Kórházak adóssága: 109 milliárdos januári tetőpont
Január végére a magyar kórházak teljes tartozásállománya átlépte a 109 milliárd forintos határt, miközben a kormány 80 milliárdos konszolidációs csomagja igyekszik enyhíteni a nyomást az ellátórendszeren. Ez a dinamika nem csupán számok sorozata, hanem a beszállítói láncok túlterheltségét jelzi, ahol az orvostechnikai vállalatok hónapokig hitelezik az állami intézményeket.
Kórházi adósságállomány: 109 milliárdos szint január végén
Január végére a magyar fekvőbeteg-ellátó intézmények teljes tartozásállománya meghaladta a 109 milliárd forintot, miközben a kormány 80 milliárd forintos konszolidációs csomaggal próbálja enyhíteni az ellátórendszerre nehezedő nyomást. Ez a folyamat nem csupán statisztikai adat, hanem a beszállítói láncok kritikus leterheltségét jelzi: az orvostechnikai vállalkozások hónapok óta kényszerhitelezői az állami intézményrendszernek.
Az adósságnövekedés dinamikája
A Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint a közvetlen felügyelete alá tartozó kórházak és háttérintézmények 2026. január 31-ig 76,8 milliárd forintnyi adósságot halmoztak fel. Az egyetemi klinikák tartozásaival együtt a teljes állomány eléri a 109 milliárd forintot. Ez jelentős, 13 milliárd forintos emelkedést mutat a 2025. december 31-i 95,5 milliárdos szinthez képest. Az 533 adatszolgáltató intézmény közül 181 halmozott fel tartozást, és 95 esetben a késedelem már meghaladja a 30 napot, ami a likviditási nehézségek krónikussá válását tükrözi.
Az egyetemi klinikák pénzügyi helyzete
A négy orvostudományi egyetem adósságállománya kiemelt figyelmet igényel: a Semmelweis Egyetem 2 milliárd, a Debreceni Egyetem 10 milliárd, a Szegedi Tudományegyetem 10,2 milliárd, a Pécsi Tudományegyetem pedig 10,3 milliárd forinttal szerepel a kimutatásban. Ezek a számok rávilágítanak a felsőoktatási intézmények finanszírozási kettősségére, ahol a betegellátás és a kutatás költségei egyaránt terhelik a költségvetést. A MÁK teljes körű adatszolgáltatása megbízható alapot nyújt a folyamatok nyomon követéséhez.
A konszolidáció menetrendje
A kormány február 28-i határidővel 80 milliárd forintot különített el a 2025 végéig lejárt szállítói tartozások rendezésére. A kifizetések szigorú prioritási sorrendben történnek: először a 60 napon túli, majd a 31–60 napos, végül a frissebb számlákat egyenlítik ki. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára szerint az intézmények a tavalyi lejárt tartozásaik átlagosan 82,7 százalékára kaptak fedezetet. A Magyar Közlönyben rögzített szabályok szerint szinte minden érintett intézmény részesült a forrásból, kivéve azokat, amelyek korábbi kompenzációkban már érintettek voltak.
Kockázatok a beszállítói szektorban
Az orvostechnikai szektor viseli a rendszer alulfinanszírozottságának legnagyobb terhét: a cégek az infláció sújtotta piaci környezetben is fenntartják az ellátást, miközben saját likviditásuk veszélybe kerül. Az OSZ főtitkára hangsúlyozta, hogy bár a konszolidáció nagy része terv szerint halad, a halmozódó kintlévőségek aláássák a szektor stabilitását. Ez a működési modell hosszú távon fenntarthatatlan, mivel a beszállítók tartalékai végesek.
Kilátások és szakpolitikai várakozások
A szakma realista célkitűzésnek tartja a 2026 végi, 35 milliárd forint alatti adósságszint elérését, amihez elengedhetetlen a rendszerszintű beavatkozás. Az egészségügyi infláció és a teljesítményvolumen változásai alapvetően befolyásolják a pénzügyi pályát; a tavaszi adatok döntik el, hogy sikerül-e megfékezni az adósságspirált. Bár a költségvetés 300 milliárdos többletforrást – ebből 80 milliárdot dedikáltan dologi kiadásokra – irányzott elő, a januári ugrásszerű növekedés komoly figyelmeztetés a szakpolitika számára.
Economx
atv
