Aggasztó a magyar lakosság egészségi állapota

Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramjának adatainak tükrében kijelenthető, hogy a vizsgálatokon részt vevők közel fele a kiemelt kockázatú csoportba tartozik, és ha nem kezeltetik magukat, akkor néhány év múlva szívinfarktus netán  stroke fenyegetheti őket, nem beszélve a daganatos megbetegedésekről.

Sajnos a magyar népesség megbetegedési és halálozási viszonyai az elmúlt évtizedben nem mutattak számottevő javulást, sőt bizonyos betegségtípusok előfordulási gyakorisága folyamatosan növekszik. Ezeken a szomorú adatok szeretne változtatni az idén útjára induló „Megelőzés éve 2018-2019” elnevezésű edukációs kampány.

Ugyanakkor a  Program által prezentált statisztikai elemzés segítségével nyomon követhető a lakosság általános egészségi állapotának javulása, rosszabbodása. Az eredményeket a szakmai szervezetek, a mindenkori egészségügyi kormányzat, az Európai Unió és az Egészségügyi Világszervezet is felhasználhatja egy megalapozottabb egészségügyi politika kialakításának érdekében.

2018-ban 74 szakmai szervezet összefogásával tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja, amely 2020-ig mintegy tíz éven keresztül az országot járva vizsgálta és vizsgálja a hazai lakosság egészségügyi állapotát. A program nyolc év alatt 1500 helyszínen több mint 6 millió vizsgálatot végzett, 500 ezer látogatót fogadott, ugyanakkor a kitöltött kérdőívek száma elérte  a 15 milliót.  Ez az elmúlt nyolc év mérlege.

A 2010-2020 közötti program segít a lakosság egészségi állapotának folyamatos megfigyelésében, beteg orvos kapcsolatok találkozásában, az egészségvédelem több dimenziós megismerésében. A program a szűrések mellett, külön figyelmet fordít a társadalom egészségét fenyegető káros jelenségekre is, így a dohányzásra, elhízásra, egészségtelen táplálkozásra, mozgásszegény életmódra.

A  szűrőprogram elmúlt nyolc évének statisztikai adatai tükrében kijelenthető, hogy a magyar lakosság a kiemelten nagy kockázatú csoport tartozik. Minden második ember szív- és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedésben hal meg. Legalább hárommillió embernek magas a vérnyomása, egymillióan cukorbetegek, a lakosság 40 százaléka pedig túlsúlyos. Az uniós átlaghoz képeset az emberek jóval többet dohányoznak, és több alkoholt fogyasztanak, viszont sokkal kevesebb zöldséget és gyümölcsöt esznek, ugyanakkor a legtöbben mozgásszegény életmódot folytatnak.

A lakosság még mindig nem törődik kellőképpen az egészségével, nem él a szűrővizsgálat adta lehetősséggel, éppen ezért sokszor a betegségek felismerése csak későn történik meg, amikor már nincs segítség.  A halálozási statisztikák megváltoztatásához mindenképpen a lakosság tudatos felkészítésére és folyamatos tájékoztatására van szükség. Mindenki felelősséggel tartozik önmagáért és családjáért, éppen ezért élni kell a szűrővizsgálat adta lehetőségével, el kell érni, hogy önálló döntései révén irányítsa és befolyásolni tudja saját egészségének alakulását.

A statisztika adatok feldolgozása során kiderült, hogy a szűréseken résztvevők átlagéletkora 36-48 év volt, 69 százaléka a nők, míg 31 százalékuk a férfiak köréből került ki. A legaktívabbak Budapesten és Pest megyében voltak a látogatók, amelyeket Veszprém, Heves, Fejér megye követett a sorban. A megkérdezetteknél a szív- és érrendszeri szűrővizsgálatokat tekintve 10 százalékuknál találtak eltérést.  Az átlagos vérnyomás a nőknél 132/81 Hgmm, míg a férfiaknál 138/91 Hgmm volt. A vércukorszint vizsgálata közel 9 százalékban mutatott kóros értékeket. Az emberek többsége tisztában van azzal, hogy a magas koleszterinszint komoly kockázati tényezőt jelent, mégsem tesznek semmilyen konkrét lépést a megelőzés érdekében, mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a mért koleszterinérték 24-32 százalékban tért el a normál értéktől. Eddig úgy tartották, hogy elsősorban a 35 évnél idősebb férfiak és 45 évnél idősebb nők esetében szükséges a koleszterinszint rendszeres mérése, azonban az új, átfogó hazai statisztika alapján ez már minden korosztályról elmondható.

A nők és a férfiak körében közel egyforma volt a krónikus vesebetegség (2-3 százalék), diabetes mellitus (5 százalék), légúti betegség, allergia (24 százalék) előfordulási gyakorisága, míg laktózintolerancia a látogatók közel 10 százalékát érintette. Jelentős volt a szembetegség (15-16 százalék) mértéke, valamint gyakori volt az emelkedett húgysavszint (25-28 százalék).

A családi anamnézisben a néma gyilkosként ismert  hypertonia előfordulása 67,8 százalék volt, a szívinfarktus 27 százalékban – nők esteében 30 százaléka, még a férfiaknál 24 százaléka érintett - a stroke 22 százalékban, daganatos megbetegedés közel 48,5  százalékban, anyagcsere-betegség pedig 40-44 százalékban került említésre. Az inkontinencia és a vizeletürítési zavar rizikófelmérés 6,4 százalékban, a visszérbetegség kockázati tesztje pedig 22,4 százalékban volt a normálistól eltérő. A daganatos megbetegedések a lakosság 49,6 százalékát - amely a tavalyi évhez képes növekvő tendenciát mutatott - az anyagcsere betegségek pedig 43 százalékot érintenek. A középkorúak esetében a vastagbéldaganat rizikótesztjének eredménye 20 százalék, míg a neuropathia rizikóba az egyének közel 3,5 százaléka sorolható.

A kitöltött rizikó felmérési kérdőívből kiderült, hogy a szűrésen résztvevők 25,5 százaléka dohányzik. Ez azt jelenti, hogy közel minden negyedik ember fújja nap mint nap a füstöt, holott köztudott, hogy az, aki ennek a káros szenvedélynek hódol, sokkal nagyobb az esélye, hogy szívinfarktust vagy szélütést kapjon, nem beszélve a daganatos megbetegedésekről.

A válaszok alapján kiderült az is, hogy a megkérdezettek valamivel több, mint 40 százaléka szeretne búcsút mondani a dohányzásnak. A rizikófaktorok csökkentésének valamint az egészséges életmód egyik fontos feltétele gyümölcsökben és zöldségfélékben, azaz vitaminokban gazdag sószegény táplálkozás. A kérdőíves felmérésnek köszönhetően kiderült, hogy a részt vevők 62 százaléka naponta, míg 33 százalékuk hetente fogyaszt zöldség- és gyümölcsféléket. Ugyanakkor a válaszadók 84,7 százaléka a gondolja úgy, hogy a túlzott sófogyasztás árt az egészségnek. Ismertté vált továbbá az is, hogy a résztvevők többségének napi életritmusában a sportnak egyáltalán nincs szerepe. Csupán 54 százalék az, aki naponta szakít időt a mozgásra, noha jól tudják, hogy a rendszeres testmozgás nagyon fontos mind a kardiovaszkuláris, mind a daganatos betegségek prevenciójában.

A komplex állapotfelmérés mellett a szűrőprogram helyszínein az érdeklődők 30 életmód pontot érintő tanácsadáson vehetnek részt, szakemberektől kapnak segítséget azok, akik le szeretnének szokni a dohányzásról, egészségesebben szeretnének táplálkozni, és a számukra a megfelelő sportot keresik.  Ugyanakkor megismerhetik az újraélesztés technikáját, elsajátíthatják az elsősegélynyújtás technikáját. Egyedülállóan Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjában érhető el a látványos anatómiaim bemutató, 3D anatómiai mozi sátor, ugyanakkor virtuális valóságszemüvegek segítségével bepillantást nyerhetnek a látogatók az emberi test belsejébe, működésébe.

A Program szakmai bizottságának véleménye szerint nagyon fontos, hogy az emberek szembesüljenek egészségi állapotukkal, és ha kell, változtassanak életmódjukon, hiszen köztudott, hogy az életmódra vonatkozó káros tényezők (dohányzás, rendszertelen testmozgás, egészségtelen táplálkozás) elkerülése mindenkinek a saját felelőssége. Akik a szűréseken részt vesznek, azok kezükbe vehetik saját Egészség Könyvüket, amely tartalmazza az összesített szűrési eredményeket saját egészségi állapotukról. Ezen adatuk birtokában felkereshetik háziorvosukat.

www.egeszsegprogram.eu

Szerző:

PHARMINDEX Online

Ajánlott cikkek