Segítség vagy veszély a gyógyszerészi vényírás?
A Népszava podcastjában Békási Szabolcs, a Háziorvosok Online Szervezetének elnöke és Mikola Bálint, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének alapító elnöke arról folytattak párbeszédet, hogy miként válhat a patikai gyógyszerfelírás az orvos-gyógyszerész együttműködés hatékony eszközévé.
Technikai segítségnyújtás a krónikus betegek ellátásában
Az új szabályozási tervezet értelmében a gyógyszerészek jogosultságot kapnának arra, hogy krónikusan gondozott betegek esetében egy hónappal meghosszabbítsák a rendszeresen szedett gyógyszerek felírását. Ez a lépés elsősorban olyan helyzetekben egyszerűsíti a betegutat, amikor a páciens gyógyszere elfogyott, de a háziorvos az adott pillanatban nem elérhető.
Mikola Bálint hangsúlyozta, hogy ez nem von el kompetenciát az orvostól, hanem egyfajta technikai segítségként értelmezendő, amely mentesítheti a praxisokat a tisztán adminisztratív jellegű betegforgalomtól. A háziorvosi praxisok terhelése ugyanis rekordokat dönt: tavaly több mint 70 millió orvos-beteg találkozás valósult meg az alapellátásban.
Betegbiztonság és digitális kontroll
A szakértők leszögezték, hogy a gyógyszerészi receptírás nem jelent önálló diagnózisalkotást, a terápiás döntés és a diagnózis továbbra is orvosi hatáskör marad. A folyamat biztonságát az EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) biztosítja, amely lehetővé teszi a beteg gyógyszerelési múltjának teljes körű nyomon követését.
Mikola Bálint rámutatott, hogy a gyógyszerész a patikában gyakran olyan párhuzamos felírásokat vagy adherencia-problémákat is észlelhet, amelyekre az orvosnak – az időhiány vagy a többhelyű szakellátás miatt – nincs teljes rálátása. Az informatikai háttér fejlesztésével a gyógyszerészek a jövőben automatikus visszajelzést küldhetnének az orvosnak a gyógyszerkiváltási hajlandóságról, ami jelentősen javíthatná a terápiás hatékonyságot.
A "Pharmacy First" modell és a jövő kilátásai
A szakértők hangsúlyozták, hogy a receptírási jogkör kiterjesztése – amely krónikus betegek esetében egyhavi gyógyszeradag meghosszabbítását teszi lehetővé – egy szélesebb körű stratégia kezdete. Az orvosszakmával szorosan egyeztetve és a betegbiztonságot elsődlegesnek tekintve a távlati célok között szerepel:
- a védőoltási programokba való bekapcsolódás (pl. influenza elleni vakcináció);
- a preventív szolgáltatások és szűrőprogramok kiterjesztése;
- bizonyos enyhe lefolyású betegségek (pl. torokfájás) esetén a patikai tanácsadás és ellátás bevezetése, az Angliában eredményesen működő "Pharmacy First" modell mintájára..
Képzés és infrastrukturális követelmények
Mikola Bálint elmondta, hogy az Orvostudományi Karok bevonásával már tervezik azokat a kétéves továbbképzési programokat, amelyek az egyetemi képzés keretében készítik fel a gyógyszerészeket a leggyakoribb népbetegségek menedzselésére. Fontos hangsúlyozni, hogy egyelőre nem a diagnosztizálásról és a gyógyításról van szó – ez csak egy későbbi lépés lehet bizonyos jól meghatározott kórképekben –, hanem a felkészülésről és a szakmai együttműködésről..
Ez a váltás ugyanakkor komoly infrastrukturális fejlesztéseket is igényel a gyógyszertárak részéről. A hatékony tanácsadáshoz és az esetleges oltási tevékenységhez elkülönített, az infekciókontroll szabályainak megfelelő helyiségekre van szükség.
Szakmai etika kontra üzleti megfontolás
A beszélgetésben érintették a Magyar Orvosi Kamara aggályait is.
Mikola Bálint kifejtette: a gyógyszerész társadalom zokon vette azt a feltételezést, miszerint a kompetenciabővítést tisztán üzleti érdekek vezérelnék. Véleménye szerint a gyógyszertárak dinamizálásával az egészségügyi ellátórendszer szolgáltatásfejlesztése a cél. A folyamat megvalósításához azonban elengedhetetlen egy olyan gazdasági feltételrendszer, amely biztosítja a gyógyszertárak fenntartható működését és a szolgáltatások finanszírozását.
A szakember rámutatott egy másik égető problémára is: súlyos következményei vannak annak, hogy jelenleg számos egészségügyi készítmény a gyógyszertáron kívül is beszerezhető, mert a betegek nincsenek tisztában azzal, hogy ezek a szerek – például az áruházak impulzuspolcain elérhető készítmények – miként befolyásolhatják a már beállított gyógyszeres terápiát. A szakma célja, hogy ezeket a termékeket – például a csecsemőtápszereket vagy komolyabb bőrgyógyászati készítményeket – visszatereljék a gyógyszertárakba, ahol szakértő felügyelet mellett érhetők el.
Jogi keretek
A jogalkotási folyamat már zajlik: a 2025. decemberi háziorvosi hatáskörbővítést követően várhatóan hamarosan megjelenik a gyógyszerészi receptírást szabályozó rendelet is, amely után 180 napos felkészülési időszak veszi kezdetét.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a változás kulcsa a harmonikus orvos-gyógyszerész együttműködés és a közös digitális platformok (EESZT) hatékony alkalmazása.
