Kutatási adatok alátámasztják a Covid-19, az RSV és az influenza elleni védőoltások biztonságosságát és hatékonyságát
Ez a szisztematikus áttekintés a légúti vírusok epidemiológiájával, a vakcinák és immunizációk hatékonyságával és hatásosságával, valamint biztonságosságával kapcsolatos legújabb adatokat szintetizálja.
Az adatok az Immunizációs Gyakorlatok Tanácsadó Bizottságának (ACIP) 2023–2024-es bizonyítékokon alapuló ajánlásaira épülnek, hogy időszerű bizonyítékokkal szolgáljanak a klinikusok, az orvosi társaságok, a közegészségügyi szakemberek, a biztosítók és a politikai döntéshozók számára a 2025–2026-os légúti vírusszezonra vonatkozóan.
A kutatók randomizált, kontrollált és megfigyeléses vizsgálatokat vontak be a vizsgálatba, amelyek négy területet vizsgáltak: az Egyesült Államok epidemiológiai felügyeletét, a vakcina hatékonyságát vagy eredményességét (hatékonyság randomizált, kontrollált vizsgálatokból és hatékonyság megfigyeléses vizsgálatokból) laboratóriumilag megerősített eredményekkel, a biztonságosságot és a vakcina egyidejű alkalmazását.
Az eredményeket előre meghatározott betegpopulációk szerint rétegezték az életkor, a terhesség és az immunstátusz alapján. A csoportba 24 hónapos vagy annál fiatalabb csecsemőket, 2-17 éves gyermekeket, 18-64 éves fiatalabb felnőtteket és 65 éves vagy annál idősebb (RSV esetén ≥60 éves) felnőtteket soroltak be.
A kutatók négy területen jelentettek eredményeket: epidemiológia, vakcina hatékonysága vagy hatásossága, biztonságosság és együttes alkalmazás. Az epidemiológiai adatokat a vakcinák hatásának kontextusba helyezése érdekében vizsgálták. Az elsődleges vakcinahatékonysági kimenetel a laboratóriumilag igazolt, vírussal összefüggő kórházi kezelések elleni aktivitás volt az immunizációt követő 6 hónapon belül (Covid-19 esetén) vagy egy szezonon belül (RSV és influenza esetén).
A másodlagos kimenetelek közé tartozott a vakcina hatékonysága az orvosi ellátást igénylő fertőzésekkel szemben, a későbbi kórházi kezelés, az intenzív osztályra (ICU) való felvétel, a halálozás, a hosszú távú tünetek és az összetett végpontok. Az elsődleges biztonságossági kimenetelek közé tartoztak a vakcina típusa és a populáció szerint előre meghatározott, különös érdeklődésre számot tartó mellékhatások.
Covid-19
Az XBB.1.5-tel adaptált Covid-19 vakcinák közepes vagy magas hatékonyságot mutattak a kórházi kezelések csökkentésében a különböző korcsoportokban, beleértve a klinikailag jelentős hatékonyságot az idősebb és immunhiányos felnőttek körében is. Bár a hatékonyság az oltás óta eltelt idő, a vizsgálati populáció és a vakcina összetétele szerint változott, a oltást követő 6 hónapon belül jelentős maradt. Az XBB.1.5-tel adaptált vakcinák alacsonyabb hatékonysága a JN.1 alvariáns ellen hangsúlyozza az időben történő törzsspecifikus frissítések fontosságát, amely stratégiát régóta alkalmaznak az influenza ellen.
A terhesség alatti Covid-19 oltás nem járt együtt vetéléssel, veleszületett rendellenességekkel vagy halvaszületéssel, és a legtöbb vizsgálatban a koraszülés alacsonyabb kockázatával járt. A Covid-19 vakcinához társuló myocarditis 1,3-3,1/100 000 adag arányban fordult elő serdülőknél, a hosszabb adagolási intervallumok lényegesen alacsonyabb kockázattal jártak együtt, az XBB1.5-tel adaptált vakcinák esetében nem figyeltek meg szignifikánsan többlet myocarditis kockázatot.
RSV
Az RSV megelőzése az elmúlt években jelentősen fejlődött. Mind az RSVpreF-fel, mind a nirsevimabbal végzett anyai immunizáció erős hatékonyságot mutatott a csecsemők RSV-vel összefüggő kórházi kezelésével szemben. A 60 éves vagy idősebb felnőttek körében az RSVPreF3-AS01 és az RSVpreF hasonlóan magas hatékonysággal járt együtt a kórházi kezeléssel szemben; az immunhiányos felnőttek körében a hatékonyság alacsonyabb, de még mindig jelentős volt.
Az RSV vakcinák esetében a vizsgálati és a való életbeli adatok nem mutattak szignifikáns összefüggést a terhességi magas vérnyomással, a halvaszületéssel vagy a veleszületett rendellenességekkel. Az RSVpreF koraszüléssel kapcsolatos kezdeti aggályait a későbbi vizsgálatokban már nem észlelték, amikor az oltást a terhesség újonnan ajánlott 32-36. hetében végezték. Bár a Guillain–Barré-szindróma továbbra is ritka volt, a 60 éves vagy idősebb felnőttek körében kismértékű, statisztikailag szignifikáns összefüggést figyeltek meg magasabb kockázattal.
Influenza
Az influenza elleni vakcinák minden korcsoportban hatékonynak bizonyultak a tünetekkel járó fertőzések és a kórházi kezelések leküzdésében, és az ajánlott nagy dózisú készítmények további előnyökkel jártak az idősebb felnőttek számára.
Az oltatlan gyermekek magas aránya az influenzával összefüggő encephalopathiában szenvedő betegek körében, valamint az ehhez kapcsolódó halálesetek rávilágítanak a megelőzés elszalasztott lehetőségeire.
Az influenza elleni vakcinák továbbra is kiváló biztonságosságot mutattak a különböző korcsoportokban és terhesség alatt. Számos tanulmány fordított összefüggést talált az oltás és a vetélés, a koraszülés, valamint a veleszületett rendellenességek között.
A légúti vírusvakcinák együttes alkalmazása megőrizte az immunogenitást, hasonló reaktogenitással, mint amit a külön beadás észleltek. Az egyidejű Covid-19, RSV és influenza elleni oltások vizsgálatai noninferior immunogenitást és hasonló biztonságosságot mutattak, mint a külön beadás, ami alátámasztja az egyszeri oltási stratégiákat a hozzáférés megkönnyítése érdekében.
Konklúzió
A Covid-19, az RSV és az influenza elleni védőoltások következetesen hatékonynak és biztonságosnak bizonyultak, és a kórházi kezelések és a súlyos betegségek kockázatának jelentős csökkenésével járnak minden populációban. Ezek az eredmények alátámasztják a légúti vírusok elleni immunizálás tartós értékét, mint a megelőző ellátás sarokkövét, és alátámasztják a szigorú, bizonyítékokon alapuló iránymutatások fenntartásának megvalósíthatóságát.
