredmény döntően indirekt becsléseken alapul. Külön hangsúlyozzák azt is, hogy az eltérő placebo-típusok (orális vs. invazív) potenciálisan befolyásolhatják az összehasonlításokat, ami torzíthatja például az injekciós kezelések (BTX-A, lidokain) rangsorolását, mivel az invazív placebo erősebb hatású lehet, mint az orális.​

Konklúzió

A szerzők megállapítják, hogy alacsony–nagyon alacsony bizonyosságú evidencia alapján az amitriptilin 100 mg csökkenti a havi fejfájásnapok számát 4 és 8 héten, és potenciális megelőző előnyökkel járhat krónikus TTH-ban 12 és 24 héten is. A BTX-A 100 E, valamint más hatóanyagok (BTX-A 50 E, nátrium-valproát 1 g, tizanidin 6 mg, lidokain 25 ml, amitriptilin 75 mg) jelentős potenciált mutatnak a krónikus TTH megelőzésében. Tekintettel azonban az alacsony evidenciaszintre és a magas heterogenitásra, további, magas minőségű vizsgálatok szükségesek a hatások megerősítéséhez.​

Tao Q-F, Hua C, Mou J-J, Xie C-R, Wang Z-Z, Chen B-Z, Lin L, Li X-Y, Pantila K, Zheng H. Comparative effects of pharmacological interventions in the prophylactic treatment of tension-type headache: systematic review and network meta-analysis. Annals of Medicine. 2026;58(1):2616972. doi:10.1080/07853890.2026.2616972.​

A fejfájásos megbetegedések világszerte 3 milliárd embert érintenek

A fejfájásos megbetegedések a hatodik helyen állnak az egészségveszteség okai között egy új kutatás szerint, amely a The Lancet Neurology című folyóiratban jelent meg.