A primer májrák globális terhe nő: 2020 óta megtört a vírushepatitishez társuló esetek csökkenése

Növekvő esetszám, továbbra is magas letalitás

A Global Burden of Disease (GBD) 2023 adatbázis szerint 2023-ban világszerte 578 132 új primer májrákos eset fordult elő, szemben a 2000-ben regisztrált 362 689-cel; ez 59,4%-os növekedés. Ugyanebben az időszakban a halálozások száma 325 809-ről 507 716-ra, vagyis 55,8%-kal emelkedett. Az új esetek és a halálozások egymáshoz közeli gyakorisága a betegség magas letalitását jelzi.

Az életkorra standardizált incidenciaarány (ASIR) ugyanakkor 7,05-ről 6,37-re, az életkorra standardizált mortalitási arány (ASMR) pedig 6,43-ról 5,59-re csökkent 100 000 főre vetítve 2000 és 2023 között. Az átlagos éves százalékos változás az incidencia esetében –0,4%, a halálozáséban –0,6% volt. A csökkenő standardizált ráták és a növekvő abszolút esetszámok közötti eltérés a szerzők szerint feltehetően a népesség növekedésével és öregedésével függ össze.

A kedvező tendencia azonban nem maradt folyamatos. Az ASIR és az ASMR 2009-től 2020-ig tartó mérséklődését követően mindkét mutató évente emelkedett 2020 és 2023 között. A 2023-as globális incidencia 6,37, a mortalitás 5,59 volt 100 000 személyévre számítva. A legmagasabb incidenciát Mongóliában (67,84), Guineában (25,46) és Egyiptomban (25,12), a legmagasabb halálozást Mongóliában (70,46), Egyiptomban (25,15) és Guineában (24,78) észlelték.

Az etiológiai szerkezet átrendeződése

A vírushepatitis 2023-ban is a primer májrák vezető oka volt. A hepatitis B-vírushoz (HBV) 219 401 új eset, az összes eset 37,9%-a kapcsolódott, míg hepatitis C-vírushoz (HCV) 171 110 eset, 29,6%. Az alkohollal összefüggő májbetegség (ALD) 108 061 esettel 18,7%-ot, a metabolikus diszfunkcióval összefüggő steatoticus májbetegség (MASLD) 45 669 esettel 7,9%-ot képviselt.

A halálozás etiológiai megoszlása hasonló volt: HBV-hez a halálesetek 37,1%-a, HCV-hez 30,6%-a, ALD-hez 18,7%-a, MASLD-hez 8,2%-a társult. A vírushepatitishez köthető esetek együttes aránya 2000 és 2023 között 71,9%-ról 67,5%-ra mérséklődött. Ezzel párhuzamosan az ALD-hez kapcsolódó esetek aránya 15,6%-ról 18,7%-ra, a MASLD-hez társulóké 6,1%-ról 7,9%-ra emelkedett.

A leggyorsabban a MASLD-hez kapcsolódó primer májrák esetszáma nőtt: átlagosan évi 3,2%-kal. Az életkorra standardizált incidencia ennél az etiológiai csoportnál átlagosan évi 0,6%-kal, a mortalitás 0,5%-kal emelkedett. Az ALD-hez társuló daganatoknál az ASIR évi 0,2%-os, az ASMR évi 0,1%-os átlagos növekedést mutatott. Ezzel szemben a HBV- és HCV-asszociált primer májrák standardizált incidenciája és mortalitása a teljes 23 éves periódusban csökkent, jóllehet mindkét vírushoz kapcsolódó ráta növekedésnek indult 2020 után.

A szerzők a 2020 körüli emelkedés okát nem tudták meghatározni. Lehetséges magyarázatként vetik fel, hogy a COVID–19-pandémia idején fel nem ismert daganatokat később, 2021–2023-ban diagnosztizálták és regisztrálták. Az is befolyásolhatta a becsléseket, hogy a GBD 2023 a korábbi kiadásoknál több daganatos regisztert foglalt magában.

Regionális mintázatok

Európában és Közép-Ázsiában az ALD- és a HCV-asszociált primer májrák rátái voltak a legmagasabbak. A MASLD-hez társuló incidencia a teljes vizsgált időszakban folyamatosan nőtt; az ALD- és HCV-asszociált ráták 2014 és 2020 között platót mutattak, majd 2020–2023-ban ismét emelkedtek. Nyugat-Európában volt a legmagasabb a primer májrák mortalitása Európán belül, és az incidencia is növekedett. Európa valamennyi régiójában az ALD jelentette az incidencia és a mortalitás vezető etiológiai tényezőjét.

Észak-Amerikában a HCV volt a vezető ok, ezt szorosan az ALD követte; mindkettőnél emelkedtek a standardizált ráták az évszázad során. Kanada és az Egyesült Államok esetében az incidencia és a mortalitás átlagos éves növekedése egyaránt 1,9% volt. A MASLD-asszociált mortalitás Észak-Amerikában 2018-ban meghaladta a HBV-hez kapcsolódó mortalitást, és jelenleg nagyságrendileg a többi etiológia értékeihez közelít.

A Közel-Keleten és Észak-Afrikában a HCV volt a primer májrák legfontosabb oka. A HCV-asszociált ráta 2020-ig fokozatosan csökkent, majd meredeken emelkedett; 2023-ra meghaladta a 2000-es szintet. A MASLD-hez társuló ráta itt is tartósan, 2020 után pedig kifejezettebben nőtt. A szubszaharai Afrikában a század elején a HBV dominált, rátája 2020-ig fokozatosan csökkent, azután ismét emelkedett. A MASLD-hez kapcsolódó incidencia és halálozás a nyugat-szubszaharai Afrikát, valamint Közép-, Kelet- és Csendes-óceáni Ázsiát kivéve minden globális régióban növekedett.

Külön figyelmet igényel az iCCA

Az intrahepaticus cholangiocarcinoma (iCCA) életkorra standardizált mortalitási rátája a legtöbb országban emelkedett 2001 és 2021 között. Férfiaknál 2021-ben a Koreai Köztársaságban, Máltán, Mongóliában és az Egyesült Királyságban, nőknél az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Kanadában és Mongóliában volt a legmagasabb. Csökkenő átlagos éves változást csak Görögországban, Japánban és Szingapúrban találtak.

Az iCCA növekedése a primer májrák teljes esetszámát csak korlátozottan befolyásolja, mert e daganattípus kisebb hányadot képvisel. Aránya azonban korábban véltnél nagyobb lehet: Angliában a primer májrákok közel 40%-át iCCA-nak találták. A szerzők szerint a növekvő mortalitásban szerepet játszhat a diagnosztika javulása, az ismeretlen primer daganatként nyilvántartott esetek átsorolása, a földrajzi, környezeti és gazdaspecifikus kockázati tényezők változása, valamint a perihilaris cholangiocarcinomák korábbi téves klasszifikációja.

A megelőzés és az ellátás szerepe

A szerzők hangsúlyozzák, hogy a primer májrákok többsége azonosítható és kezelhető krónikus májbetegséghez kapcsolódik. A HBV-oltási programok és a HCV direkt ható antivirális kezelései megváltoztatták a daganatok mintázatát azokban az országokban, ahol a krónikus vírusfertőzések terhe nagy. A HBV-vel összefüggő hepatocellularis carcinoma ott csökken, ahol az oltási lefedettség magas. Világszerte azonban 2022-ben az időben beadott HBV-születési dózis lefedettsége csak mintegy 45% volt; a krónikus HBV-fertőzöttek 13,4%-át diagnosztizálták, és kevesebb mint 3%-uk részesült antivirális kezelésben.

HCV-fertőzésben a direkt ható antivirális szerek elérhetősége mellett csökkenhet a HCC esetszáma, de cirrhosis esetén a virológiai gyógyulás után is fennmarad a kockázat. MASLD vagy folytatódó alkoholexpozíció, továbbá diabetes mellitus esetén ez a reziduális kockázat magasabb. Az előrehaladott primer májrák szisztémás kezelései, így az immunterápia és a célzott szerek, szerény túlélési javulást hoztak, hozzáférésük azonban egyenlőtlen, különösen az alacsony és közepes jövedelmű országokban.

Értelmezési korlátok

A GBD 2023 primer májrákra vonatkozó adatai nem különítették el a hepatocellularis carcinomát és az iCCA-t. A daganatdiagnózis, a szövettani altípusok és a májbetegségi kockázati tényezők kódolásának minősége régiónként eltérhet; a trendek egy részét ezért a diagnosztikai és jelentési gyakorlat, illetve a helyi egészségügyi infrastruktúra változása is alakíthatta. Ritkább cirrhosis- és primer májrák-okokra, például haemochromatosisra vagy autoimmun betegségekre nem álltak rendelkezésre adatok.

 Khan SA, Vithayathil M, Yip TCF, El-Serag HB. The changing epidemiology of primary liver cancer in the 21^st century. J Hepatol. 2026 Jul 2:S0168-8278(26)00058-9. doi: 10.1016/j.jhep.2026.01.018. Epub ahead of print. PMID: 42542384.