Neurológia rovat – további cikkek

Prenatális paracetamolexpozíció és a magzat idegfejlődése: szisztematikus áttekintés és metaanalízis

A terhesség alatti paracetamolhasználatot 2025-ben ismét reflektorfénybe állította az autizmus spektrumzavarral kapcsolatos, bizonyítékokkal nem kellően alátámasztott közéleti narratíva. A friss, a familiáris/genetikai zavaró tényezőket célzottan kezelő elemzésekre támaszkodó szisztematikus áttekintés és metaanalízis ugyanakkor nem talált klinikailag jelentős kockázatnövekedést autizmus spektrumzavar, ADHD vagy intellektuális fogyatékosság tekintetében azoknál a gyermekeknél, akiknek édesanyja terhesség alatt paracetamolt alkalmazott előírásszerűen.

hirdetés

Háttér és klinikai kontextus

A paracetamol (acetaminophen) a terhesség alatti fájdalom- és lázcsillapítás leggyakrabban használt szere, amelyet több irányelv első vonalbeli választásként említ, részben a nem szteroid gyulladáscsökkentők és az opioidok kevésbé kedvező terhességi megítélésével összevetve. Az elmúlt években ugyanakkor felmerültek aggályok a gyermek idegfejlődésére gyakorolt lehetséges hatással kapcsolatban, különösen az autizmus spektrumzavar kapcsán; a szakirodalomban közölt összefüggések azonban jelentős heterogenitást mutattak az expozíció és a kimenetelek definíciójában, valamint a konfúzió kezelésében. A szerzők kiemelik, hogy a terhességi paracetamolhasználat indikációja (például láz, fájdalom, diszkomfort) önmagában is olyan tényező lehet, amely összezavarhatja az obszervációs összefüggéseket, és a következtetések túlnyúlhatnak a bizonyítékok erején.​

Célkitűzés

A vizsgálat célja a rendelkezésre álló evidencia szintetizálása volt annak megítélésére, hogy a terhesség alatti paracetamolexpozíció összefügg-e a gyermek későbbi autizmus spektrumzavarának, ADHD-jának vagy intellektuális fogyatékosságának kockázatával. A szerzők a legszigorúbb, familiáris és genetikai tényezőket is mérsékelten kezelni képes megközelítésre törekedtek, ezért az elsődleges metaanalízist a testvér-összehasonlításos (sibling-comparison) kohorszvizsgálatokra korlátozták. Emellett kiegészítő elemzéseket is végeztek az alacsony torzítási kockázatú (QUIPS alapján) tanulmányokra, az összes kiigazított becslést közlő vizsgálatra, valamint az 5 évnél hosszabb utánkövetésű kohorszokra.​

Módszertan

A szerzők MEDLINE, Embase, ClinicalTrials.gov és Cochrane Library adatbázisokban kerestek a kezdetektől 2025. szeptember 30-ig, és csak angol nyelvű kohorszvizsgálatokat vontak be. A beválogatás feltétele volt, hogy a paracetamolexpozíciót biomarker, orvosi nyilvántartás vagy önbevallás alapján rögzítsék, a kimeneteleket validált kérdőívek vagy orvosi dokumentáció alapján definiálják, és kiigazított (adjusted) hatásbecsléseket közöljenek az expozíciónak kitett és nem kitett terhességek összehasonlításában; az unadjusted vizsgálatokat kizárták. A minőségértékelést a QUIPS eszközzel végezték, amely hat torzítási domén mentén (például részvétel, lemorzsolódás, expozíciómérés, konfúzió, kimenetmérés, statisztikai riportálás) sorolja a tanulmányokat alacsony, közepes vagy magas kockázatú kategóriába.​

Eredmények

A szisztematikus áttekintésbe 43 tanulmány került, a metaanalízisbe 17 vizsgálatot vontak be. A testvér-összehasonlításos metaanalízisben a terhesség alatti paracetamolexpozíció nem társult az autizmus spektrumzavar kockázatának emelkedésével (OR 0,98; 95% CI 0,93–1,03). Ugyancsak nem mutatkozott kockázatnövekedés ADHD esetén (OR 0,95; 95% CI 0,86–1,05), illetve intellektuális fogyatékosság esetén sem (OR 0,93; 95% CI 0,69–1,24).​

A null-eredmények fennmaradtak akkor is, amikor a szerzők az elemzést az alacsony torzítási kockázatú (QUIPS) tanulmányokra korlátozták (például autizmus spektrumzavar: OR 1,03; 95% CI 0,86–1,23; ADHD: OR 0,97; 95% CI 0,89–1,05), illetve amikor a hosszabb utánkövetésű (>5 év) vizsgálatokat külön elemezték. A szerzők jelzik, hogy a módszertanilag legszigorúbb alcsoportokban (testvér-összehasonlítás, alacsony torzítási kockázat) sokszor kevés volt a rendelkezésre álló, részletezett adat, ezért több tervezett alcsoport-analízis (trimester, expozíció időtartama/gyakorisága, magzati nem) nem volt stabilan kivitelezhető mindhárom kimenetelre.​

Értelmezés és gyakorlati üzenetek

A szerzők értelmezése szerint a jelenlegi bizonyítékok nem támasztják alá, hogy a terhesség alatti paracetamolhasználat klinikailag fontos mértékben növelné az autizmus spektrumzavar, az ADHD vagy az intellektuális fogyatékosság valószínűségét, amennyiben a készítményt „as directed”, azaz előírásszerűen alkalmazzák. A cikk összefüggésbe helyezi, hogy a korábbi metaanalízisekben jelzett – többnyire kismértékű – kockázatemelkedések hátterében nagy valószínűséggel reziduális konfúzió és expozíciós/kimenet-definíciós heterogenitás állt, míg a nagy, regiszteralapú, testvér-összehasonlításos kohorszok következetesen megnyugtatóbb képet adtak. Klinikai szempontból hangsúlyos üzenet, hogy a paracetamol indokolatlan kerülése kockázatot hordozhat, mivel a nem kezelt anyai láz és jelentős fájdalom kedvezőtlen terhességi kimenetelekkel is társulhat, így a döntéshozatalban az indikáció és a kockázat–haszon mérlegelése kulcsfontosságú.​

Korlátok

A szerzők szerint a bizonyítékbázis egyik fő gyengesége az expozíció mérésének és jelentésének heterogenitása (időzítés, követés típusa), valamint az, hogy a legtöbb vizsgálat nem stratifikált dózis vagy részletes használati mintázat szerint. További korlát a neurofejlődési kimenetelek változatos mérési módja és a diagnosztikus korszakok közötti különbségek, amelyek az összehasonlíthatóságot rontják. A testvér-összehasonlításos dizájn csökkenti a megosztott familiáris/genetikai konfúziót, de statisztikai erővesztéssel járhat, és érzékeny lehet a terhességek között változó (time-varying) tényezőkre is.

 

D’Antonio F, Flacco ME, Della Valle L, Prasad S, Manzoli L, Samara A, Khalil A. Prenatal paracetamol exposure and child neurodevelopment: a systematic review and meta-analysis. The Lancet Obstetrics, Gynaecology, & Women’s Health. Published online Jan 16, 2026. doi:10.1016/S3050-5038(25)00211-0.

Szerző:

PHARMINDEX Online

Forrás:

Science Direct

Ajánlott cikkek