Gyulladásos arthritisben a fájdalomkezelés alapja a célzott betegségkontroll és a személyre szabott, multimodális ellátás
A British Society for Rheumatology 2026-os irányelve szerint a gyulladásos arthritishez társuló fájdalom nem kezelhető kizárólag fájdalomcsillapítókkal. Az aktív gyulladás kontrollja, a fájdalom ismételt és holisztikus felmérése, valamint a mozgás, pszichológiai támogatás és önmenedzselés integrálása egyaránt szükséges.
A British Society for Rheumatology (BSR) új, életkori szempontból átfogó ajánlása a rheumatoid arthritisben (RA), arthritis psoriaticában (PsA), axiális spondyloarthritisben (axSpA) és juvenilis idiopathiás arthritisben (JIA) szenvedő gyermekek, serdülők és felnőttek fájdalomkezelését rendezi egységes keretbe. A 23 ajánlást megfogalmazó, multidiszciplináris munkacsoport szisztematikus és umbrella review-k eredményeit értékelte GRADE-módszertannal; a dokumentum a gyógyszeres és nem gyógyszeres beavatkozásokat egyaránt tárgyalja.
A fájdalom eredetének tisztázása
A gyulladásos arthritisben jelentkező fájdalom gyakran többtényezős: hátterében az aktuális gyulladásos aktivitás mellett ízületi károsodás, osteoarthritis, neuropathiás vagy nociplasztikus mechanizmusok, illetve pszichológiai és szociális tényezők is szerepet játszhatnak. A munkacsoport ezért külön hangsúlyozza, hogy a magas beteg által jelzett globális aktivitás és nyomásérzékeny ízületi szám önmagában, synovitis hiányában nem feltétlenül indokolja a DMARD-kezelés eszkalációját.
Az ajánlás szerint a fájdalom intenzitását minden, gyulladásos arthritisszel összefüggő találkozáskor – vagy a panasz romlásakor – rögzíteni kell, vizuális analóg skálával, numerikus vagy verbális értékelő skálával. A nem megfelelően kontrollált fájdalom esetén személyes vizsgálat indokolt, amelynek ki kell terjednie a betegségaktivitásra és az egyéb lehetséges okokra.
A távértékelés, például elektronikus beteg által jelzett kimeneti mutatók alkalmazása felajánlható, ha a beteg rendelkezik a szükséges hozzáféréssel, magabiztosan használja a rendszert, és ezt részesíti előnyben. Elégtelen fájdalomkontroll esetén azonban ennek személyes vizsgálathoz kell vezetnie.
A holisztikus értékelés része a depresszió, szorongás, alvászavar és funkcionális korlátozottság vizsgálata. Tartósan nem megfelelően kontrollált fájdalomnál validált kérdőívvel a betegséggel és fájdalommal kapcsolatos hiedelmek, így például az önhatékonyság vagy a katasztrofizáló gondolkodás felmérése is mérlegelendő. A konzultációban az empátia, a fájdalomélmény validálása és a betegközpontú célok tisztázása az ajánlás integráns eleme.
A gyulladás kezelése elsődleges
Aktív gyulladásos arthritisben – ellenjavallat hiányában – DMARD-kezelés javasolt a fájdalom és a betegségaktivitás csökkentésére. Az ajánlás bizonyítékai különösen RA-ban kiterjedtek: a konvencionális szintetikus, biológiai és célzott szintetikus DMARD-okat vizsgáló szisztematikus áttekintések következetesen a fájdalomcsökkenés irányába mutattak placebohoz képest.
AxSpA-ban és PsA-ban a biológiai, illetve célzott szintetikus DMARD-ok placebóval összevetve ugyancsak kedvező hatást mutattak a fájdalomra, miközben a konvencionális szintetikus készítményekre vonatkozó eredmények kevésbé egyértelműek. JIA-ban a bizonyítékok korlátozottabbak. A szerzők a treat-to-target elvnek megfelelően a DMARD-terápia optimalizálását szorgalmazzák, a betegségaktivitás megfelelő szintre történő csökkentése céljából.
Aktív RA-ban vagy több perifériás ízületet érintő aktív gyulladásos arthritisben rövid idejű szisztémás glükokortikoid-kezelés mérlegelhető áthidaló terápiaként, amíg a DMARD indítása vagy módosítása klinikailag hatásossá válik. Az ajánlás azonban ezt nem terjeszti ki axSpA-ra, ahol a rendelkezésre álló bizonyítékok nem támasztják alá ugyanezt a megközelítést.
Fájdalomcsillapítók: szűkebb szerep
Orális nemszteroid gyulladáscsökkentő alkalmazása mérlegelhető, de a legalacsonyabb hatásos dózisban és a lehető legrövidebb ideig. A kezelés indítása után értékelni kell a klinikai hasznot, miközben figyelembe kell venni a beteg életkorát, társbetegségeit és egyidejű gyógyszereit; az NSAID-választásra és gasztroprotekcióra vonatkozó nemzeti ajánlások követése szükséges.
A bizonyítékok axSpA-ban következetesen, RA-ban mérsékeltebb mértékben támasztják alá az orális NSAID-ok fájdalomcsökkentő hatását. RA-ban a celecoxib, naproxen és egyéb NSAID-ok placebóhoz viszonyított hatásmérete kicsi volt, ezért a várható előnyt az ismert kockázatokkal kell egyénileg mérlegelni.
Nem NSAID-típusú analgetikumok, köztük gyenge opioidok rövid, például egy-két hetes alkalmazása szóba jöhet, ha a beteget tájékoztatják a lehetséges ártalmakról, és a hatásosságot ellenőrzik. Hosszú távú használatuk lehetőség szerint kerülendő. A hosszú ideje analgetikumot szedő betegeknél rendszeres hatás- és mellékhatásértékelés szükséges; eredménytelenség, elfogadhatatlan mellékhatás vagy megszűnt indikáció esetén közös döntéshozatallal támogatni kell a fokozatos elhagyást.
A neuromodulátorok – antidepresszánsok, gabapentinoidok, lokális kapszaicin és kannabinoidok – rutinszerű alkalmazása nem ajánlott kifejezetten gyulladásos arthritisszel társuló fájdalom kezelésére. Gabapentinoid neuropathiás fájdalomban, engedélyezett indikációban mérlegelhető; társuló nociplasztikus fájdalom, például fibromyalgia esetén a krónikus primer fájdalomra vonatkozó szakmai irányelvek követése javasolt.
Nem gyógyszeres elemek
A mozgás és a testgyakorlás a fájdalomkezelés ajánlott pillére. A betegek számára reumatológiai tapasztalattal rendelkező gyógytornász támogatását kell biztosítani, amely magában foglalhatja a biztonságos és hasznos mozgásformákról szóló edukációt, egyéni vagy csoportos programokat, illetve más, aktivitást elősegítő megoldásokat.
A mindfulness- és kognitív viselkedésterápiát is magukban foglaló pszichológiai intervenciók mérlegelendők. Egyidejű depresszió vagy szorongás fennállásakor az adott állapotra vonatkozó nemzeti útmutatók szerinti kezelés szükséges. A mindennapi tevékenységek, tanulás vagy munkavégzés során jelentkező fájdalom esetén reumatológiai kompetenciával rendelkező foglalkozásterapeuta bevonása javasolt ergonomiai tanácsadás, önmenedzselési támogatás és ortetikai felmérés céljából.
A betegeknek oktatást kell kapniuk a gyulladásos arthritishez társuló fájdalom lehetséges okairól és kezelési módjairól, beleértve az önmenedzselési lehetőségeket. Túlsúly vagy elhízás esetén testsúlycsökkentési támogatás és megfelelő testsúlykezelő program hozzáférése ajánlott. Alvászavar mellett az egészséges alvásmintázat helyreállítását célzó helyi vagy országos erőforrások bevonása javasolt.
Fáradtságkezelés a fáradtság mérséklésére felajánlható, de jelenleg nem bizonyított, hogy a fájdalmat is csökkenti. A specifikus digitális technológiák, orvostechnikai eszközök és komplementer terápiák fájdalomcsillapítás céljából a hatásosságot igazoló elégtelen bizonyítékok miatt nem ajánlhatók. A betegek irányítása sorstársi támogatáshoz, beteg- és civil szervezetekhez ugyanakkor az önmenedzselés részeként javasolt.
Forrás: Scott IC, Smith TM, Babatunde O, et al. The 2026 British Society for Rheumatology guideline for pain management in people with inflammatory arthritis. Rheumatology. 2026;65(7):keag320. doi:10.1093/rheumatology/keag320.
Ez a cikk mesterséges intelligencia segítségével készült, majd szerkesztőségünk áttekintette, korrigálta és jóváhagyta. A hivatkozott forrásokat szerkesztőségünk választotta, és a tartalom pontosságának, időszerűségének biztosítása érdekében a szöveget az eredeti forrással összevetette.
