Magyarország a régiós gyógyszerpiacon: Értékalapú súly és volumenbeli különutak
Ez az írás a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ) 2026. januári sajtóreggelijén bemutatott IQVIA-elemzés adataira épül, amely regionális kontextusba helyezi a hazai gyógyszerellátás gazdasági jellemzőit.
A közép-kelet-európai régió gyógyszerpiaci rangsorában Magyarország stabilan őrzi negyedik helyét, miközben fogyasztási szerkezete élesen elválik a szomszédos országokétól.
A 2024-es adatok alapján a térség értékbeli forgalmának 63%-át négy ország – Lengyelország, Románia, Csehország és Magyarország – adja. Hazánk a piac értékének 8%-át képviseli, miközben lakosságszáma a régió mindössze 6%-át teszi ki. Az egy főre jutó gyógyszerforgalom nálunk 348 EUR, amivel Lengyelországgal vagyunk egy szinten, de elmaradunk a cseh, szlovák és horvát mutatóktól.
A legfontosabb szakmapolitikai különbség a vény nélküli szegmensben mutatkozik meg: Magyarország a régióban egyedüliként regisztrált 1%-os csökkenést a patikai OTC forgalomban dobozszám tekintetében, miközben a környező országokban ez a terület bővülni tudott.
Ez a trend összefüggésben állhat azzal, hogy a stagnáló reáljövedelmek miatt a lakosság kevesebb egészségügyi célú elkölthető jövedelemmel rendelkezik, így a preventív célú kiadások helyett a szükséges vényköteles terápiákra fókuszál.
A regionális koncentráció hatásai
A közép-kelet-európai gyógyszerpiacra jellemző az erős piaci koncentráció: miközben a négy legnagyobb forgalmú ország a térség összértékének közel kétharmadát állítja elő, addig lakosságarányosan ez a csoport a régió népességének csupán 49%-át fedi le. Ez az adat rávilágít arra, hogy ezekben az államokban – köztük Magyarországon – az egészségügyi ráfordítások és a gyógyszerfelhasználás fajlagos értéke magasabb a régiós átlagnál, ami a fejlettebb ellátórendszerekre vagy a magasabb gyógyszerárakra utalhat.
Értékbeli növekedés kontra volumen-visszaesés
A hazai OTC-szegmens sajátos kettősséget mutat a nemzetközi trendekhez képest. Bár értékben a vény nélküli kategória 6%-os növekedést produkált 2024-re, ez az ütem még mindig elmarad a régiós átlagtól. A legszembetűnőbb különbség azonban a mennyiségi mutatókban érhető tetten: a 168 millió dobozos éves forgalom a régióban egyedülálló módon csökkenő tendenciát jelez, ami arra utal, hogy a magyar betegek árérzékenysége és a kosárérték növekedése közvetlen hatással van a terápiás adherenciára és az öngyógyszerezési hajlandóságra.
Globális kihívások lokális lecsapódása
A régiós folyamatokat nem lehet elszigetelten vizsgálni a globális gyógyszeripari trendektől, amelyeket jelenleg a folyamatosan növekvő betegigények és a rendelkezésre álló erőforrások szűkössége határoz meg. A magyar piacot érintő volumenbeli stagnálás illeszkedik abba a szélesebb körű képbe, ahol az egészségügyi rendszereknek – és a betegeknek – egyre nagyobb anyagi terhet jelent az innovatív terápiákhoz való hozzáférés biztosítása a hagyományos gyógyszerkincs fenntartása mellett.
HGYSZ
