Címke: mesterséges intelligencia

Sudoso és kollégái az AI-elemezte biológiai életkor mutatókat vizsgálták, elemezve szív-érrendszeri kockázat és klinikai eredmények összefüggéseit.

Egy új kutatás értékelte egy AI-alapú platform lehetőségét, amely EEG-adatok alapján személyre szabott információkat nyújt epilepsziás betegeknek.

A háttérben összekapcsolódó egészségügyi adatok hozhatják el az orvoslás következő nagy technológiai forradalmát. Részletek a Digital Health Summiton. (X)

Egy IIa fázisú vizsgálatban értékelték, hogyan befolyásolja a TNIK-gátló rentoszertib a szérum proteomikai öregedési órával mért fehérjeprofilokat IPF-ben.

Mario Salvi cikke a pajzsmirigyhez kapcsolódó szembetegség terápiájának 2020–2025 közötti innovatív változásait összegzi egyes klinikai aspektusokra fókuszálva.

A CHAIN projekt az EU4Health támogatásával a kardiovaszkuláris ellátásban az egészségügyi adatok és mesterséges intelligencia integrálását vizsgálja.

A tanulmány alternatív stratégiákat vizsgál az antibiotikum-rezisztencia leküzdésére, kiemelve a CRISPR-Cas rendszerek alkalmazási lehetőségeit.

Egy nagyméretű brit kohorsz vizsgálat elemzi a gyulladást és a szív képalkotó eltéréseit, valamint a különböző befolyásoló tényezők hatását.

Ne maradj le a III. Magyar Onkometabolikus és Onko-diabetológiai Továbbképzésről és Konferenciáról! (X)

A Health 2.0 konferencia az egészségügyi digitalizációt orvosi nézőpontból tárgyalta, kiemelve az adatok döntéstámogató információvá alakításának jelentőségét.

Az állami egészségüggyel a magyarok mindössze 27 százaléka elégedett, ezzel a húsz országot vizsgáló európai felmérés sereghajtói közé tartozunk.

Ez a narratív áttekintés rendszerezi a mesterséges intelligencia viscerális sebészetben való alkalmazását a perioperatív ellátás négy szakaszában.

Egy áttekintés a mesterséges intelligencia szerepét vizsgálta a daganatos betegségek epidemiológiájában.

Precíziós onkológia és diabetológia, mesterséges intelligencia, metabolizmus, mikrobiom, onkodietetika és onkosebészet – a jövő orvoslása Gyulán találkozik. (X)

Gyökeres átalakulás előtt áll a finanszírozás, a kifizetőhelyi működést bizonyítékokon alapuló, stratégiai szolgáltatásvásárlás váltja fel, írja a Portfolio.

Krausz Ferenc bemutatta a Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ első eredményeit: a kutatás célja a krónikus betegségek korai felismerése.

A Pécsi Tudományegyetemen bemutatták a hazai fejlesztésű CIDER rendszert, amely nagy nyelvi modelleket alkalmazva automatikusan kinyeri és strukturálja a klinikai dokumentumokból az adatokat kutatási célokra.

A rectumdaganat robotasszisztált műtéte gyorsan fejlődik, kedvező perioperatív eredményekkel, de hosszú távú bizonyítékok még hiányoznak.

Dr. Peták István és csapata Genomate technológiája nemzetközi elismerést kapott, kiemelve áttörő jelentőségét az egészségügyi innováció terén.

Az allergológia és immunológia terén a mesterséges intelligencia ígéretes, de klinikai alkalmazását adatminőségi, validációs és etikai kihívások korlátozzák.

A mesterséges intelligencia a diabéteszes szövődmények korai felismerésében és kockázatbecslésében ígéretes, de klinikai bevezetéséhez még akadályok vannak.

A mesterséges intelligencia alapú algoritmus hatékonyabban azonosítja a kardiális amiloidózist egyetlen echoképről, mint hagyományos módszerek. (X)

Egy ritka, életveszélyes mellkasi trauma helyszíni ellátása rámutatott: sebészet és sürgősségi ellátás együtt menthet életet a kórházon kívül is.

A modern klinikai gyógyszerfejlesztést az adaptív vizsgálatok, valós életbeli adatok és fejlett technológiák átalakítják és új szabályozási irányokat hoznak.

Magyarország első komplex vállalati mesterséges intelligencia versenyének szakmai zsűrije a Hospitaly AUGMERIS (Augmented Medication Risk Score) kalkulátorát ismerte el az év egyik legmeghatározóbb MI-alapú fejlesztéseként.

A Genfi Egyetem (UNIGE) kutatói vastagbélrák sejteket vizsgáltak, és azonosították azokat a kulcsfontosságú tényezőket, amelyek befolyásolják a daganat terjedésének valószínűségét. Olyan specifikus génexpressziós mintázatokat is feltártak, amelyek felhasználhatók a kockázat becslésére.

A Yale kutatócsoportja új, nyílt forrású mélytanuló modellje innovatívan támogatja a precíziós vakcinatervezést peptidek szerkezetének elemzésével.

A mesterséges intelligencia klinikai bevezetése gyorsabb, mint a tudományos bizonyítékok felhalmozódása, ami jelentős egészségügyi kockázatokat rejt.

A digitális egészségügy új korszakában a mesterséges intelligencia már nem csupán elemzésre alkalmas eszköz, hanem a precíziós orvoslás motorja, amely a diagnosztikától a predikcióig minden szinten felülírja a korábbi korlátokat.

A valós életből nyert bizonyítékok kulcsfontosságúvá váltak a MASLD kutatásában, mivel hozzájárulnak a betegség epidemiológiájának és kimenetelének megértéséhez.

A COVID–19 járvány felgyorsította az antivirális fejlesztést, új innovációkkal segítve a jövőbeli vírusveszélyek elleni hatékony válaszokat.

A hasnyálmirigyrák korai, tünetszegény megjelenése és magas halálozása új, integrált biomarker-alapú szűrési stratégiák fejlesztését indokolja.

Az akut pancreatitis előfordulása világszerte növekszik; korszerű diagnosztikai és patofiziológiai ismeretek kulcsfontosságúak a kezeléshez.

Az Oxford Drug Design új in vivo eredményei alátámasztják innovatív onkológiai programjuk hatékonyságát, áttörést ígérve a vastagbélrák kezelésében.

Új, mesterséges intelligenciára épülő, teljesen hazai fejlesztésű orvosi dokumentációs asszisztens jelent meg Magyarországon: a MedAssist névre hallgató szoftveres rendszer fő funkciója, hogy a rendelői beszélgetésekből automatikusan, orvosi szerkezetben és minőségben készít szerkeszthető ambuláns lapot. Ezzel a megoldással lényegesen csökken az igen leterhelt egészségügyi dolgozók adminisztrációval töltött ideje és javul maga a dokumentáció minősége is.

A mesterséges intelligencia forradalmasítja az orvostudományt, de rutinszerű alkalmazását etikai, jogi és adatvédelmi kihívások korlátozzák.

Áttekintő tanulmány a Lancet Digital Health-ben: a szerzők nagy potenciált látnak a korai felismerés és a személyre szabott kezelés javításában.

Jelentős egészségügyi fejlesztések valósultak meg a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), mutatták be a felsőoktatási intézmény innovációs napja alkalmából rendezett sajtóbejáráson.

Az egészségügyi ellátás során keletkezett betegadatok és képi dokumentumok tárolásának és feldolgozásának optimalizálásával egy hazai viszonylatban egyedülálló, modellértékű adattárházat alakítottak ki a Debreceni Egyetemen, a hét éve indított BigData projekt eredményeként. Az adatbázis nagymértékben segíti az intézményben folytatott mesterséges intelligencia alapú klinikai kutatásokat.

A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kifejlesztett technológia akár száz beteg sejtmintáját képes vizsgálni egyszerre, így jelentősen fel tudja gyorsítani a gyógyszerfejlesztést is.

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Gyógyszerésztudományi Kara és Egészségtudományi Kara közös Egészségügyi Technológiaértékelési és Farmakoökonómiai Kutatóközpontjának vezetésével a közelmúltban nemzetközi kutatási program indult, amelynek célja egy mesterséges intelligencia (MI) alapú modell fejlesztése.

MI-alapú orvosi szoftver segítheti a kutatók munkáját, ami a daganatos betegségek célzott terápiáját teszi pontosabbá. A fejlesztés Dr. Peták István nevéhez fűződik.

A mesterségesintelligencia-alapú eszközt betegek millióinak adataival tanították be, és akár évekkel előre jelezheti a betegségeket.

Miként alakítja az egészségügyet a mesterséges intelligencia? Ezt a kérdést is körbejárták az AI Summit Budapest 2025-ön.

Dán és amerikai kutatók egy korszakalkotó módszert fejlesztettek ki, amely jelentősen lecsökkenti a személyre szabott immunterápiához szükséges időt.

Az AI-hoz hasonló döntéstámogató megoldások régebb óta, bizonyos esetekben akár több évtizede is működnek a hazai egészségügyben.

Az orvosok hamar hozzászoktak az MI nyújtotta segítséghez, és egyre inkább elkezdtek erre támaszkodni, és így egyedül is kevésbé fókuszáltak, kevesebbet gondolkodtak.

Azt állítják, hogy az általuk fejlesztett MI algoritmus sokkal sikeresebben diagnosztizálta az összetett tünetegyütteseket, mint az emberi orvosok.

Ausztrál tudósok mesterséges intelligencia (MI) segítségével állítottak elő olyan fehérjét, amely képes elpusztítani az antibiotikum-rezisztens baktériumokat.

Kutatók egy új MI megközelítést dolgoztak ki, amely halálos kimenetelű aritmiás események előrejelzésére szolgál multimodális orvosi adatok elemzésével.