Globális teher és jövőbeli kilátások: Az immunmediált bőrbetegségek epidemiológiájának átfogó elemzése (1991–2035)

Az immunmediált bőrbetegségek – köztük a dermatitis különböző formái, az urticaria, az alopecia areata és a psoriasis – bár ritkán életveszélyesek, a betegek életminőségét tartósan és súlyosan befolyásolják. Ezek a kórképek gyakran járnak együtt fizikai fájdalommal, pszichés distresszel, sőt, a klinikai remissziót követően is fennmaradó tünetekkel. A Zunyi Medical University és társhatóhatóságai által jegyzett, 204 ország és régió adatait feldolgozó tanulmány hiánypótló betekintést nyújt e betegségek globális epidemiológiájába.

A betegségteher globális megoszlása

A kutatók a 1991 és 2021 közötti időszak adatait elemezve megállapították, hogy a vizsgált négy betegségcsoport közül a dermatitis (beleértve az atópiás, kontakt és seborrhoeás formákat) jelenti a legnagyobb terhet világszerte. Ennek a kórképnek az életkorra standardizált prevalenciája (ASPR) 2021-ben 100 000 lakosra vetítve 5459,07 volt. Ezt követte az urticaria (1094,59), a psoriasis (354,07), végül pedig az alopecia areata (42,89).

Bár incidenciáját tekintve a kontakt dermatitis teszi ki az esetek többségét (64,3%), a betegségteher szempontjából (DALY – egészségkárosodással korrigált életévek) az atópiás dermatitis a legjelentősebb, a dermatitis okozta terhek 75,8%-áért felelős. Ez az adat is alátámasztja, hogy bár az atópiás forma incidenciája alacsonyabb, krónikus, relapszusokkal tarkított természete és a hozzá társuló szisztémás immunregulációs zavarok miatt a betegek életminőségét ez a forma rontja a legdrasztikusabban.

Trendek és időbeli változások: A psoriasis előretörése

Az elmúlt három évtized trendelemzései érdekes kettősséget mutatnak. Míg a dermatitis és az alopecia areata esetében globálisan enyhe csökkenés figyelhető meg az életkorra standardizált rátákban, addig a psoriasis prevalenciája kifejezett emelkedő tendenciát mutatott (éves becsült százalékos változás, EAPC=0,24).

A psoriasis esetében különösen figyelemre méltó, hogy a betegség a teljes DALY-teher aránytalanul magas, mintegy 9–12%-át teszi ki, miközben az incidenciája viszonylag alacsony. Ez a diszkrepancia a betegség krónikus jellegéből és a társbetegségek – mint az elhízás, a diabétesz és a kardiovaszkuláris szövődmények – halmozott előfordulásából ered.

Életkori sajátosságok és nemi különbségek

Az elemzés rámutatott, hogy az immunmediált bőrbetegségek a nőket aránytalanul nagyobb mértékben érintik. Ez a tendencia mind a négy vizsgált betegségcsoportnál megfigyelhető volt, de leginkább az urticaria és az alopecia areata esetében volt szembetűnő.

• Az atópiás dermatitis esetében a nők globális prevalenciája szignifikánsan magasabb (3753,34/100 000 fő), mint a férfiaké.
• A kontakt dermatitis esetében a nők körében tapasztalt magasabb incidenciát a viselkedési és expozíciós mintázatokkal (pl. kozmetikumok, ékszerek használata) magyarázzák a szerzők.

Az életkori megoszlást tekintve is jellegzetes mintázatok rajzolódtak ki:

• A dermatitis és az urticaria prevalenciája gyermekkorban tetőzik (különösen 10 éves kor alatt), majd az életkor előrehaladtával csökken.
• Ezzel szemben az alopecia areata és a psoroasis felnőttkorban, illetve középkorban éri el a csúcsot.

Szocioökonómiai hatások és a „higiénia-hipotézis”

A kutatás egyik legérdekesebb megállapítása a szociodemográfiai index (SDI) és a betegségteher közötti összefüggés. Erős pozitív korrelációt találtak az SDI és az alopecia areata, a dermatitis, valamint a psoroasis előfordulása között. Ez azt jelenti, hogy a magasabb jövedelmű, fejlettebb régiókban magasabb ezen betegségek prevalenciája.

Ezt a jelenséget a szerzők részben a „higiénia-hipotézis” érvényesülésével magyarázzák: a túlzott higiénia, a mikrobiális expozíció csökkenése, az urbanizáció és az étrendi változások (pl. bél-mikrobiom diszbiózis) mind hozzájárulhatnak az immunrendszeri szabályozás zavarához. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy a magasabb SDI-értékkel rendelkező országokban a fejlettebb diagnosztikai kapacitás és a jobb egészségügyi hozzáférés is szerepet játszik a magasabb regisztrált esetszámokban.

Prognózis 2035-ig: Mit mutatnak a modellek?

A szerzők a Holt-féle csillapított trendszámítási modellel (Holt’s damped trend model) becsülték meg a jövőbeli folyamatokat. Az előrejelzések szerint 2035-ig mind a négy vizsgált betegségcsoport esetében az esetszámok abszolút növekedése várható, bár a növekedés üteme lassulni látszik.

• Dermatitis: 2035-re az érintettek száma elérheti a 709 millió főt.
• Urticaria: Az esetszám várhatóan 153 millióra emelkedik.
• Psoriasis: A becslések szerint 2035-re mintegy 4,69 millió regisztrált eset várható, bár itt a prognózis bizonytalansága nagyobb a társadalmi-gazdasági tényezők lehetséges változásai miatt.

Összegzés

A tanulmány konklúziója egyértelmű üzenetet hordoz az egészségpolitika és a klinikum számára: az immunmediált bőrbetegségek globális terhe továbbra is növekszik, és a nők, illetve a fejlett régiók lakossága fokozott kockázatnak van kitéve. Mivel ezek a kórképek gyakran szisztémás társbetegségekkel és pszichés terheléssel járnak, a kezelésük nem szorítkozhat pusztán a bőrtünetek ellátására. A jövőben elengedhetetlenek a célzott, nem- és régióspecifikus népegészségügyi beavatkozások, valamint a multidiszciplináris betegellátási modellek erősítése.

Leng M, Qi P, Li R, Gong F and Wei Z (2025). Burden of immune-related skin diseases worldwide, 1991–2021: insights and prediction from the Global Burden of Disease Study. Front. Immunol. 16:1668840. doi: 10.3389/fimmu.2025.1668840

A plakkos psoriasis szisztémás terápiáinak összehasonlítása

A Cochrane Database of Systematic Reviews nagyszabású hálózati metaanalízise áttekinti a közepesen súlyos és súlyos plakkos psoriasis szisztémás gyógyszeres terápiáinak hatékonyságát...