Patikai árverseny célkeresztben: a GVH a vény nélkül kapható gyógyszerek piacát vizsgálja
A recept nélkül elérhető gyógyszerek árának emelkedése már nem csupán fogyasztóvédelmi, hanem versenyjogi kérdésként is megjelent a hazai közbeszédben. A Gazdasági Versenyhivatal két eljárásban vizsgálja, torzíthatta-e a patikai polckép és egyes hálózati működési gyakorlatok az árversenyt a vény nélkül kapható készítmények piacán.
Az ügyben jelenleg az látszik biztosnak, hogy a GVH 2026 februárjában két versenyfelügyeleti eljárást indított a vény nélkül kapható gyógyszerek piacán, és a vizsgálatok egyik fókusza a patikai polckép, másiké a több mint 100 települést érintő esetleges lokális erőfölény. A hivatal ugyanakkor hangsúlyozza: az eljárás megindítása nem jelenti a jogsértés megállapítását, hanem a tényállás tisztázását szolgálja.
A patikai polcok ára
A vény nélkül kapható gyógyszerek árának alakulása körüli vita új szakaszba lépett: a figyelem immár nem pusztán a drágulás mértékére, hanem azokra a piacszerkezeti mechanizmusokra is irányul, amelyek a fogyasztói árakat közvetve formálhatják. A Gazdasági Versenyhivatal 2026 februárjában két párhuzamos versenyfelügyeleti eljárást indított, amelyek középpontjában a recept nélkül elérhető készítmények, ezen belül is különösen a szisztémás fájdalomcsillapítók állnak.
A vizsgálatok hátterét a tartós és érzékelhető áremelkedés adja. A GVH a KSH adataira hivatkozva közölte: 2020 és 2025 között jelentősen drágultak a vény nélkül kapható gyógyszerek Magyarországon, egyes megfázás elleni szerek, orrspray-k és fájdalomcsillapítók esetében a drágulás elérte a 40–50 százalékot. A helyzet kezelésére 2025 júliusától 34 nagy forgalmú OTC-készítményre önkéntes ár- és árréskorlátozás lépett életbe a kormány és a szakmai szereplők egyeztetésének eredményeként.
Két eljárás, eltérő fókusz
Az egyik eljárásban a GVH a Phoenix Pharma Zrt. és a vele egy vállalkozáscsoportba tartozó BENU Magyarország Zrt. érdekkörébe tartozó gyógyszertárak patikai polcképének kialakítását, illetve az annak betartását ösztönző gyakorlatot vizsgálja. A gyanú szerint e gyakorlatban három gyártó, illetve forgalmazó is érintett lehet: a Sanofi-Aventis Zrt., az Opella Healthcare Commercial Kft. és a Haleon Hungary Kft.
A hatóság feltételezése szerint az érintett szereplők olyan piaci magatartást folytathattak, amely más gyártók vagy forgalmazók azonos hatóanyagú, esetleg kedvezőbb árú, vény nélkül kapható fájdalomcsillapítóinak kiskereskedelmi jelenlétét szoríthatta vissza. A versenyjogi kérdés lényege itt nem kizárólag az, hogy mely termék kerül szemmagasságba a patikában, hanem az is, hogy a termékelhelyezési szabályok torzíthatják-e a fogyasztói választást, és ezzel szűkíthetik-e az árversenyt.
A lokális piacok jelentősége
A másik eljárás egy ennél kevésbé látványos, de szakmailag legalább ilyen súlyú kérdést érint. A GVH azt valószínűsíti, hogy számos olyan településen, ahol a Phoenixhez, illetve a BENU-hoz köthető patika vagy patikák egyedüliként vannak jelen, az érintett vállalkozások gazdasági erőfölényben lehetnek. A hivatal szerint ez országszerte több mint 100 települést érinthet.
A versenyhatóság álláspontja szerint, ha egy hálózathoz köthető patikák működésének lényeges elemeit központilag meghatározzák — például a beszerzést, az akciókat vagy az arculatot —, az más nagykereskedők kiszorulásához vezethet a lokális piacokról. Ennek következménye nem feltétlenül azonnali és közvetlen, de tartósan gyengébb versenyt, ezen keresztül pedig magasabb fogyasztói árakat eredményezhet.
A drágulás mögötti összefüggések
A Telex elemzése arra hívta fel a figyelmet, hogy a vény nélküli gyógyszerpiac a mindennapi lakossági kiadások egyik olyan területe, ahol a reklámintenzitás, a márkaismeret és a patikai ajánlási gyakorlat egyszerre alakítja a keresletet. Ez a piac sajátos abból a szempontból is, hogy reklámozni alapvetően csak az OTC-termékeket lehet, miközben a fogyasztók sokszor gyors döntést hoznak, és kevéssé hasonlítják össze az azonos hatóanyagú készítményeket.
A mostani vizsgálatok jelentősége ezért túlmutat néhány konkrét vállalat ügyén.
Amennyiben a hatóság bizonyítani tudja, hogy a polckép-előírások vagy a hálózati működés egyes elemei ténylegesen korlátozták a versenyt, az precedensértékű lehet a gyógyszertári értékesítési gyakorlat megítélésében. Ha viszont a gyanú nem igazolódik, az is fontos üzenet lesz: a magas árak önmagukban még nem bizonyítják a versenyjogi jogsértést.
Eljárás alatt, ítélet nélkül
A jelenlegi helyzetben a legfontosabb szakmai körülmény az, hogy a GVH még nem állapított meg jogsértést. A hivatal közlése szerint az eljárások lefolytatására hat hónap áll rendelkezésre, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható.
A gyógyszerpiaci árak kérdése ezzel együtt aligha szűkíthető le kizárólag versenyjogi dimenzióra. Az elmúlt évek drágulása, az önkéntes árkorlátozás bevezetése, valamint a patikai struktúrák működésével kapcsolatos vizsgálatok együtt arra utalnak, hogy az OTC-szegmensben az árképzés, a hozzáférés és a verseny feltételei egyaránt egészségpolitikai jelentőségűvé váltak. A most indult ügyek ezért nemcsak a vállalati magatartásról, hanem a lakossági gyógyszerhozzáférés minőségéről is szólnak.
