A COVID-19 és az újonnan kialakuló autoimmun betegségek közötti összefüggés: szisztematikus áttekintés és metaanalízis
Egy, közel 97 millió fő adatait összegző friss szisztematikus áttekintés és metaanalízis szerint a SARS-CoV-2-fertőzéshez összességében magasabb, újonnan jelentkező autoimmun kórképkockázat társul; a legnagyobb relatív kockázat a vaszkuláris és kötőszöveti érintettségű betegségek egy részénél látszott, súlyos akut lefolyás után pedig tovább nőhet a rizikó.
Vizsgálati kérdés és módszertan
A szerzők azt vizsgálták, hogy a laboratóriumilag igazolt COVID–19 milyen mértékben kapcsolódik az újonnan kialakuló autoimmun betegségek (autoimmune-related diseases, AIRD) kockázatához, és ezt milyen tényezők módosíthatják. A szisztematikus irodalomkutatás a MEDLINE, Embase, Cochrane Library és Web of Science adatbázisokra terjedt ki 2025. március 31-ig, és kifejezetten populációalapú kohorszvizsgálatokat vont be, amelyek COVID–19-es és nem COVID–19-es csoportot hasonlítottak össze.
Az összesítés random hatású metaanalízissel történt, a kimeneteleket hazard arányokkal (HR) és 95%-os konfidenciaintervallummal adták meg. Alcsoport-elemzésekben értékelték az akut COVID–19 súlyosságát, a vakcinációs státuszt és a demográfiai jellemzőket; a torzításkockázatot Newcastle–Ottawa skálával, a bizonyítékok megbízhatóságát GRADE-keretrendszerrel, a publikációs torzítást tölcsérdiagrammal és Egger-teszttel vizsgálták. A protokollt előzetesen regisztrálták (PROSPERO: CRD42025646186).
Fő eredmények: összkockázat és érintett kórképek
A metaanalízis 17 kohorszvizsgálatot foglalt magában, összesen több mint 250 millió személy-év követéssel. A COVID–19 a vizsgált adatok alapján 49%-kal magasabb újonnan kialakuló autoimmun jellegű betegségek kockázatával társult (AIRD: HR=1,49; 95% CI: 1,21–1,83; p=0,0002).
A szerzők 23 kimenetel közül 17 esetben találtak statisztikailag szignifikáns összefüggést (p<0,05). A legerősebb relatív kockázatemelkedést az alábbi diagnózisoknál jelezték: antifoszfolipid szindróma (HR=2,16), ANCA-asszociált vaszkulitisz (HR=2,15), kevert kötőszöveti betegség (HR=2,12), valamint immun thrombocytopeniás purpura (HR=1,87). A szerzői értelmezés szerint a COVID–19 különösen a vaszkuláris és kötőszöveti érintettségű autoimmun kórképekhez kapcsolódóan mutat nagyobb kockázatnövekedést.
Súlyosság és oltottság szerinti különbségek
Az akut fertőzés súlyossága érdemben módosította a kockázatot: súlyos COVID–19 után magasabb AIRD-rizikót észleltek (HR=1,70). Ezzel szemben a vakcinációhoz alacsonyabb kockázat társult: oltottakban HR=0,56, míg oltatlanokban HR=1,42 szerepel a közlésben.
A szerzők összegző következtetése szerint a súlyos lefolyás felerősítheti, az oltás pedig mérsékelheti az új autoimmun betegségek kialakulásának kockázatát COVID–19 után.
Bizonyítékok erőssége, értelmezési keretek
A közlemény hangsúlyozza, hogy a bizonyítékok bizonyossága összességében alacsony volt, amit a vizsgálatok közötti heterogenitással és a bevont tanulmányok nem randomizált jellegével magyaráznak. Ugyanakkor a nagyobb hatásméretekkel jellemezhető kórképeknél a bizonyosságot mérsékeltnek értékelték. A szerzők megállapítása szerint az eredmények az oltás jelentőségét és a súlyos COVID–19-en átesettek célzott követésének szükségességét támasztják alá.
Tzang CC, Sheng H, Kuo VFH, et al. Association between COVID-19 and New-Onset Autoimmune Diseases: Updated Systematic Review and Meta-Analysis of 97 Million Individuals. Clin Rev Allergy Immunol. 2025; doi:10.1007/s12016-025-09124-4.
