A hasnyálmirigyrák korai, tünetszegény megjelenése és magas halálozása új, integrált biomarker-alapú szűrési stratégiák fejlesztését indokolja.
Friss kutatások rámutatnak, hogy a MASLD fokozza a PDAC előfordulását és gyorsítja májáttétek kialakulását, melyben a MIF–CD44 tengely kulcsszerepet játszik.
A hasnyálmirigyrákban az EMT jelensége kulcsszerepet játszik a gyógyszerrezisztenciában; az ERK kináz domináns hajtóerő, gátlásakor a JNK veszi át a szerepét.
A hasnyálmirigyrák rendkívül alacsony túlélési esélyeihez elhízás és krónikus stressz is hozzájárul, új terápiás célpontokat kínálva a kezelésben.
A hasnyálmirigy-adenokarcinóma előfordulása világszerte nő, gyakran késői diagnózis és terápiás rezisztencia jellemzi, jelentősen rontva a túlélési esélyeket.
Japán kutatók feltárták, hogy a PAD2 szabályozza a PRUNE1 gén expresszióját, amely jelentős hatással van a sejtek fokozott proliferációjára, valamint a tumor mikrokörnyezetének átalakulására.
Új felfedezés hozhat előrelépést a hasnyálmirigyrák elleni küzdelemben.
A széklettesztek hasznos segítséget nyújthatnak az orvosoknak a hasnyálmirigyrák korai felismerésében, állítja egy új kutatás.
Kanadai tudósoknak először sikerült kimutatniuk állatkísérletekben a kapcsolatot a magas inzulinszint és a hasnyálmirigyrák között.
A hasnyálmirigyrák miatti halálozás 2017-re át fogja venni az emlőrák „dobogós” helyét Európában. A hasnyálmirigyrák mortalitása sok európai országban emelkedik, becslések szerint jövőre 91500 halálesetet fog okozni ez a daganattípus.