Centralizáció és kórházcentrikusság: a magyar egészségügy szerkezeti kihívásai 2025-ben​

Egy egészségügyi rendszer teljesítménye nemcsak a kórházi kapacitásokon vagy az ellátási volumeneken mérhető, hanem azon is, hogy milyen finanszírozási és hozzáférési feltételek mellett jut a lakosság szolgáltatásokhoz, és mennyire képes a rendszer a hosszabb távú alkalmazkodásra. A 2025-ös országjelentés (State of Health in the EU – Hungary Country Health Profile) a magyar ellátórendszer szerkezetét, erőforrásait és működési kihívásait tárgyalja, külön hangsúllyal a hozzáférésre, a humánerőforrás-helyzetre és a digitalizációs törekvésekre.

Irányítás és lefedettség: egy biztosító, erős centralizáció

A magyar egészségügyi rendszer a jelentés szerint erősen centralizált, 2022 óta a Belügyminisztérium a fő kormányzati felelős szerv. A biztosítási rendszer társadalombiztosítási alapú, egyetlen finanszírozóval (National Health Insurance Fund – NHIF), amelyet a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő igazgat; a lefedettség kb. 96%, ugyanakkor mintegy 4% „nem tisztázott” biztosítási státuszú lehet (például külföldön dolgozók vagy állandó lakcímmel nem rendelkezők).​

A jogosultság alapja a magyarországi rezidencia (legalább 12 hónap bejelentett lakóhely) és a kötelező járulékfizetés, ami a dokumentum szerint bizonyos csoportok (például állandó lakcímmel nem rendelkezők, alacsony jövedelmű külföldi rezidensek, egyes etnikai kisebbségek) számára belépési akadályt jelenthet. A jelentés kiemeli, hogy státusztól függetlenül mindenki jogosult egy szűkebb, meghatározott sürgősségi/infekciókontroll szolgáltatáscsomagra, míg a teljesebb csomag a biztosítotti körhöz kötött.​

Szolgáltatásszervezés: domináns közszféra, átalakuló alapellátás

A másod- és harmadfokú ellátás döntően közfinanszírozott/közszolgáltatói, a magánszolgáltatók szerepe a jelentés szerint kisebb, bár az elmúlt években nőtt a számuk. Az alapellátás szervezésében a helyi önkormányzatoknak hagyományosan fontos szerepe van, a háziorvosi szolgáltatásokat többnyire egyéni praxisok nyújtják.​

A dokumentum rögzíti, hogy 2022 decemberében indult reform részben centralizált feladatokat (például praxis-határok kijelölése) a Nemzeti Kórház-főigazgatósághoz telepített, és pénzügyi ösztönzőket vezetett be a csoportpraxisok kialakítására a koordináció javítása érdekében. A járóbeteg-szakellátásban poliklinikai jellegű, önkormányzati tulajdonú szakrendelők is jelen vannak.​

Ráfordítások és finanszírozás: alacsony költés, magas magánteher

Magyarország 2023-ban a GDP 6,4%-át fordította egészségügyre, szemben az EU-átlag 10,0%-kal. Egy főre vetítve (PPP-korrekcióval) 2023-ban 1 925 euró volt az egészségügyi kiadás, ami kb. fele az EU-átlagnak (3 832 euró). A közfinanszírozás aránya 2023-ban 74% volt (EU-átlag: 80%), míg a magánkiadás 26%, ezen belül a zsebfizetés 23% (EU-átlag: 16%).​

A jelentés szerint a magas zsebfizetés főként gyógyszerekhez, járóbeteg- és fogászati ellátáshoz kapcsolódik, és a gyógyszerkiadások különösen meghatározók a háztartások egészségügyi terheiben. A dokumentum azt is rögzíti, hogy a történetileg problémás informális hálapénz visszaszorítására a kormány 2021-től többéves béremelési programot indított, valamint kriminalizálta a hálapénz adását és elfogadását (kivéve kis értékű ajándék).​

Humánerőforrás és kapacitás: szakellátás dominanciája, területi egyenlőtlenségek

2023-ban a nővér-sűrűség 5,5/1000 lakos volt (EU-átlag: 8,5), az orvossűrűség pedig 3,6/1000 (EU-átlag: 4,3). A jelentés rámutat, hogy a háziorvosok aránya az orvostársadalmon belül alacsonyabb (kb. 12,4%) az EU-átlaghoz képest (19,9%), ami arra utal, hogy többen választják a szakorvosi/hospitalis pályát. A dokumentum külön kiemeli az orvosok egyenetlen területi eloszlását és a vidéki hozzáférés korlátait.​

Hozzáférés: összességében alacsony „unmet need”, de célzott feszültségek

Az EU-SILC szerint 2024-ben a magyarok 1,4%-a jelzett kielégítetlen orvosi vizsgálati szükségletet költség, távolság vagy várakozás miatt (EU-átlag: 3,6%), és a fogászati unmet need is 1,5% volt (EU-átlag: 6,4%). Ugyanakkor a jelentés szerint mentális egészségügyi ellátásban 2021–2024 között emelkedett a kielégítetlen igény (3,8%-ról 8,4%-ra), és a primer ellátással kapcsolatos unmet need 2024-ben 6,1% volt, az EU-átlag felett.​

Reziliencia és digitalizáció: EESZT, online hozzáférés, várólisták

A jelentés szerint a kórházcentrikusság megmaradt: 2023-ban 6,5 kórházi ágy/1000 lakos állt rendelkezésre (EU-átlag: 5,1), ugyanakkor az ágykihasználtság alacsony (58% 2023-ban, EU-átlag: 68%). A várakozási idők a dokumentum alapján 2024-ben több elektív beavatkozásnál továbbra is a pandémia előtti szint felett maradtak (pl. cataracta: >3 hónap 29% vs. 2019: 7%).​

Digitalizációban az EESZT 2017 óta működő digitális időpontfoglalási rendszert is magában foglal, és 2025 márciusában új szabályok jelentek meg, amelyek bizonyos képalkotó vizsgálatoknál pénzügyi ösztönzőkkel növelnék az időpontfoglalás használatát, valamint lehetővé teszik területi kötöttségen túli foglalást is. A lakossági digitális használat is nőtt: az egészségügyi dokumentumok online elérését 2020-ban 17%, 2024-ben 42% jelezte.​

OECD/European Observatory on Health Systems and Policies. State of Health in the EU – Country Health Profile 2025: Hungary. OECD Publishing / European Observatory on Health Systems and Policies, 2025.​