A szív-érrendszeri, vese-, máj- és anyagcsere-betegségek globális betegségterhe 1990 és 2023 között

A Global Burden of Disease (GBD) 2023 adatbázisának felhasználásával készült leíró epidemiológiai vizsgálat 204 ország és terület adatait elemezte. A szerzők a szív-érrendszeri–vese–máj–metabolikus, angol rövidítéssel CKLM (cardiovascular-kidney-liver-metabolic) betegségegyütteshez kapcsolódó halálozást és rokkantsággal korrigált életévekben kifejezett terhet (DALY) értékelték életkor, nem, földrajzi régió és szociodemográfiai fejlettség szerint.

Több szervrendszert érintő teher

A CKLM-keret az anyagcserezavarok, valamint a szív, a vese és a máj betegségeinek egymással összefüggő rendszerét írja le. A vizsgálat az ateroszklerotikus kardiovaszkuláris betegségek körébe az ischaemiás szívbetegséget, a stroke-ot, az aortaaneurysmát és az alsó végtagi perifériás artériás betegséget sorolta. Ezek mellett a krónikus vesebetegség, a 2-es típusú diabétesz, az elhízás és a metabolikus diszfunkcióhoz társuló steatoticus májbetegség (MASLD) szerepelt az összesített elemzésben.

A GBD-rendszerben a magas testtömegindex kockázati tényező, nem önálló betegségok; a szerzők azonban az elhízás komponenseként beemelték az általa tulajdonítható teljes betegségterhet. Ezért a CKLM-együttesre számított összesített érték nem egymást kizáró komponensek összege: az elhízásnak tulajdonítható teher részben átfedhet az ateroszklerotikus kardiovaszkuláris betegségek, a krónikus vesebetegség, a 2-es típusú diabétesz és a MASLD terhével. A hypertonia és a dyslipidaemia a GBD-ben szintén kockázati tényezőként, nem önálló betegségokként szerepel; a tanulmány közös kockázati tényezőkként vizsgálta őket.

A CKLM-teher 2023-ban

2023-ban világszerte 132,9 millió új CKLM-esetet becsültek. A vizsgált betegségekhez összesen 626,7 millió DALY és 23,2 millió haláleset társult. A korra standardizált CKLM-DALY-ráta 6944,3/100 000 lakos, a korra standardizált halálozási ráta 259,1/100 000 lakos volt.

A korra standardizált DALY-teher megoszlása a következő volt:

• Az ateroszklerotikus kardiovaszkuláris betegségek a teljes CKLM-teher 56,5%-át adták.
• Az elhízás részesedése 21,6%, a 2-es típusú diabéteszé 13,8% volt.
• A krónikus vesebetegség a teljes teher 7,5%-át, a MASLD 0,6%-át jelentette.
• Az ateroszklerotikus kardiovaszkuláris betegségekhez 354,1 millió DALY, korra standardizálva 3924,2 DALY/100 000 lakos társult.
• Az elhízás korra standardizált terhe 1500,0, a 2-es típusú diabéteszé 956,7, a krónikus vesebetegségé 523,8, a MASLD-é 39,6 DALY/100 000 lakos volt.

A legnagyobb terhet tehát továbbra is az ateroszklerotikus kardiovaszkuláris betegségek jelentették, de az elhízás és a 2-es típusú diabétesz jelentősége az összesített CKLM-teherben számottevő.

Ellentétes irányú időbeli trendek

1990 és 2023 között a CKLM-betegségek nyers, vagyis a népesség korösszetételére nem korrigált DALY-terhe 71,2%-kal emelkedett. A leggyorsabb növekedést a 2-es típusú diabétesz mutatta, amelynek nyers DALY-terhe 202,6%-kal nőtt. Az elhízásnál 171,1%-os, a MASLD-nél 116,2%-os, a krónikus vesebetegségnél 104,9%-os emelkedést becsültek. Az ateroszklerotikus kardiovaszkuláris betegségek nyers DALY-terhe ugyancsak nőtt, 34,7%-kal; ezen belül az alsó végtagi perifériás artériás betegség és az aortaaneurysma mutatta a legnagyobb relatív emelkedést.

A korra standardizált mutatók alapján ezzel ellentétes globális trend rajzolódott ki. Az összesített CKLM-DALY-ráta 24,4%-kal csökkent, elsősorban azért, mert az ateroszklerotikus kardiovaszkuláris betegségek korra standardizált DALY-terhe 41,5%-kal mérséklődött. Ugyanakkor a 2-es típusú diabéteszhez kapcsolódó korra standardizált DALY-ráta 37,5%-kal, az elhízásé 23,3%-kal emelkedett. A MASLD 1,8%-os, a krónikus vesebetegség 0,6%-os növekedést mutatott, de e becslések bizonytalansági intervallumai szélesek voltak.

A teljes CKLM-terhen belül a 2-es típusú diabétesz részaránya 82,1%-kal, az elhízásé 62,4%-kal, a MASLD-é 34,4%-kal nőtt 1990 és 2023 között. A korra standardizált ateroszklerotikus kardiovaszkuláris teher csökkenése tehát együtt járt az upstream metabolikus, vese- és májeredetű komponensek fokozódó terhével.

Életkori, nemi és regionális különbségek

A CKLM-hez társuló korra standardizált DALY-ráta férfiaknál magasabb volt, mint nőknél: 8102,3, illetve 5871,6/100 000 lakos. Az ateroszklerotikus kardiovaszkuláris betegségek megfelelő rátája 4876,0, illetve 3047,2/100 000 lakos volt. Az elhízás, a 2-es típusú diabétesz, a krónikus vesebetegség és a MASLD korra standardizált DALY-terhe szintén magasabbnak bizonyult férfiaknál.

Az összesített CKLM-DALY-teher 65–69 éves korban érte el a csúcsát. A halálozás életkor szerinti maximuma 2023-ban a 80–84 éves korcsoportra esett, míg 1990-ben a 75–79 évesek körében volt a legmagasabb. Az elhízás és a MASLD DALY-terhe 60–64 éves korban tetőzött, legalább öt évvel korábban, mint az ateroszklerotikus kardiovaszkuláris betegségeké, a krónikus vesebetegségé vagy a 2-es típusú diabéteszé. Az összesített CKLM-teher már a 30–34 évesek körében is 59,1%-kal emelkedett a vizsgált időszakban.

A korra standardizált CKLM-DALY-ráta a közepes SDI-jű régiókban volt a legmagasabb, 9520,5/100 000 lakos értékkel. Ezt az alacsony-közepes, majd az alacsony SDI-jű régiók követték. Az ateroszklerotikus kardiovaszkuláris teher javulása az alacsony SDI-jű országokban volt a leglassabb: 1990 és 2023 között mindössze 6,8%-os csökkenést mértek, szemben a magas SDI-jű régiók 54,0%-os mérséklődésével. Az alacsony-közepes SDI-jű térségekben ezzel párhuzamosan az elhízás korra standardizált DALY-terhe 112,4%-kal, a 2-es típusú diabéteszé 74,4%-kal emelkedett.

Földrajzi bontásban Észak-Afrikában és a Közel-Keleten volt a legmagasabb az összesített CKLM-DALY-ráta, 11 891,2/100 000 lakos. Közép-Európa, Kelet-Európa és Közép-Ázsia 8938,6/100 000 lakossal, Dél-Ázsia pedig 8428,1/100 000 lakossal követte. A délkelet- és kelet-ázsiai, valamint óceániai régióban az ateroszklerotikus kardiovaszkuláris betegségek adták a teljes CKLM-teher 66,8%-át. Latin-Amerikában és a Karib-térségben, illetve a magas jövedelmű régiókban a krónikus vesebetegséghez, a MASLD-hez és az anyagcsere-betegségekhez kapcsolódó komponensek voltak túlsúlyban.

Közös kockázati tényezők

A korra standardizált CKLM-morbiditási teherhez legnagyobb mértékben hozzájáruló kockázati tényezők 2023-ban a magas systolés vérnyomás, a táplálkozási kockázatok és az emelkedett éhomi plazmaglükóz voltak. A szerzők olyan modellszámítást is végeztek, amely azt becsülte meg, hogyan változna a betegségteher, ha egy-egy kockázati tényező populációs expozícióját a legalacsonyabb betegségi kockázathoz tartozó elméleti minimumszintre csökkentenék.

A modellezett eredmények szerint:

• A magas systolés vérnyomás mérséklése 32,0%-kal csökkenthetné a CKLM-morbiditást.
• A táplálkozási kockázatok mérséklésével 24,0%-os csökkenést becsültek.
• Az emelkedett éhomi plazmaglükóz optimális szintre csökkentése 21,9%-os mérséklődést eredményezhetne.
• A magas testtömegindexhez kapcsolódó expozíció csökkentése 13,8%-os csökkenéssel társult.

Az egyes tényezők elméleti mérséklésének hatását külön-külön becsülték. A több kockázati tényező együttes hatására vonatkozó modell eredményét felső határként kell értelmezni, mert a kockázati tényezők populációs szinten összefüggnek egymással. A vizsgálat megállapításai leíró epidemiológiai becsléseken alapulnak, és pontosságukat befolyásolja az országonként eltérő adatelérhetőség és adatminőség.

Forrás: Jayabaskaran J, Himan HR, Nagarajan S, et al. The global cardiovascular-kidney-liver-metabolic burden from 1990 to 2023. eClinicalMedicine. 2026;99:104155. doi:10.1016/j.eclinm.2026.104155.