Szükséges-e a gyógyszertárba gyógyszerész?

Mi lenne a lényege a jogszabályi változtatásnak?

1. A gyógyszertárakban a gyógyszerészi ellenőrzés, felügyelet, irányítás „távfelügyelet” útján is biztosítható lenne, ami a munkaidőbe beszámítható. A „távfelügyelet” azt jelentené, hogy a gyógyszertár működtetője a gyógyszerészi jelenlétet nyitvatartási időben úgy is biztosíthatná, hogy a gyógyszerész személyesen a gyógyszertárban nem lenne jelen, de távközlési eszközzel 15 percen belül elérhető lenne, a gyógyszertári feladatokba távkapcsolat útján bevonható, és mind a betegforgalom, mind a gyógyszertár számára felvilágosítást, irányítást, tájékoztatást tudna adni.
2. Ügyeleti ellátáskor, mind gyógyszertárban, mind a fiókgyógyszertárban továbbra is kötelező lenne a gyógyszerészi jelenlét. Ugyancsak maradna a kötelező gyógyszerészi jelenlét, amikor gyógyszer készítése, vizsgálata, valamint ellenőrzött hatóanyagot tartalmazó gyógyszerek tárolása és kiadása történik.
3. Amennyiben fiókgyógyszertár magisztrális gyógyszer készítését, valamint ellenőrzött hatóanyagot tartalmazó gyógyszerek tárolását és kiadását nem vállalja, nem lenne kötelező a gyógyszerészi jelenlét, és a fiókpatika mint, „csökkentett funkciójú fiókgyógyszertár” működhetne.

Hogyan értelmezhető ez a jogszabály-módosítás?

1. A távfelügyeletet nyújtó gyógyszerész egyszerre több gyógyszertár gyógyszerészi felügyeletét is biztosíthatná.
2. A mostani gyakorlatban – bár jogszabályi lehetőség van rá – a magisztrális gyógyszert készítő fiókgyógyszertárak száma elenyésző (a legtöbb fiókpatikában nincsenek meg a gyógyszerkészítéshez szükséges feltételek), és kábító fájdalomcsillapító gyógyszereket nem tarthatnak, így nem is expediálhatnak. Ennek fényében az előbbi felsorolás 3. pontja nehezen értelmezhető.
3. A javaslat megfogalmazása szerint a gyógyszerész személyes jelenléte a gyógyszerek kiadásában nincs egyértelműsítve, jogilag és gyakorlatilag is nehezen értelmezhető fogalmak vannak a javaslatban, mint: a „gyógyszerész felelősségére”, a „gyógyszerész felügyelete mellett”, a „gyógyszerész irányítása mellett”, a „gyógyszerész bevonása mellett”.

Milyen következményei lennének, ha ez a jogszabálytervezet megvalósulna?

1. A gyógyszer- és betegbiztonság alapvető feltételeinek a folyamatos biztosítása a gyógyszerész felelőssége (és ez nem merül ki a magisztrális gyógyszerkészítésben, vagy a fokozottan ellenőrzött szerek kiszolgáltatásában).
2. Jogszabály szerint a gyógyszerész feladata (kompetenciája) az expediálás helyettesítéskor, eltérő hatáserősségű gyógyszerek kiadásakor.
3. A gyógyszerész gyógyszerbiztonsági ellenőrzés keretében biztosítja a kiadásra, vagy a  korábban kiváltásra került gyógyszerekkel kapcsolatos gyógyszerelési problémák felmérését. Ezekért a gyógyszerészi tevékenységekért számolhatja el a gyógyszertár az ún. „szolgáltatási díjat”, ami kb. 4,5 milliárd forint bevételt jelent egy évben a gyógyszertáraknak. Kérdés, hogy ez az összeg jár-e akkor is a gyógyszertárnak, ha a fent említett (csak a legfontosabbak lettek kiemelve) tevékenységeket a gyógyszerész jelenlétének hiányában a gyógyszertár nem végzi el?  És elvárható-e a betegtől, hogy 15 percet várjon, hogy elérjék a gyógyszerészt?
4. A generikus helyettesíthetőség úgyszintén gyógyszerészi kompetencia, hogy a beteg és az állam számára a legkedvezőbb költségű napi gyógyszeres terápia legyen kiválasztva.
5. A gyógyszerésznek van jogszabályi felhatalmazása arra, hogy a betekinthessen a beteg eddigi gyógyszerelésébe.

Összességében ez a jogszabály tervezet nem szolgálja a gyógyszeres terápia adherenciájának fejlesztését, melyet, mint egyik célt tűzött ki az egészségügyi kormányzat a jövőre nézve. Ugyancsak negatívan hatna a gyógyszerészek foglalkoztatására, hiszen minden vállalkozás költségminimumra törekszik. A költségvetésre nehezedő nyomás csökkenne, ugyanakkor az a veszteség, ami a rossz gyógyszerhasználat miatti egészségkárosodások miatt fellépne, várhatóan ennek a többszöröse lenne.