Autológ őssejtek és növekedési faktorok kombinációja: Új perspektíva az Alzheimer-kór kezelésében

Az Alzheimer-kór (AD) kezelése mindmáig az orvostudomány egyik legnagyobb kihívása. A jelenleg elérhető farmakoterápiás lehetőségek – mint az acetilkolin-észteráz gátlók vagy a memantin – elsősorban tüneti enyhülést nyújtanak, anélkül, hogy érdemben lassítanák a neurodegeneratív folyamatok előrehaladását. A regeneratív medicina, különösen az őssejt-terápia azonban új irányt mutathat. A Yonsei University Health System és partnerei által végzett prospektív, randomizált, kontrollált vizsgálat (RCT) most arra kereste a választ, hogy a saját vérből származó őssejtek (autologous blood-derived stem cells, ABSC) és egy neuroprotektív növekedési faktorokból álló koktél kombinációja képes-e biztonságosan és hatékonyan fellépni a betegség ellen.​

A vizsgálat felépítése és módszertana

A vizsgálatba 38, középsúlyos vagy súlyos Alzheimer-kórral diagnosztizált (60–80 év közötti) beteget vontak be, akiket véletlenszerűen osztottak kísérleti (n=23) és kontroll (n=15) csoportra. A kontrollcsoport a standard ellátást kapta, míg a kísérleti csoport tagjainál a saját vérükből a SMART M-CELL2 rendszerrel izolált őssejteket alkalmaztak intravénásan.

A terápia különlegessége, hogy az őssejteket nem önmagukban, hanem három kulcsfontosságú növekedési faktorral kombinálva juttatták be:

• BDNF (Brain-Derived Neurotrophic Factor),
• VEGF (Vascular Endothelial Growth Factor),
• IGF-1 (Insulin-Like Growth Factor-1).

A kezelési protokoll három infúzióból állt, melyeket 4 hetes időközönként adtak be. A betegek utánkövetése 6 hónapig tartott, melynek során kognitív teszteket, neuroimaging vizsgálatokat (amiloid PET-CT, FDG-PET, MRI) és molekuláris elemzéseket végeztek.​

Szignifikáns javulás a kognitív funkciókban

A vizsgálat elsődleges végpontja a kognitív funkciók változása volt, melyet a MMSE, a CDR-SOB és az ADAS-Cog skálákkal mértek. Az eredmények meggyőző különbséget mutattak a két csoport között.

Míg a kontrollcsoport állapotában nem történt statisztikailag értékelhető változás, a kísérleti csoportban már 3 hónap után jelentős javulás mutatkozott, amely a 6. hónapra tovább fokozódott:

• MMSE: A pontszám átlagosan 4,1 ± 2,1 ponttal növekedett a kiindulási értékhez képest (p < 0,0001).
• ADAS-Cog: A kognitív hanyatlást mérő skálán 6,4 ± 3,9 pontos csökkenést (javulást) regisztráltak.
• CDR-SOB: A demencia súlyosságát jelző érték szintén szignifikánsan mérséklődött.

Ezek az adatok arra utalnak, hogy a kombinált terápia nem csupán stabilizálta a betegek állapotát, hanem funkcionális visszajavulást eredményezett.​

Objektív bizonyítékok: Neuroimaging eredmények

A klinikai javulás hátterében álló strukturális és metabolikus változásokat a képalkotó vizsgálatok igazolták. A kutatók három kritikus területen észleltek pozitív elmozdulást:

1. Amiloid terhelés csökkenése: Az amiloid PET-CT felvételek elemzése szerint a kísérleti csoportban az agyi amiloid plakkok mennyisége drasztikusan, átlagosan 32,4 ± 11,6 Centiloid egységgel csökkent a 6. hónapra (p < 0,0001). Ezzel szemben a kontrollcsoportban nem történt érdemi változás. Ez az eredmény felveti a terápia betegségmódosító (disease-modifying) potenciálját.
2. Javuló agyi anyagcsere: Az FDG-PET vizsgálatok a glükózmetabolizmus szignifikáns, 14,6 ± 6,4 egységnyi (SUVr) növekedését mutatták ki olyan kulcsrégiókban, mint a hippokampusz és a fali lebeny. Ez a neuronális aktivitás és a szinaptikus funkciók helyreállását jelzi.
3. Atrófia lassítása: Az MRI mérések alapján a hippokampusz térfogatvesztése szignifikánsan kisebb mértékű volt a kezelt betegeknél (4,3%) a kontrollcsoporthoz (7,9%) képest, ami a terápia neuroprotektív hatását bizonyítja.​

Molekuláris háttér: Gyulladáscsökkentés és túlélési útvonalak

A kutatás egyik legizgalmasabb aspektusa a hatásmechanizmus feltárása volt. A perifériás vérből vett minták elemzése (Western blot) kimutatta, hogy a kezelés hatására aktiválódtak a PI3K/Akt és a MAPK/ERK jelátviteli útvonalak. Ezek a szignálutak kulcsszerepet játszanak a sejtek túlélésében, a neurogenezisben és a szinaptikus plaszticitásban.

Ezzel párhuzamosan a terápia markáns gyulladáscsökkentő hatást fejtett ki. A proinflammatorikus citokinek – köztük a TNF-α, IL-6 és IL-1β – plazmaszintje jelentősen, 18-23%-kal csökkent a kísérleti csoportban. Mivel a neuroinflammáció az Alzheimer-kór progressziójának egyik fő hajtóereje, ennek mérséklése közvetlenül hozzájárulhatott a neuronok védelméhez és a kognitív hanyatlás lassításához.​

Biztonságosság és konklúzió

A vizsgálat során súlyos nemkívánatos eseményt (SAE) nem regisztráltak. A leggyakoribb mellékhatás az infúziót követő átmeneti fáradtság és hőemelkedés volt, amely 24 órán belül spontán rendeződött. Immunkomplikációra vagy daganatképződésre utaló jelet nem találtak, ami megerősíti a saját vérből származó őssejtek biztonságossági előnyét az allogén készítményekkel szemben.

Összességében a Lee és munkatársai által közölt eredmények rendkívül ígéretesek. A saját vérből nyert őssejtek és növekedési faktorok kombinációja egyfajta "multi-target" stratégiát valósít meg: egyszerre csökkenti az amiloid lerakódást, mérsékli a gyulladást, és serkenti a neuronális regenerációt. Bár az eredmények validálásához nagyobb esetszámú, multicentrikus vizsgálatok és hosszabb utánkövetés szükségesek, a tanulmány új reményt adhat arra, hogy a jövőben az Alzheimer-kór nem csupán lassítható, hanem a folyamat részben vissza is fordítható lesz.

Lee, W.J., Cho, K., Lee, D. et al. Therapeutic Efficacy of Autologous Blood‑Derived Stem Cells with Growth Factors in Moderate to Severe Alzheimer’s Disease: A Clinical Trial. Mol Neurobiol 63, 277 (2026). https://doi.org/10.1007/s12035-025-05583-0​