Kórházi adósságok rendezése: 80 milliárd forintos támogatás lépett hatályba
A kormány január 30-án hatályba léptette a járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátást nyújtó közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatók gazdálkodását segítő rendeletét, amely 80 milliárd forint azonnali működési támogatást oszt szét a kórházak és klinikák között, kizárólag a 2025. december 31-ig felgyülemlett tartozásokra. Ez az első ütem a teljes, közel 97 milliárd forintos adósságállomány szanálására, célja a beszállítói lánc stabilizálása és a betegellátás folytonosságának biztosítása.
A rendelet kulcselemei
A 11/2026. (I. 30.) kormányrendelet szerint a támogatásra jogosultak közé tartoznak az állami, önkormányzati, egyházi fenntartású fekvő- és járóbeteg-szakellátó intézmények, valamint az orvostudományi egyetemek klinikai központjai. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) a forrásokat a lejárt tartozások arányában osztja fel, a kifizetések pedig 2026. február 28-ig megtörténnek. Kötelező prioritási sorrend érvényesül: először a 60 napon túli, majd a 31–60 napos, végül a 30 napon belüli szállítói tartozásokat kell rendezni.
Szigorú korlátozások szerint a működési támogatás nem fordítható beruházásra, felújításra, fenntartói vagy tulajdonosi tartozásokra. A rendelet 4. szakasza kimondja, hogy a pénz nem használható fel rezsikompenzációs kiadásokra sem. A felhasználást kormányzati ellenőrzés vizsgálja 2026. augusztus végéig; szabálytalanság esetén az intézményeket visszatérítési kötelezettség terheli.
Két ütemű konszolidáció
A teljes adósságkezelési csomag 95,5 milliárd forintot tesz ki: az első, 80 milliárdos résszel a 2025. december 31-ig felgyülemlett tartozásokat kezelik, a fennmaradó 15,5 milliárd forint márciusban érkezik a 2026. első negyedéves adósságokra. A lépés illeszkedik a 2026-os egészségügyi költségvetés 300 milliárd forintos növekményébe, amelyből további 80 milliárdot dedikáltan dologi kiadásokra szánnak.
Takács Péter egészségügyi államtitkár korábban jelezte, hogy a támogatás részben az Egészségbiztosítási Alap címzett támogatásainak emelésével, részben pedig a jövedelemkiegészítés átcsoportosításával valósul meg. Ez utóbbi azért vált lehetővé, mert 2026. január 1-től a nyugdíjas egészségügyi dolgozók megtarthatják nyugdíjukat a munkavállalás mellett, így megszűnt e célra a korábbi keretszükséglet.
Társadalmi egyeztetés és jogalkotási háttér
A kormány január 29-én társadalmi egyeztetésre bocsátotta a rendelettervezetet február 6-i határidővel, majd rendkívül gyors eljárásban – január 30-án este 19 órakor – hatályba léptette azt. A NEAK már január 31-én megkezdte a kifizetéseket, ami indokolja a szokatlan időzítést és gyorsított eljárást. A Belügyminisztérium közleménye hangsúlyozza: a cél a szolgáltatók fizetőképességének fenntartása, a beszállítók védelme és az ellátás kiegyensúlyozottabb működtetése.
Hosszú távú kihívások
A kórházi adósságok évtizedes probléma az ágazatban; 2025 végére a lejárt szállítói állomány elérte a közel 100 milliárd forintot. Az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára, Rásky László szerint ez nem okozott meglepetést, mivel rendszerszintű jelenségről van szó: bár 2025-ben 150 milliárd forint beépülő pluszforrást kaptak az intézmények, ez nem nullázta le az adósságot. A növekedés hátterében az egészségügyi infláció és a teljesítményvolumen bővülése áll.
A támogatást minden érintett intézmény megkapja, függetlenül a fenntartói típustól, így egységesen erősíti a hazai egészségügyi hálózatot. Az OSZ szerint az év végére normalizálódhat az adósságszint, ha az ígéretek teljesülnek, ellentétben a korábbi sporadikus konszolidációkkal, amelyek gyakran csak tüneti kezelést jelentettek.
Hosszabb távon a kormány esetszintű költséggyűjtés bevezetését tervezi két éven belül, valamint a súlyszám-értékek revízióját és folyamatos utánkövetését. Tíz kórházban már megalapozták a kontrollingrendszert, ami pontosabbá teszi a finanszírozást, csökkentve a strukturális deficitet.
