COVID-19 elleni védőoltást követő hosszú távú nemkívánatos hatások: az AstraZeneca, a Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcinák összehasonlító elemzése

A COVID–19-pandémia idején alkalmazott védőoltások a szerzők megfogalmazása szerint jelentősen hozzájárultak a mortalitás csökkentéséhez. Az akut oltás utáni reakciókról – például fejfájásról, az injekció beadásának helyén jelentkező fájdalomról, gyulladásról, erythemáról, izom- és ízületi fájdalomról – korábbi közlemények már beszámoltak. A vakcinációt követően tartósan fennálló vagy kiújuló panaszokról azonban a szerzők szerint kevesebb adat érhető el.

Jehad A. Aldali és Sultan Ayoub Meo vizsgálata az Oxford–AstraZeneca (ChAdOx1 nCoV-19), a Pfizer–BioNTech (BNT162b2) és a Moderna (mRNA-1273) vakcina alkalmazása után jelentett késői klinikai tüneteket elemezte. A tanulmány meghatározása szerint hosszú távú nemkívánatos hatásnak azokat az önbevallással jelentett tüneteket tekintették, amelyek a COVID–19-vakcináció után kezdődtek, és hat hónapon belül fennmaradtak vagy kiújultak.

Keresztmetszeti, önbevallásos adatgyűjtés

A vizsgálat 2025. szeptember 10. és október 28. között, Szaúd-Arábiában zajlott. A résztvevők arab és angol nyelvű, online Google-kérdőívet töltöttek ki. A kérdőívet WhatsAppon és egyéb közösségimédia-felületeken, valamint egyetemek és közegészségügyi dolgozók részére küldött e-mailekben terjesztették.

A beválasztás feltétele volt a 18. életév betöltése, a szaúd-arábiai tartózkodás, három, a szaúd-arábiai egészségügyi minisztérium által engedélyezett COVID–19-vakcinadózis felvétele, valamint az informált beleegyezés és a kérdőív önálló kitöltésének képessége. A szerzők kizárták az oltatlan személyeket, azokat, akik a három vizsgált készítménytől eltérő vakcinát kaptak, továbbá azokat, akiknél az oltást közvetlenül követően súlyos, kórházi kezelést igénylő nemkívánatos esemény jelentkezett.

A kérdőív első része a demográfiai adatokat, a SARS-CoV-2-fertőzésre vonatkozó információkat, a krónikus betegségeket és a gyógyszerszedést gyűjtötte. A második rész a kapott vakcinát, az első, második vagy harmadik dózist követően jelentett késői tüneteket, valamint azok időtartamát mérte fel. A statisztikai elemzés SPSS 25 programmal történt; a kvalitatív változók esetében a szerzők a 𝑃≤0,05 értéket tekintették szignifikánsnak.

A vizsgálati populáció jellemzői

A kérdőívet 429-en töltötték ki: 243 férfi, illetve 186 nő. A férfiak aránya 56,6%, a nőké 43,4% volt. A legnagyobb életkori csoportot a 31–40 évesek alkották, a teljes minta 28,0%-ával. A résztvevők 86,5%-a szaúdi, 13,5%-a nem szaúdi állampolgár volt.

A válaszadók 52,4%-a alapfokozatú felsőfokú végzettséggel, 20,7%-a mesterfokozattal, 11,0%-a doktori fokozattal rendelkezett. A dohányzást a résztvevők 83,0%-a jelölte meg. A COVID–19-vakcináció előtti általános egészségi állapotát 72,5% kiválónak, 22,4% jónak, 4,4% megfelelőnek, 0,5% rossznak minősítette.

A teljes mintában a válaszadók 55,5%-a nem számolt be általános egészségi állapotának változásáról a COVID–19-vakcinációt követően; 44,5% valamilyen változást jelzett. Ez az adat általános egészségi állapotra vonatkozó önértékelésből származik, nem klinikai vizsgálattal igazolt egészségi állapotváltozást mutat.

Nemek és vakcinadózisok szerinti eltérések

Az első két Moderna-dózis után a férfiak körében nagyobb arányban jelentettek általános egészségi változást, mint a nők. Az első dózis után a férfiak 50,0%-a, a nők 33,3%-a; a második dózis után pedig a férfiak 61,5%-a és a nők 28,6%-a jelzett változást. Az eltérések nem voltak statisztikailag szignifikánsak.

Az első két dózis után az Oxford–AstraZeneca- és a Pfizer–BioNTech-vakcinát kapott nők gyakrabban számoltak be általános egészségi állapotuk változásáról, mint a férfiak. Az első Oxford–AstraZeneca-dózis után a nők 48,6%-a, a férfiak 36,2%-a jelzett változást; Pfizer–BioNTech esetében az arány 52,7%, illetve 39,7% volt.

A harmadik dózis után a Moderna-vakcinát kapott nők 47,6%-a és férfiak 38,1%-a számolt be változásról. Pfizer–BioNTech esetén a női és férfi arány gyakorlatilag megegyezett: 35,3%, illetve 35,7% volt. Az Oxford–AstraZeneca harmadik dózisa után a férfiak 51,5%-a, a nők 38,5%-a jelzett egészségi változást.

A szerzők a nemek szerinti összehasonlításoknál egyetlen dózis és vakcinatípus esetében sem mutattak ki statisztikailag szignifikáns különbséget.

Leggyakrabban jelentett tünetek

A szerzők szerint a leggyakrabban jelentett, hosszú távúnak minősített panaszok a krónikus fáradtság, a kognitív vagy memóriazavar, illetve a menstruációs ciklus szabálytalansága voltak. A táblázatos eredmények alapján ugyanakkor az egyes vakcinák között a legtöbb vizsgált tünet esetében nem volt statisztikailag szignifikáns eltérés.

Az első dózis után krónikus fáradtságról a Moderna-vakcinát kapók 22,2%-a, az Oxford–AstraZeneca-vakcinát kapók 34,7%-a, a Pfizer–BioNTech-vakcinát kapók 27,7%-a számolt be. A második dózis után az arányok rendre 25,0%, 38,9% és 27,3% voltak. A harmadik dózis után a Moderna-csoportban 21,7%, az Oxford–AstraZeneca-csoportban 28,9%, a Pfizer–BioNTech-csoportban 29,9% jelentett krónikus fáradtságot.

Az Oxford–AstraZeneca-vakcinát kapók között az első és a második dózist követően is ez volt a legmagasabb arány, ám a második dózis utáni különbség sem volt szignifikáns (𝑃=0,133). A harmadik dózist követően a fáradtságot a Pfizer–BioNTech-vakcinát kapók jelezték a legnagyobb arányban, ugyancsak szignifikáns csoportkülönbség nélkül.

Kognitív vagy memóriazavart az első dózis után a Moderna-csoport 22,2%-a, az Oxford–AstraZeneca-csoport 26,3%-a és a Pfizer–BioNTech-csoport 25,8%-a jelzett. A második dózist követően az arány a Moderna esetében 40,0%, Oxford–AstraZeneca esetében 23,6%, Pfizer–BioNTech esetében 25,5% volt. A harmadik dózis után 28,3%, 17,8% és 26,0% voltak a megfelelő értékek. A vakcinacsoportok közötti különbség egyik dózis esetében sem volt szignifikáns.

Allergiás reakcióról az első dózist követően a Moderna-vakcinát kapók 11,1%-a, az Oxford–AstraZeneca-csoport 24,2%-a és a Pfizer–BioNTech-csoport 20,6%-a számolt be. A vizsgált vérnyomáseltérések, szívpanaszok, autoimmun betegségek, légzőszervi panaszok és bőrtünetek előfordulása esetében sem találtak szignifikáns különbséget a három vakcina között.

Menstruációs ciklus és SARS-CoV-2-fertőzés

A második dózist követően a megfelelő arányok 12,5%, 35,2% és 34,4% voltak; az eltérés ekkor sem volt szignifikáns (𝑃=0,593). A harmadik dózis után viszont a vakcinacsoportok között statisztikailag szignifikáns különbséget mértek: a Moderna-csoportban 18,7%, az Oxford–AstraZeneca-csoportban 31,3%, a Pfizer–ioNTech-csoportban 41,8% jelzett menstruációs cikluszavart (𝑃=0,012).

A vakcináció utáni SARS-CoV-2-fertőzés önbevallásos előfordulását is vizsgálták. Az első dózis után a fertőzést jelzők aránya a Moderna-csoportban 22,2%, az Oxford–AstraZeneca-csoportban 46,3%, a Pfizer–BioNTech-csoportban 41,8% volt. A második dózis után 45,0%, 43,1% és 42,1%, a harmadik dózis után 56,5%, 33,3% és 42,1% voltak az arányok. A vakcinatípus és az oltás utáni fertőzés előfordulása között egyik dózis esetében sem volt statisztikailag szignifikáns összefüggés.

Az értelmezés korlátai

A közlemény szerzői hangsúlyozzák, hogy az önbevallásos adatok értelmezését több tényező korlátozza. A tünetek szubjektív értelmezése, a visszaemlékezési torzítás, valamint az események időzítésének bizonytalansága befolyásolhatja az adatok pontosságát.

A keresztmetszeti, online kérdőíves adatfelvétel alapján nem volt klinikailag megerősíthető, hogy a jelentett tünetek valóban a vakcináció után kezdődtek-e, újak voltak-e, fennmaradtak-e vagy ismétlődtek-e, illetve kapcsolatban álltak-e már meglévő betegségekkel. A szerzők többváltozós regressziós elemzést sem végeztek, ezért az eredmények nem korrigált, nem független hatásokat tükröző összefüggésekként értelmezendők.

A vizsgálat következtetése szerint a résztvevők körében a krónikus fáradtságot, a kognitív vagy memóriazavart és a menstruációs ciklus szabálytalanságát jelentették leggyakrabban a COVID–19-vakcináció után. Ezek az eredmények kizárólag az oltást követően önbevallással jelzett tünetekre vonatkoznak; a vizsgálat nem alkalmas a vakcinák és az egyes panaszok közötti okozati kapcsolat igazolására. A szerzők nagyobb mintaszámú vizsgálatokat tartanak szükségesnek megbízhatóbb következtetések levonásához.

Forrás: Aldali JA, Meo SA. Long-term adverse effects following COVID-19 vaccination: A comparative analysis of Oxford AstraZeneca, Pfizer-BioNTech, and Moderna vaccines. Medicine (Baltimore). 2026;105(35):e50282. doi:10.1097/MD.0000000000050282.