A cél, hogy kidolgozzák a csontvelő donorok és az általuk adományozott őssejtek genetikai adatainak újszerű elektronikus nyilvántartását.
A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Sebészeti Klinikán tavaly nyáron vezették be az őssejtterápiát a végbéltáji sipoly kezelésére.
Ez az első alkalom, hogy őssejteket úgy alakítottak át, hogy univerzális donorokként működjenek a központi idegrendszer betegségeit célzó sejtterápiában.
A Melbourne-i Egyetem és az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatói egy új „hibrid” hidrogélt fejlesztettek ki, amely lehetővé teszi a klinikusok számára, hogy biztonságosan szállítsák az őssejteket állatokban agysérülések helyére.
Az őssejt- és a génterápiák orvosi szempontból nagyon ígéretesek, azonban a jogalkotóknak vissza kell szorítaniuk a sarlatánságot és a szabályozatlan eljárások alkalmazását pontosan a kutatás és az orvoslás, lényegében a betegek érdekében.
Az eddig elért legmagasabb arányban, négy százalékban emberi sejteket tartalmazó egérembriót hoztak létre a New York-i Állami Egyetem buffalói campusának biológusai, akiknek eredményei segíthetik a beültethető emberi szervek növesztésére irányuló kutatásokat.
Tudósok először programozták át egy szuperidős sejtjeit indukált pluripotens őssejtekké; a tudományos előrelépés lehetővé teszi, hogy tanulmányozzák, miért élnek ilyen hosszú ideig egészségesen a 110 év fölötti emberek.
Egy nemzetközi vizsgálat szerint őssejtterápiával javítani lehet szklerózis multiplexben szenvedő betegek állapotát. Az orvosok azonban hangsúlyozták, hogy az eljárás nem alkalmas minden ilyen beteg kezelésére - számolt be róla a BBC News.
A Scripps Research Institute kutatói felfedeztek egy olyan molekulát, amely laboratóriumi körülmények között irreverzibilisen gátolta bizonyos agresszív, terápiarezisztens tumorsejtek növekedését. Ha sikerül tovább fejleszteni az új molekulát, az akár a daganatellenes szerek új osztályának az alapját is jelentheti.
