Az RSV-fertőzés terhe gyermekkori légúti fertőzésekben világszerte jelentős, és különösen a csecsemők, a kórházi ellátásra szoruló betegek, valamint a bronchiolitises esetek körében magas a kimutathatósága
Egy 539 közleményt és 584 adatsort összegző szisztematikus áttekintés szerint a humán respiratorikus syncytial vírus (hRSV) a gyermekkori légúti fertőzések egyik meghatározó kórokozója világszerte, miközben előfordulása korcsoport, klinikai megjelenés, ellátási forma és földrajzi régió szerint markánsan eltér.
A vizsgálat háttere és módszertana
A tanulmány célja annak meghatározása volt, hogy mekkora a hRSV PCR-rel igazolt prevalenciája a légúti tünetekkel jelentkező, 18 év alatti gyermekek körében globális szinten, továbbá hogyan változik ez az arány életkor, betegségforma, betegellátási környezet és földrajzi térség szerint. A szerzők a PRISMA-ajánlások alapján PubMed, Scopus és Web of Science adatbázisokban kerestek, az adatgyűjtés felső időhatára 2025. augusztus 15. volt.
Az elemzésbe kizárólag olyan, angol nyelvű, lektorált közlemények kerültek be, amelyekben a hRSV kimutatása PCR-alapú módszerrel történt respiratorikus mintából, és a vizsgált populáció gyermekkorú, légúti tünetes betegek csoportja volt. A minőségértékeléshez módosított STROBE-ellenőrzőlistát használtak, és csak a legalább 8 pontot elérő tanulmányokat vonták be a fő metaanalízisbe.
A végső elemzés 539 publikáció 584 adatsorát foglalta magában, összesen 1 733 341 gyermek adataival, 1992 és 2025 közötti közlések alapján. A bevont vizsgálatok többsége keresztmetszeti jellegű volt, kisebb részük eset-kontroll elrendezésben készült.
A legfontosabb eredmények
Az összesített prevalencia a légúti fertőzés miatt vizsgált gyermekek körében 21,6% volt, vagyis nagyjából minden ötödik gyermeknél igazolódott hRSV-fertőzés. A heterogenitás nagyon magasnak bizonyult, ami arra utal, hogy az egyes vizsgálatok eredményei jelentősen különböztek egymástól.
A klinikai megjelenés szerint a legmagasabb hRSV-prevalenciát bronchiolitisben mérték, ahol az összesített arány 56,9% volt. Ezt követte a sípoló légzéssel járó kórképek csoportja 32,5%-kal, majd a súlyos akut légúti fertőzés 25,8%-kal és a pneumonia 22,5%-kal. Influenza-szerű megbetegedésekben az előfordulás számottevően alacsonyabb, 13,7% volt.
Az életkor egyértelműen meghatározta a kimutathatóságot. A 0–6 hónapos korcsoportban 33,8%-os prevalenciát találtak, a 7–12 hónaposok között 23,8%-ot, míg az 5 év alatti teljes korosztályban 25,2%-ot. Ezzel szemben a 6–18 évesek körében az összesített arány csupán 4,6% volt.
A betegellátás típusa szintén markáns különbséget mutatott. A fekvőbetegek között 25,9%-os, a járóbetegek között 11,1%-os prevalenciát becsültek, ami a hRSV súlyosabb alsó légúti kórképekben játszott szerepét erősíti meg.
A tipizált pozitív mintákon belül az RSV-A dominált: a 37 536 altípusba sorolt minta 55,7%-a RSV-A, 44,3%-a RSV-B volt.
Időbeli és földrajzi különbségek
Az időbeli elemzés csökkenő tendenciát jelzett. Az 1991–2000 közötti időszakban 31,0%-os prevalenciát számítottak, 2001–2010 között 28,0%-ot, 2011–2019 között 21,6%-ot, míg 2020–2024-ben 15,1%-ot. A szerzők ezt a változást részben a diagnosztikai és surveillance-rendszerek átalakulásával, részben a COVID–19-pandémia idején bevezetett nem gyógyszeres járványügyi intézkedések hatásával hozzák összefüggésbe.
A földrajzi eltérések rendkívül nagyok voltak, az elemzés 97 ország adatait fogta át. Az országos pooled prevalencia 1,7% és 79,8% között szóródott; a legalacsonyabb értéket Burkina Fasóban, a legmagasabbat Horvátországban találták. Magas prevalenciát jeleztek még például Mianmarban 45,9%, Jordániában 41,1% és Mongóliában 36,6%, míg alacsonyabb arányt Szingapúrban 7,9%, Tajvanon 15,5% és Dél-Koreában 19,2% mellett észleltek.
A több vizsgálattal reprezentált országokban is jelentős volt a belső változékonyság. Kína 120 tanulmánnyal szerepelt az elemzésben, pooled prevalenciája 15,1% volt, Indiáé 20,3%, Olaszországé 25,5%, Brazíliáé pedig 35,6%.
A kockázati összefüggések és a korlátok
Az eset-kontroll vizsgálatok külön elemzése szerint a hRSV-fertőzés és a gyermekkori légúti fertőzések között erős összefüggés áll fenn. A 33 adatsort magában foglaló metaanalízisben az összesített esélyhányados 7,0 volt, ami a hRSV jelenléte és a légúti megbetegedések kockázata közötti szoros kapcsolatra utal. Súlyos akut légúti fertőzés esetén ez az érték 14,9-re, pneumonia esetén 7,6-ra emelkedett.
A szerzők ugyanakkor több lényeges korlátozó tényezőt is hangsúlyoztak. A tanulmányok közötti heterogenitás nagyon magas volt; eltértek a betegdefiníciók, a mintavételi típusok, az ellátási szintek és a szezonális adatfelvételi körülmények. További korlátot jelentett, hogy csak ангol nyelvű közleményeket vontak be, valamint hogy sok régióban a PCR-diagnosztika korlátozott hozzáférhetősége alulreprezentálhatta a valós terhet.
A szezon szerinti részletes összevetést az elégtelenül közölt mintavételi időzítés is akadályozta. Emellett a publikációs torzítás lehetőségét statisztikai tesztek és tölcsérdiagram is jelezte, bár az érzékenységi elemzés alapján az összkép robusztus maradt.
Piroozi K és mtsai. Global prevalence of human respiratory syncytial virus among children with respiratory tract infections: a systematic review and meta-analysis. eClinicalMedicine. 2026;94:103837.
