Pár százból húszezer: hogyan marad egyedül a beteg a TB-támogatás útvesztőjében?
Egy hipertireózisban szenvedő páciens esete újfent rávilágított arra, milyen sebezhetővé válnak a betegek, ha a gyógyszergyártó egyoldalúan visszavonja készítményét a társadalombiztosítási támogatásból. A korábban pár száz forintért elérhető pajzsmirigygyógyszer ára húszszorosára emelkedett – és nincs terápiás alternatíva.
Egy Facebook-komment nyomán kibontakozó ügy
Egy pajzsmirigy-túlműködéssel diagnosztizált beteg az egészségügyi államtitkár közösségi médiás bejegyzése alatt jelezte problémáját: gyógyszere, amelyet korábban néhány száz forintért váltott ki, immár 20 ezer forintba kerül két dobozzal. A készítmény 2007-ben került a TB-támogatott körbe, ám 2022 decemberében a gyártó kivontatta onnan. A páciens orvosával egyeztetve kénytelen volt szembesülni azzal, hogy a piacon nem áll rendelkezésre helyettesítő készítmény, s egyedüli lehetőségként a pajzsmirigy-műtét merült fel – amennyiben laborértékei azt indokolják.
Az államtitkári válasz és a rendszer korlátai
Takács Péter egészségügyi államtitkár válaszában egyértelműen fogalmazott: a támogatotti körben tartás kizárólag a gyártó döntésének függvénye, s az utóbbi időben többször előfordult, hogy nehezen helyettesíthető készítmények esetében döntöttek így a forgalmazók. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek (NEAK) nincs jogi eszköze arra, hogy a gyártót a támogatásban maradásra kötelezze.
A tényleges mechanizmus árnyaltabb
Gyógyszeripari szakértők szerint a helyzet összetettebb, mint ahogyan az államtitkári nyilatkozatból kitűnik. A támogatásból történő kikerülésnek két útja létezik: a forgalomba hozatali engedély tulajdonosának kezdeményezése, illetve a NEAK saját határozata. Az utóbbi általában akkor következik be, ha a piacon elérhető ugyanazon hatóanyagú, olcsóbb referenciatermék – ám a pajzsmirigygyógyszer esetében ilyen készítmény nem volt.
A támogatásba vételnél a gyártó állapítja meg a bruttó fogyasztói árat, a NEAK pedig meghatározza, mekkora hányadot finanszíroz a társadalombiztosítás – ez lehet fix összeg vagy az ár 100, 90, 70, 50 illetve 25 százaléka. A szóban forgó pajzsmirigygyógyszer normatív 80 százalékos támogatásban részesült, így a betegeknek a jelentősen alacsonyabb támogatott ár mindössze ötödét kellett megfizetniük. A támogatás megszűnését követően viszont a teljes, megemelt bruttó patikai ár terheli a pácienseket.
Nem precedens nélküli jelenség
A hazai gyógyszerpiacon korábban is akadt hasonló eset. 2024 decemberében a GSK töröltette a magyar támogatotti listáról az egyetlen 6 éves kor alatti gyermekeknek adható szalbutamoltartalmú inhalációs aeroszolt, amelyet nehézlégzés kezelésére alkalmaztak. A készítmény ára néhány száz forintról 4000 forintra ugrott. A NEAK akkori közleménye szerint a forgalmazó nem nyújtott be áremelési kérelmet, hanem önállóan döntött a támogatotti körből való kilépésről.
Miért vonják ki a gyártók készítményeiket?
A szakértői vélemények szerint elsősorban régen – akár 15-20 éve – befogadott gyógyszerek esetében fordulnak elő ilyen esetek. A támogatott ár és a jelenlegi gyártási, forgalmazási költségek közötti növekvő olló, valamint a csekély hazai piaci volumen egyaránt szerepet játszhat a döntésben. A NEAK súlyos, életveszélyes állapotok kezelésére szolgáló készítmények esetében hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni: a törlési kérelem beérkezésekor, helyettesítő termék hiányára hivatkozva javasolhatja a gyártónak áremelési kérelem benyújtását. Ám a végső szó a forgalmazóé marad.
Economx.hu
telex
