Európai felmérés ápolók körében: az infekciómegelőzési és fertőzéskontroll-ismeretek megfelelőek, de a fertőtlenítés és sterilizálás továbbra is fejlesztendő terület

Európai felmérés négy ország részvételével

Az International Journal of Hygiene and Environmental Health folyóiratban közölt vizsgálat a Hygeia projekt keretében készült, és azt mérte fel, milyen a kórházakban és tartós ápolást nyújtó intézményekben dolgozó ápolók infekciómegelőzési és -kontrollal kapcsolatos önértékelt tudása, illetve mely területeken azonosíthatók oktatási szükségletek. Az online kérdőívet 2025 márciusa és augusztusa között töltették ki Olaszországban, Spanyolországban, Svédországban és Törökországban dolgozó ápolókkal.

A vizsgálatba összesen 438 ápoló került be; a medián életkor 42 év volt, a résztvevők 84%-a nő, 15%-a férfi volt, 1% nem nyilatkozott a neméről. A minta döntő része alapképzettségként bachelor diplomával rendelkezett (67%), 21%-uk gyakorló ápolói oklevéllel vagy nem diplomás képzéssel, 12%-uk pedig mesterfokozattal vagy doktori végzettséggel. A résztvevők 73%-a több mint hat éve dolgozott egészségügyi ellátásban, 78%-uk kórházi környezetben, 94%-uk közvetlen betegellátásban tevékenykedett.

A legtöbb vizsgált területen kedvező önértékelés született

A szerzők több IPC-hez kapcsolódó témában vizsgálták az önértékelt tudást, köztük az általános higiénés és megelőzési ismereteket, a fertőzésekkel kapcsolatos tudást, az éles eszközök kezelését, a higiénés és prevenciós intézkedéseket, valamint az egyéni védőeszközök használatát. Ezekben a kategóriákban a „nagyon jó” vagy „jó” minősítés aránya jellemzően 90% felett alakult, ami azt jelzi, hogy a résztvevők többsége ezen területeken megfelelőnek ítélte saját felkészültségét.

Különösen magas volt az önértékelt tudás a higiénés és prevenciós intézkedések vonatkozásában: a nők körében ez az arány 100%, a férfiaknál 97% volt, míg az egyéni védőeszközök alkalmazásánál 95%, illetve 92%. Az infekciókkal kapcsolatos ismereteknél is kedvező kép rajzolódott ki: a válaszadók különböző alcsoportjaiban 92–98% közötti arányban jelöltek meg jó vagy nagyon jó tudást.

A hiányterület egyértelműen kirajzolódott

A felmérés legfontosabb megállapítása, hogy a legnagyobb tudásbeli hiányosságok a fertőtlenítés és sterilizálás, valamint az infekciókontroll területén jelentkeztek. A Pareto-diagram elemzése alapján ez a két témakör emelkedett ki leginkább a gyenge vagy nagyon gyenge önértékelésű válaszok között, vagyis a jövőbeli képzések fókuszát elsősorban ide érdemes helyezni.

A fertőtlenítés és sterilizálás témájában a jó vagy nagyon jó önértékelés aránya számottevően alacsonyabb volt, mint a többi vizsgált területen: a nők körében 79%, a férfiaknál 86%, a 30–49 éves korcsoportban 76%, a 0–2 éve dolgozóknál 72%. Ez a minta arra utal, hogy miközben az általános higiénés ismeretek stabilabbnak tűnnek, a gyakorlati infekciókontroll néhány kulcsterületén célzott szakmai megerősítés szükséges.

Az iskolai végzettség számított, más tényezők kevésbé

A többváltozós logisztikus regressziós elemzés szerint a nem, az életkor, a munkatapasztalat hossza, a beteggel való közvetlen munka, illetve a kórházi munkakörnyezet nem befolyásolta érdemben az önértékelt higiénés tudást. Statisztikailag szignifikáns különbség viszont az iskolai végzettség szerint mutatkozott.

A diplomás ápolók a gyakorló ápolói oklevéllel rendelkezőkhez képest nagyobb valószínűséggel számoltak be jó vagy nagyon jó általános higiénés és megelőzési tudásról, az esélyhányados 3,77 volt, 95%-os konfidenciaintervallummal 1,38–10,30 között, p=0,010 mellett. Az infekciókkal kapcsolatos tudás terén is kedvezőbb önértékelés társult a diplomás végzettséghez, itt az esélyhányados 2,96 volt, 95%-os konfidenciaintervallummal 1,09–8,01 között, p=0,033 mellett.

Képzési igény bőven van, a tartalom jól körülhatárolható

A résztvevők 75%-a jelezte, hogy korábban már részt vett legalább egy higiénés témájú képzésen, ugyanakkor 84% érdeklődött további oktatás iránt. A jövőbeli képzések leggyakrabban megjelölt témái a jó gyakorlatok és gyakorlati javaslatok voltak 26%-kal, ezt követték a betegellátás során alkalmazandó megelőző és védő higiénés intézkedések 22%-kal, majd az általános higiénés és prevenciós intézkedések, illetve a közös terekre vonatkozó higiénés védelem 19–19%-kal.

Azok körében, akik nem érdeklődtek további IPC-képzés iránt, a leggyakoribb indok az volt, hogy más témájú képzéseket részesítenének előnyben (44%), ezt követte az a vélekedés, hogy ezen a területen nincs további oktatási igényük (32%), illetve az időhiány (22%). A szerzők értelmezése szerint az eredmények alapján a legtöbb ápoló megfelelőnek ítéli saját IPC-tudását, ugyanakkor a fertőtlenítés, sterilizálás és infekciókontroll továbbra is olyan terület, ahol a célzott továbbképzés érdemi hozzáadott értéket jelenthet.

Peconi C, Gasperini B, Sarti D, Renzi M, Pelusi G, Martini E, Prospero E, Hygeia surveillance Work Collaborative Group. Infection prevention and control knowledge and educational needs among nurses in healthcare settings: results from the Hygeia European survey. Int J Hyg Environ Health. 2026;275:114811. doi:10.1016/j.ijheh.2026.114811.