Egy európai tanulmány kimutatta a prosztatarák okozta halálozás PSA szűréssel elért hosszú távú csökkenését
Az eredmények ugyanakkor rávilágítanak a túldiagnosztizálás, vagy a lassan növekvő rákos megbetegedések PSA-szűréssel összefüggő kimutatásának problémájára is. Ennek az aggálynak a kezelése érdekében a kutatók a kockázatalapú szűrés kidolgozását javasolják.
Az Európai Randomizált Prosztatarák Szűrési Tanulmányt (ERSPC) 1993-ban indították el, hogy felmérjék a prosztataspecifikus antigén (PSA) tesztelésének hatását a prosztatarák okozta halálozásra. Mivel a prosztatarák okozta halálesetek száma várhatóan világszerte emelkedni fog a várható élettartam és a népességnövekedés miatt, a prosztatarákszűrés hosszú távú eredményeinek végső elemzése elengedhetetlen a PSA-teszt előnyeinek és káros hatásainak megértéséhez.
Az ERSPC egy nyolc európai országban végzett, multicentrikus, randomizált vizsgálat volt, amely egy 162.236, a randomizálás időpontjában 55 és 69 év közötti férfiból álló előre meghatározott korcsoportra összpontosított. A résztvevőket véletlenszerűen osztották be a szűrőcsoportba, ahol ismételt PSA-tesztet ajánlottak fel nekik, vagy a kontrollcsoportba, ahol nem hívták meg őket szűrésre. Az elsődleges kimenetel a prosztatarák okozta halálozás volt.
23 éves medián utánkövetési idő után a prosztatarák okozta halálozás 13%-kal alacsonyabb volt a szűrőcsoportban (arányhányad: 0,87; 95%-os konfidencia intervallum [CI]: 0,80–0,95), az abszolút kockázatcsökkenés pedig 0,22% volt (95%-os CI: 0,10–0,34).
A prosztatarák kumulatív előfordulása magasabb volt a szűrőcsoportban, mint a kontrollcsoportban (arány: 1,30; 95%-os CI: 1,26-1,33). A 23 éves medián követési idő alatt minden 456 szűrésre meghívott férfira vetítve egy prosztatarák okozta halálesetet sikerült megelőzni (95%-os CI: 306-943), és minden 12 férfira vetítve egy prosztatarák okozta halálesetet sikerült elkerülni (95%-os CI: 8-26), akinél prosztatarákot diagnosztizáltak, míg a 16 éves utánkövetés során minden 628 férfira vetítve egy megelőzött prosztatarák okozta haláleset (95%-os CI: 419-1481) és minden 18 férfira vetítve egy elkerült haláleset (95%-os CI: 12-45) jutott.
„A hosszú távú utánkövetés azt mutatja, hogy a PSA-szűrés jelentősen csökkentheti a prosztatarák okozta mortalitást” – mondja Anssi Auvinen, a Tampere Egyetem epidemiológiai professzora. „A hatás azonban a szűrés abbahagyása után csökkenni kezd, és kilenc éven belül nagyrészt eltűnik.”
A PSA-szűrés fő hátránya a klinikailag jelentéktelen rákos megbetegedések kimutatása. Bizonyos esetekben a PSA-szűrés túldiagnosztizáláshoz vezet, ami végső soron több kárt okozhat, mint hasznot. Egyes prosztatarákok olyan lassan nőnek, hogy kezeletlenül sem okoznak tüneteket. Ezen indolens, alacsony kockázatú rákos megbetegedések kezelése nem jár előnnyel a betegek számára, de a kezelés mellékhatásai ronthatják az életminőségüket.
A hosszú távú utánkövetés megerősíti a prosztatarák okozta halálozás tartós csökkenését a PSA-vizsgálattal, valamint a javuló előny-hátrány arányt. A jövőbeli szűrési stratégiáknak kockázatalapú megközelítéseket kell alkalmazniuk a túldiagnosztizálás minimalizálása érdekében, miközben fenntartják a klinikai előnyöket.
Monique J. Roobol et al, European Study of Prostate Cancer Screening—23-Year Follow-up, New England Journal of Medicine (2025). DOI: 10.1056/nejmoa2503223
