Címke: krónikus vesebetegség

Egy narratív áttekintés vizsgálta az orális elhízásellenes gyógyszerek hatását a szív-, vese- és anyagcsere-szindróma különböző stádiumaiban.

Amerikai kutatók a sztatinterápia indikációváltozását vizsgálták, összevetve a 2018-as és 2026-os ACC/AHA-ajánlások kockázatbecslését.

Kutatók a szív és vese kölcsönhatását, a működészavarokat és kettős szervterápiák bizonyítékait vizsgálták.

Egy retrospektív elemzés azt vizsgálta, milyen társbetegségek és gyógyszerek kapcsolhatók ismételt sürgősségi ellátáshoz GI vérzés miatt antikoagulált időseknél.

Egy átfogó nemzetközi vizsgálat 204 országban mérte a szív-, vese-, máj- és anyagcsere-betegségek terhét 1990–2023 között, demográfiai bontásban.

Az aprocitentan már kiegészítő terápiaként elérhető, míg új szerek további lehetőségeket kínálnak a rezisztens hipertónia patomechanizmus-alapú kezelésében.

A narratív áttekintés azt vizsgálta, milyen összefüggés mutatható ki az SGLT2-gátlók, illetve a GLP-1-receptoragonisták alkalmazása és az új keletű, valamint katéterabláció utáni kiújuló pitvarfibrilláció között diabetes, szívelégtelenség, krónikus vesebetegség és elhízás esetén.

Egy metaanalízis szerint a daganatos felnőttek SGLT2-gátló kezelése csökkenti az összmortalitást és a szívelégtelenséget.

A krónikus vesebetegségben élő férfiak tesztoszteronhiányát, következményeit és a tesztoszteronpótló terápia klinikai hatásait vizsgálták.

A CKD-hez társuló csont- és ásványianyaganyagcsere-zavar diagnózisa és kezelése speciális megközelítést igényel, a vesefunkció és csontforgalom függvényében.

A semaglutid tartósan javítja a testsúlyt, vérnyomást és vesefunkciót elhízott, nem diabéteszes CKD-ban vagy hipertóniában szenvedőknél, biztonságosan.

Az SGLT2-gátlók javították a 2-es típusú diabétesz, szívelégtelenség és krónikus vesebetegség kezelésének kimenetelét, miközben eltérések ismertek készítményeik között.

Dialízisre szoruló aortabillentyűcserés betegeknél a sebészi eljárás korán több szövődményt, hosszú távon viszont jobb túlélést eredményezhet.

Egy nagyméretű, nem dialízisfüggő CKD-s kohorsz vizsgálata szerint az intravénás és orális vaskezelés hosszú távú kockázata hasonló.

A XARENO vizsgálat a nemkívánatos renális kimeneteleket értékelte rivaroxabant vagy KVA-t szedő, PF-ban és előrehaladott krónikus vesebetegségben szenvedő betegeknél.

Jelen tanulmány értékeli a pitvarfibrillációban alkalmazott rivaroxaban hatását beszűkült vesefunkcióval élő betegeknél.