A neoantigének onkolitikus adenovírus-bejuttatása áttörést hozhat az alacsony mutációs terhelésű daganatok immunterápiájában
Alacsony mutációs terhelésű, immunológiailag „hideg” szolid tumorokban a neoantigének szűkössége és az elégtelen antigénprezentáció gyakran korlátozza az immunterápiák hatását. Egy friss, preklinikai munka szerint egy onkolitikus adenovírus-platform (NeoViron), amely tumorsejtekben erősíti fel a neoantigének kifejeződését, és ezzel párhuzamosan Flt3L-t termeltet a dendritikus sejtes antigénbemutatás fokozására, képes volt intrahepaticus cholangiocarcinomában (ICC) a tumornövekedés és az áttétképzés gátlására, valamint az anti-PD-1 kezelés iránti érzékenyítésre.
Miért nehéz célpont az alacsony TMB?
A neoantigének döntően szomatikus mutációkból származó, tumor-specifikus epitópok, amelyek MHC-molekulákon prezentálódva T-sejtes választ indukálhatnak, miközben normál szövetekben nem fordulnak elő, így elvben elkerülhető a centrális tolerancia és csökkenthető az off-target toxicitás. Ugyanakkor alacsony tumor mutációs terhelés (TMB) esetén – például cholangiocarcinomában – kevés a potenciális neoantigén, és az antigénprezentáció is gyakran szuboptimális; ehhez társulhat T-sejt-exklúzió és kimerülés, ami a vakcinák és az immunellenőrzőpont-gátlók korlátozott hatásához vezethet.
A megközelítés: neoantigén-amplifikáció tumorsejtben, Flt3L-támogatott prezentációval
A szerzők egy onkolitikus adenovírus (OAV) rendszert építettek, amely szelektíven replikálódik tumoros környezetben, és képes transzgének (itt: neoantigén-minigének) nagy hatékonyságú, „helyi” felszaporítására a daganatsejtekben. A platform alapjául a korábban leírt Ad5SVPF11 vektor szolgált (többek között survivin promóter-vezérléssel, E1a-hoz kapcsolt HIF-1α ODD „kapcsolóval”, valamint Ad5/Ad11 fiber knob chimérával a fertőzési hatékonyság javítására).
A fejlesztés kulcslépése a NeoViron létrehozása volt: az OAV a tumorhoz illesztett neoantigén-minigéneket és az Flt3L-t (dendritikus sejtes növekedési faktor) egy konstrukcióban, F2A hasító peptiddel elválasztva fejezteti ki, a cél az antigénkínálat és az antigénprezentáció egyidejű növelése.
Eredmények több egérmodellben: különösen erős hatás „neoantigén-szegény” ICC-ben
A szerzők négy szingenikus C57BL/6 egérmodellt vizsgáltak (B16F10 melanoma, MC38 colon carcinoma, Hep53.4 hepatocellularis carcinoma, mICCN-4 intrahepaticus cholangiocarcinoma). Teljes exomszekvenálás alapján a nemszinonim SNV-k száma rendre 737 (B16F10), 179 (MC38), 337 (Hep53.4) és 19 (mICCN-4) volt; a WES-t MHC-I immunopeptidomikai LC–MS/MS-sel kombinálva az mICCN-4-ben nem találtak MS-sel detektálható neoantigéneket, míg a többi modellben több epitóp validálható volt.
Az onkolitikus vírusba töltött, 29-mer kiterjesztett epitópokat kódoló minigénekkel létrehozott AdSVP-NAg kezelés:
- B16F10, MC38 és Hep53.4 modellekben hasonló tumorredukciót eredményezett, mint a szintetikus hosszú peptid (SLP) vakcina és az üres vektor intratumorális kombinációja.
- Hep53.4-ben az AdSVP-NAgHep korai komplett remissziót 50%-ban (3/6) ért el, míg az SLP + üres vektor 33,33%-ban (2/6).
A „hideg” ICC (mICCN-4) modellben, ahol MS-alapú neoantigén-azonosítás nem járt sikerrel, NetMHCpan predikcióval választottak 10 jelölt epitópot 7 SNV-ből, és ezekkel állították elő az AdSVP-NAgmICC vírust. Fertőzés után qPCR-rel igazolták a neoantigén-transzgének expresszióját, és 96 óránál három epitóp (N1, N2, N6) LC–MS/MS-sel is kimutathatóvá vált, vagyis a vírus képes volt a korábban detektálhatatlan szintű neoantigének „láthatóvá tételére”. E modellben az AdSVP-NAgmICC szignifikánsabban gátolta a tumornövekedést, mint az SLP + vektor kombináció, miközben erősebb neoantigén-specifikus T-sejtválasz és fokozott intratumorális GZMB+ CD8+ infiltráció is megjelent.
NeoViron + anti-PD-1: citotoxicitásfokozás, Trm és Tstem expanzió, áttétmegelőzés
Az Flt3L-t szekretáló AdSVP-Flt3L önmagában is növelte a tumoron belüli DC/cDC1 populációt, és gátolta a tumornövekedést, miközben emelkedett Flt3L-szintet mértek vérben és tumorban. A NeoViron (neoantigének + Flt3L) intratumorális adása erősebb tumorgátlást váltott ki, mint az AdSVP-NAgmICC vagy az AdSVP-Flt3L monoterápia, és fokozta a CD8+ T-sejtes infiltrációt (különösen a PD-1+ GZMB+ CD8+ arányt) valamint a DC/cDC1 jelenlétet; CD8+ sejtek in vivo depléciója megszüntette a tumorkontrollt, jelezve a CD8-mediált mechanizmus jelentőségét.
Mivel NeoViron mellett nőtt a PD-1+ GZMB− CD8+ frakció is (potenciális kimerülés), a szerzők anti-PD-1 kombinációt teszteltek. Orthotópiás ICC-modellben az ultrahang-vezérelt intratumorális NeoViron-kezelés anti-PD-1-gyel kombinálva csökkentette a tumorméretet (szinergia koefficiens: 1,16), javította a túlélést, és nem járt testsúlyvesztéssel vagy nyilvánvaló mellékhatással a kísérleti állatokban. A kombináció növelte a GZMB+ PD-1+ citotoxikus CD8+ infiltrációt és a cDC1–CD8+ „niche”-szerű lokalizációt multiplex immunfluoreszcenciával.
A mechanisztikus elemzések (scRNA-seq) szerint a kombinációs kezelésben emelkedett a CD8_T1_Gzmb (citotoxikus, Cd69-expresszáló, Trm-nek megfelelő), a CD8_T2_Tcf7 (stem-like, Tstem) és az átmeneti CD8_T3_Cxcr4 populáció aránya, és a Tcf7+ állapotból a Cd69/Gzmb/Prf1 irányába tartó differenciációs útvonalat rajzolta fel. A CD8_T1_Gzmb alcsoportban a citotoxikus effektormolekulák (Gzmb, Prf1) kifejeződése NeoViron után fokozódott, és ezt anti-PD-1 tovább erősítette.
A posztoperatív HCC- és CCA-minták kvantitatív értékelésében a magasabb Trm-infiltráció szignifikánsan kedvezőbb OS/RFS-sel társult, míg a Tstem-infiltráció magasabb szintje kedvezőbb kimenetel irányába mutatott; a szerzők TCGA-alapú aláírás-elemzést is végeztek, ahol HCC-ben a „magas Trm-jelleg” hosszabb OS/RFS-sel járt, CCA-ban a kis esetszám korlátozta a kimutathatóságot.
Végül egy metasztázisprevenciós egérmodellben (primer tumor NeoViron-kezelése, majd reszekció, későbbi újrainokuláció) a NeoViron csökkentette a májáttétek méretét és a tüdőmetasztázisok számát, és az áttétes gócokban CD69+ CD8+ Trm sejtek klasztereződése volt megfigyelhető; hasonló preventív hatást írtak le HCC-modellben is (AdSVP-NAgHep + AdSVP-Flt3L).
Shen K-Y, Yu S-Z, Su Y-H, et al. Oncolytic adenovirus delivery of neoantigens sensitizes low-mutation tumors to anti-PD-1 therapy and prevents metastasis. Signal Transduction and Targeted Therapy. 2025;10:410. doi:10.1038/s41392-025-02511-5.
