Az inkontinencia tüneti kezelése: nedvszívó eszközökkel elérhető bőr-barrier védelem és életminőség-javulás

A Nemzetközi Kontinencia Társaság (International Continence Society – ICS) kezdeményezésére 2009 óta minden év júniusában világszerte megrendezik a Kontinencia Világhét (World Continence Week, WCW) eseményeit. A Kontinencia Világhét idén június 16. és 22. közt tart; tematikájában a szakmai tájékozódásról, a beteg eredményorientált tájékoztatásról, a téma társadalmi elfogadásának javításáról és az erről való nyílt párbeszédről szól.

Számos országban vannak olyan állami kezdeményezésre és koordináció mellett működtetett népegészségügyi programok, amelyek ezzel a kórképpel fókuszáltan foglalkoznak. Ezek legtöbbjének nemcsak tájékoztató rendezvények és ingyenes szűrések jelentik az elemeit, hanem a program népegészségügyi eredményességének és hatékonyságának nyomon követése és fejlesztése is, kivált az inkontinencia hátterében egyébként rejtve maradó súlyos és nem ritkán életveszélyes kórképek korai kiemelésére tekintettel.

Ilyen kiforrottságú népegészségügyi megközelítésig csak akkor juthatatunk el, ha az inkontinenciát övező stigma és tabu jelenséggel is megküzdünk. Ebben pedig nemcsak a érintettek meggyőzése lényeges arról, hogy létezik szakszerű segítség, hanem magának a szakmának a mélyebb megértését és érdeklődését is el kell érni. Ehhez és a Kontinencia Világhét tágabb küldetéséhez kapcsolódóan jelen cikkünkben az inkontinencia tünete mögött álló életveszélyes kórképekkel nem célunk foglalkozni, hogy az adott terjedelem korlátai közt maximálisan koncentrálhassunk tüneti kezelés hatékonyabb és eredményesebbé tételére.

Az egészségügyi ellátásra szoruló vizeletinkontinencia – súlyos és kevert – nem egy konkrét betegség, hanem egy magas szakismeretet, körültekintő és huzamos gondozást igénylő kórállapot. A tünetek intenzitásának és jellegének hátterében rendkívül szerteágazó okok állnak, amik sokszor nem is pontosan ismertek. Szerencsére a tüneti kezelés sikerének kulcsösszetevői a mögöttes kórokoktól függetlenül azonosak és jól körülírtak¹.

Friss metaanalízisekben az EÜ ellátásra szoruló inkontinencia előfordulása a teljes lakosságban legalább 5%². Az ICI (Nemzetközi Inkontinencia Konzultáció) megállapításában az inkontinencia a középkorú/idősödő nők cca. 15%-ának jelent olyan mindennapi problémát, amit szakmai támogatás nélkül nem tudnának – vagy nem is tudnak - megoldani. (Az inkontinencia fiatalabb életkorban cca. négyszer gyakoribb a nőknél, a prevalencia csak az idősek körében egyenlítődik ki³.)

Az inkontinencia körüli tabu jelenséget nagyon jól megvilágítja az egyik hazai felmérés. Ebben azt találták, hogy a páciensek 75%- annak ellenére nem fordul orvoshoz, hogy a mindennapi életvitelüket a tünetek továbbra is és egyértelműen hátrányosan érintették és zavarták.⁴.Az inkontinencia tünetek miatti szakemberhez fordulás valós életben megmutatkozó betegpreferenciáiról kérdezettek tehát nem a saját – teljesen laikus - megoldásaik sikerével magyarázták ezt a magatartásukat. A szokványos indok erre leginkább az volt, hogy még akkor is szégyen ez a probléma, ha erről csak a háziorvosukkal beszélnének, mert esetleg kitudódna és a helyi közösség előtt ezzel a saját  megbélyegzésüket kockáztatnák. Érdekes volt az is, hogy azok a kevesek, akik mégis összeszedték a bátorságukat és szakemberhez fordultak, gyakran élték meg úgy, hogy problémájukat a bizalmukat élvező háziorvosuk nem vette  komolyan, vagy nem kezelte kellő empátiával és tapintattal.

Összefoglalóan kimondhatjuk, hogy az alapellátáshoz forduló páciensek többsége az anamnézis feltárása és a tüneti diagnózis felállítása után is stigmatizálva és – tüneti, vagy pszichoszociális értelemben - magára utalva érezte, érzi magát.

Az érintettek nagy része számára a dolog tehát totális tabu. Olyannyira kínos és stigmatizáló, hogy ez némaságra kényszeríti őket, akkor is, ha a nem professzionális tüneti terápiás beavatkozások egyértelműen kudarcot vallanak a korábbi életvitel és életminőség megőrzésében.

Az inkontinencia professzionális tüneti kezelése a megfelelő egészségkommunikációt is magába öleli nem merül és nem merülhet ki a napon belül vesztett vizeletmennyiség mérlegelésében, és nem csak azért, mert a betegeknek nyilván vannak az inkontinencia súlyosságától teljesen független – testi – adottságai, társbetegségei.

Előzők alátámasztják, hogy egészségkommunikációs szempontból se kerülni, se ignorálni, se bagatellizálni nem szabad az inkontinencia kérdéskörét!

A kezeletlenül hagyott és a tünetileg nem megfelelően kezelt akaratlan vizeletvesztés éppúgy veszélyezteti az érintett pszichéjét és társas viszonyait, mint mondjuk a beteg bőrének egészségét. Ezért az egyén inkontinencia kezelésének egyúttal mindig és teljes értelemben véve személyre szabottnak kell lennie, akár enyhe, középsúlyos-súlyos intenzitású tüneteket mutató inkontinenciáról van szó. (Enyhe inkontinenciánál a vizeletvesztés kevesebb, mint 350 ml / 8 óra, középsúlyosnál ez 351 ml és 900 ml közötti, súlyosnál több, mint a 900 ml)

Nem létezhet személyre szabott tüneti kezelés a beteg nemének stb. megfelelő típusú, méretű és „tudású” termék – személyre szabott - kiválasztása nélkül.

Az adott beteg – testi, tüneti és pszichoszociális – adottságainak és szükségleteinek megfelelő eszközös tüneti terápia technikai és technológiai alapját az erre alkalmas típusú, méretű és teljesítményű termék adja, ahol a „teljesítmény” nem merül ki a nedvszívó kapacitás laborparaméterében.

• Nem véletlen, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma 00784 releváns szakmai irányelve külön ki is emeli, hogy „a javasolni kívánt nedvszívó eszköz típusának, kapacitásának és méretének kapcsán a kiválasztás során vegyük figyelembe a vizeletinkontinencia típusát és súlyosságát, valamint a beteg testi és funkcionális adottságait, mobilitását, és egyéb ápolási-életviteli igényeit”¹.

A tüneti terápia egyénre szabásához szükségesekről – így a betegprofilok szerinti nadrágpelenka típusok megfeleltetéséről - az EMMI 00784 irányelve a konzervatív kezelés alfejezete 44, 45, 46. ajánlásoknál ír részletesebben. Pl.:

• hemiplég, vagy korai demenciával küzdőknél (mobilis és csak vizeletinkontinenciában szenvedők betegprofilja) a fehérneműként használható - Pants - nadrágpelenkák jelentik az első vonalban javasolt megoldást (eszköztípust), mivel ezek használata bizonyítottan előnyt nyújt a beteg testi / szellemi mobilitásának és önállóságának megőrzésében, miközben nem okoz hátrányt a komfortérzet és diszkréció terén.

Enyhe és mérsékelt demencia esetén, mobilis betegeknél a fehérneműként használható (Pants, vagy „pull-on” típusú) nadrágpelenka optimális választás⁵. A demens pácienseket ellátók szerint a fehérneműként használható (Pants, vagy „pull-on” típusú) nadrágpelenkák, tulajdonképpen eldobható normál alsóneműként funkcionálnak.

A nagyfokú formai és működésbeli hasonlóság miatt a betegek nagyon sokáig felismerik és használni is jól tudják ezeket. Mindez nemcsak az ilyen betegek kontinencia státuszának javításában alapvető, hanem az önállóságuk és önbecsülésük megőrzésében is. Mindez a megfelelő betegkörben a szellemi hanyatlás lassításához is hozzájárul, szemben a hagyományos, vagy tépőzáras nadrágpelenkák használatával^5,6.

Az EMMI 00874 szakmai irányelve szerint megválasztott nadrágpelenka típus használatának tehát egyértelmű előnyei vannak. Azonban a betegprofil szerinti optimális eszköztípus alkalmazása mellett is lehetnek általános hátrányai a hibás terápiás rutinoknak, vagy a konkrét nadrágpelenka elégtelen gyakorlati terápiás teljesítményének.

A helytelen eszközös tüneti terápia egyik leggyakoribb szövődménye pl. a vizeletpangással és a nadrágpelenka befülledésével összefüggésben jelentkező „pelenka” dermatitis (IAD). Ez minden második középsúlyos-súlyos inkontinenciában küzdő beteget érint. Az IAD az egyik legkomolyabb rizikófaktor a decubitus szempontjából ^7,8,9.

• Az IAD kockázatát fokozza a férfi nem, a cukorbetegség, az elhízás és túlsúly, a széklet inkontinencia, a mozgáskorlátozottság, a mentális zavarok, és a pelenkázott bőrfelület fizikai irritációja (magyarán, ha a nadrágpelenka dörzsöl, rögösödésre hajlamos, gyűrődik)
• Az IAD legfőbb oka a bőr huzamos és/vagy gyakori közvetlen kontaktusa az akaratlanul vesztett vizelettel és/vagy széklettel.
• Az IAD megelőzése és kezelése érdekében minimalizálni kell a bőr anyagcseretermékekkel – vizelettel és széklettel - való közvetlen érintkezésének idejét ^{7,10,11,12,13}.

A cikk megjelenését a 2023. októbere óta hazánkban is elérhető TENA Pants innovatív, 2.  generációs ProSkin - nadrágpelenkák hazai forgalmazója, az ESSITY Hungary Kft támogatta.

A különböző típusú, méretű és kapacitású TENA nadrágpelenkák minden lényeges - az EMMI 000784 irányelvben is szereplő – betegprofilban megfelelő alternatívát jelentenek, az összes mobilitási és súlyossági fokozatban.

A TENA portfólió minden bőrtípus védelmében rendelkezésre áll, a TENA nadrágpelenkák kimagasló folyadékkezelési és ventillációs teljesítménye segít a pangó vizelet okozta ázás, vagy befülledés megelőzésében¹⁴. Külön is említésre érdemes, a TENA Pants új, innovatív - ProSkin – generációja, amely kétszer gyorsabban szívja fel a nedvességet és felülete akár 30%-kal szárazabb, a korábbi modellhez képest.

Ez további segítséget jelent a bőr védelmében és a bőrirritáció kockázatának csökkentésében az eszközös tüneti terápia során.

Forrás:
¹2020. EüK. 15. szám EMMI EÜ szakmai irányelv a felnőttkorban előforduló, nem neurogén eredetű vizeletinkontinenciáról
²https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S1542356523007152
³Abrams P. et al. (eds.) Incontinence. 5th International Consultation on Incontinence, Paris, February, 2012. SMART-DOT marketing and web consultants-2013, ISBN: 978-9953-493-21-3.
⁴Majoros A., Pytel Á., Bajory Z. A vizeletinkontinencia. A Magyar Urológia irányelvei, Szeged: 2010; 36–57.
⁵Brown J. et al. Selecting absorbent continence pads for people with dementia. Nursing Times [online]; 2018;114:26-29.
⁶Fader M. et al. Absorbent products for moderate‐heavy urinary and/or faecal incontinence in women and men. Cochrane Database of Systematic Reviews 2008, Issue 4. Art. No.: CD007408.
⁷Kottner J. et al. Associations between individual characteristics and incontinence-associated dermatitis: a secondary data analysis of a multi-centre prevalence study. Int J Nurs Stud. 2014;51:1373-1380.
⁸Beeckman D. et al. Interventions for preventing and treating incontinence-associated dermatitis in adults. Cochrane Database of Systematic Reviews 2016;11: CD011627.
⁹McNichol L.L. et al: Incontinence-Associated Dermatitis: State of the Science and Knowledge Translation Advances in Skin & Wound Care 31(11):p 502-513, November 2018. DOI: 10.1097/01.ASW.0000546234.12260.61
¹⁰Beeckman D. A decade of research on Incontinence-Associated Dermatitis (IAD): Evidence, knowledge gaps and next steps. J Tissue Viability. 2017;26:47-56
¹¹You J.H. et al: Friction underwear for ease of pulling down in elderly patients with overactive bladder: A prospective randomized control trial. Investig Clin Urol. 2019 May;60 (3):216-221. DOI: 10.4111/icu.2019.60.3.216.
¹²Bender J.K. at al: Skin Health Connected to the Use of Absorbent Hygiene Products: A Review. Dermatol Ther (Heidelb). 2017 Sep;7(3):319-330. DOI: 10.1007/s13555-017-0189-y
¹³https://shorturl.at/fbBV2
¹⁴CenterWatch. Clinical trial: The effect of the TENA SmartCare Change Indicator on care efficiency and skin health in long-term care facilities. https://www.centerwatch.com/clinical-trials/listings/NCT05247047/the-effect-of-the-tena-smartcare-change-indicator-on-care-efficiency-and-skin-health-in-long-term-care-facilities Frissítve: 2025.05.06

Essity Hungary Kft.
1021 Budapest, Budakeszi út 51.

Telefon: INFO (ingyenesen hívható zöldszám): 06-80-20-10-20
Hívható hétköznapokon 9.00 – 13.00-ig

Email: inkoinfo.hu@essity.com

Lezárás dátuma: 2025. június 16.

További információk: www.tena.hu
TENA termékismertető megtekintése >>