Magas lakossági teher, lassabb befogadás: gyógyszerpolitikai jelzések Magyarországról (2025)
A gyógyszerkiadás fajlagosan EU-átlag alatti, mégis az egészségügyi költésen belül kiugró a súlya, és az ambuláns gyógyszerellátásban a zsebfizetés dominanciája tartós hozzáférési kockázatot jelez.
A gyógyszerellátás a klinikai eredményesség és a mindennapi betegút egyik legérzékenyebb pontja: a támogatási szabályok, a zsebfizetési arány, valamint az új terápiák befogadásának gyorsasága közvetlenül alakíthatja, mi válik valóságosan hozzáférhetővé a rendelőkben. A 2025-ös magyar országjelentés (State of Health in the EU – Hungary Country Health Profile) a korábbi évekhez képest külön gyógyszerpolitikai fejezetben elemzi a gyógyszerkiadások szerkezetét, a finanszírozási arányokat és az innovatív készítményekhez való hozzáférés jelzéseit, EU-s összevetésben.
Kiadási kép: kevesebb euró, nagyobb arány
2023-ban Magyarország 445 eurót költött egy főre vetítve kiskereskedelmi (retail) gyógyszerekre (PPP-korrekcióval), ami az EU-átlag (510 euró) alatt marad. Ugyanakkor a retail gyógyszerkiadás az összes egészségügyi kiadás 23%-át adta, ami jóval magasabb az EU-átlagos 13%-nál. A dokumentum szerint a retail piacon a kiadások 95%-át a vényköteles gyógyszerek adják, az OTC és egyéb egészségügyi nem-tartós termékek kisebb hányadot képviselnek.
A jelentés hangsúlyozza, hogy a retail-adatok csak részben írják le a teljes gyógyszerterhet: 2023-ban a teljes gyógyszerkiadás 64%-a jelent meg a retail csatornában, míg 36% a kórházi szektorra esett. A tágabb gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-kiadások (pharmaceutical and medical devices) a magyar egészségügyi költésen belül 26%-ot tettek ki 2023-ban, ami magasabb az EU-átlagos 18%-nál.
Lakossági zsebfizetés: szerkezeti kitettség az ambuláns piacon
A retail gyógyszerkiadás finanszírozásában 2023-ban a háztartási zsebfizetés aránya 51% volt, míg az állami/kötelező biztosítási fedezet 47%. A jelentés részletezi, hogy a beteg az ambuláns vényköteles gyógyszereknél jellemzően a bruttó fogyasztói ár és a támogatott ár közötti különbséget (copayment) fizeti, és még a teljesen támogatott készítményeknél is van fix, 300 Ft-os dobozdíj (kb. 1 euró).
A támogatási kulcsok a dokumentum szerint változóak: egyes „unrestricted” gyógyszerek 0–80% támogatással érhetők el, antibiotikumoknál 25%, antihipertenzívumoknál 55% vagy 80% szerepel, míg egyes indikációhoz/külön szabályhoz kötött készítmények 50–100% támogatást kaphatnak (példák: anti-dementia 50%, csontanyagcsere-betegségek 70%, anti-asthma 90%, onkológiai szerek 100%). A jelentés rögzíti, hogy a kórházi gyógyszereknél nincs copayment, és a drága kórházi gyógyszereket a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő teljes mértékben téríti.
A sérülékeny csoportok védelmére a dokumentum külön támogatási sémát említ (krónikus betegség vagy alacsony szocioökonómiai státusz esetén), amely havi, kb. 30 eurós plafonig elengedi a copaymentet. A jelentés összeköti a magas gyógyszer-zsebfizetést a pénzügyi katasztrófa-költésekkel is: a gyógyszerkiadások a háztartások „catastrophic” egészségügyi kiadásainak megközelítőleg háromnegyedét adhatják.
Új gyógyszerek hozzáférése: idő és lefedettség
A jelentés az EFPIA Patients WAIT indikátorra hivatkozva azt írja, hogy a 2020–2023 között EU-szinten engedélyezett gyógyszereknél Magyarországon az átlagos támogatásba kerülési idő 636 nap volt, ami 10%-kal hosszabb az EU-átlagnál (578 nap). 2025 januárjában ezen készítmények 27%-a rendelkezett hazai támogatással, szemben a 46%-os EU-átlaggal. A dokumentum ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a „time-to-reimbursement” nem írja le teljesen a valós hozzáférést (például a klinikai használatot, felírási korlátozásokat, tényleges beteg-hozzájutást).
A jelentés egy OECD-felmérést is idéz: 2021. október 1-jén Magyarország 15 vizsgált termék/indikáció közül 12 esetében jelzett korai hozzáférési (early access) mechanizmust. A National Institute of Health Insurance Fund Management a dokumentum szerint támogatást nyújthat új, befogadás alatt álló gyógyszerekhez is.
Generikumok: elvben ösztönzés, gyakorlatban korlátok
A jelentés szerint Magyarország a költségek csökkentése és a hozzáférés javítása érdekében támogatja a generikumok használatát, fő eszközként a patikai generikus helyettesítést és a generikus felírást (mindkettő önkéntes). A dokumentum említ pénzügyi ösztönzőket a patikák számára a generikumok kiadására, ugyanakkor rögzíti, hogy bár a gyógyszerészek jogszabály szerint kötelesek felajánlani az olcsóbb alternatívát, ez „ritkán történik meg”.
K+F és klinikai vizsgálatok: beágyazottság nemzetközi hálózatokba
A jelentés megállapítja, hogy a magyar gyógyszeripar 2022-ben hozzávetőleg 382 millió eurót fektetett K+F-be, ami az EU teljes gyógyszeripari K+F-kiadásának 2,4%-a. A per capita K+F-beruházás (2022-es konstans áron) 2022-ben 40 euró volt (2021-ben 85 euró), és a dokumentum szerint még így is az EU-átlag felett helyezkedett el.
A szabadalmi aktivitás a jelentés szerint mérsékelt: 2022-ben 18, a PCT rendszerben benyújtott gyógyszeripari szabadalmi bejelentés származott magyarországi kérelmezőktől, ami az EU-s eredetű bejelentések 1%-a. Klinikai vizsgálatoknál a korai II. és II. fázisú vizsgálatok száma 2024-ben 18,7/millió lakos volt (EU-átlag: 18,3), a jelentés pedig kiemeli, hogy 2024-ben a vizsgálatok 90%-a ipari finanszírozású, és 91%-uk multicentrikus, nemzetközi tanulmány része.
OECD/European Observatory on Health Systems and Policies. State of Health in the EU – Country Health Profile 2025: Hungary. OECD Publishing / European Observatory on Health Systems and Policies, 2025.
OECD
