További cikkek a Kardiológia rovatból

WHO: a dohányzás a szívbetegségek és a stroke vezető oka Magyarországon

A dohányzás a szívbetegségek és a stroke vezető oka Magyarországon - hívta fel a figyelmet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Magyarországi Irodája kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében.

hirdetés

    A dohányosok körében 2-4-szer nagyobb a szívkoszorúér-megbetegedések és az agyvérzés kialakulásának valószínűsége, mint a nemdohányzóknál, a passzív dohányos felnőttek esetében pedig 25-30 százalékkal magasabb ez a kockázat - tették hozzá.
    Mint kifejtették: a szív- és érrendszeri megbetegedések közé tartozik a koszorúér-betegség, az agyi érbetegségek és a szívbillentyű-rendellenességek. Világszerte 17,7 millió ember halálát okozzák ezek a betegségek, amely az összes haláleset egyharmada. A WHO Európai Régiójában, ahol a felnőttek 28 százaléka dohányzik, a 2015-ben elhunyt 4,2 millió dohányos 46 százaléka szív- és érrendszeri betegség következtében vesztette életét. Magyarországon, ahol a felnőttek 28 százaléka dohányzik, a szív- és érrendszeri betegségek évente mintegy 62 ezer halálesetért felelősek.

A szakértők szerint a dohányzás az idő előtti halálozások elsődleges oka. A WHO adatai alapján az aktív vagy passzív dohányzás több mint hétmillió ember halálát okozza évente, vagyis átlagosan egy ember hal meg miatta minden hatodik másodpercben. A 20. században a dohányzás 100 millió emberéletet követelt, vagyis többet, mint a két világháború együttvéve. A világszervezet szerint a jelenlegi ütemben a dohányzás akár egymilliárd ember halálát okozhatja a 21. században. A Tobacco Control című tudományos folyóirat 2017 januári számában megjelent adatok szerint a dohányzás csaknem hat százalékát emészti fel a világszerte az egészségügyre fordított költségeknek.

    A szervezet az idei Dohányzásmentes Világnap (május 31.) alkalmából hívja fel a figyelmet arra: mit lehet tenni a dohányzás szívbetegségekre jelentett kockázatának csökkentése érdekében, és hogy mekkora azonnali változást eredményez, ha a dohányosok úgy döntenek, leteszik a cigarettát.
    Mint kiemelték: a dohányzásról való leszokás - függetlenül attól, hogy mennyi ideig dohányzott valaki - több betegség kockázatát csökkenti. Például 10 évvel a dohányzás abbahagyása után a tüdőrák rizikója a dohányosokéhoz képest a felére esik vissza - jegyezték meg.
    Közleményük szerint a dohányzásról való leszokás hatásai már szinte azonnal megmutatkoznak: 20 percen belül csökken a pulzus és a vérnyomás, 12 órán belül normalizálódik a vér szén-monoxid szintje, 2-12 héten belül javul a keringés és a légzésfunkció. Ezek mellett 1 évvel a leszokást követően a koszorúér-betegség kockázata már csak fele a dohányosokénak, 5-15 évvel a leszokás után az agyvérzés kockázata megegyezik a nem dohányzókéval, míg 15 évvel a leszokást követően a koszorúér-betegség kockázata megegyezik a soha nem dohányzókéval - fejtették ki.
    Idézve Jakab Zsuzsannát, a WHO Európai Regionális Igazgatóját ugyanakkor megjegyezték: "az utóbbi években biztatóak a tendenciák". Egyre többen hagynak fel a dohányzással, s a kormányok is tisztában vannak azzal, hogy a dohányzás visszaszorítása pozitív hatással van a lakosság egészségére, s az ország gazdaságára és egészségügyi rendszerére is. Mint megjegyezték: a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye mentén - hasonlóan az Európai Régió más országaihoz - az elmúlt években Magyarország is számos intézkedést vezetett be a dohányzás visszaszorítása érdekében.
    Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet szakértőinek jelentése szerint a dohányzási gyakoriság a 2003-ban mért 34 százalékról 2014-re 28 százalékra csökkent. A férfiak 34 százaléka, a nők 22 százaléka dohányzik - írták, de megjegyezték: a nők esetében ez az arány sajnos továbbra is a legmagasabbak között van Európában.

 

Szerző:

PHARMINDEX Online

Forrás:

MTI

Ajánlott cikkek