A DNS mobilis részei mozgásuk következtében túlságosan destabilizálják genetikai kódunkat, ami az öregedés hátterében állhat.
Jelenleg illegális ezeket a szintetikus emberi embriókat beültetni páciensek méhébe, és még az is bizonytalan, hogy ezek a "teremtmények" képesek-e tovább fejlődni.
Hatékonyabb megelőzés, eredményesebb terápia, jobb ellátásszervezés – sok más mellett ezek lehetnének az előnyei az egészségügyben keletkező tengernyi adat elemzésének és hasznosításának.
A nemzetközi kutatócsoport több mint egy évtizeden át tartó genetikai nyomozással jutott el egy család férfi tagjait három generáció óta sújtó kórkép eredetéhez.
Az eddig elért legmagasabb arányban, négy százalékban emberi sejteket tartalmazó egérembriót hoztak létre a New York-i Állami Egyetem buffalói campusának biológusai, akiknek eredményei segíthetik a beültethető emberi szervek növesztésére irányuló kutatásokat.
A magyarországi járvány korai szakaszából származó harminckét vírusminta teljes genetikai analízisét végezték el pécsi kutatók.
A bőrrel kapcsolatos genetikai változatok természetes fényszűrőt képesek előállítani az ausztráliai Queenslandi Egyetem kutatói szerint, akik a D-vitaminnal kapcsolatos génváltozatokat tárták fel.
Amerikai kutatók mesterséges intelligencia alkalmazásával igazolták, hogy az úgynevezett hulladék DNS mutációi autizmust okozhatnak.
A hosszú élet az eddig véltnél kevésbé írható a géneknek számlájára - állapították meg több mint 400 millió ember családfájának elemzése alapján amerikai kutatók.
Génsebészeti módszerek, bioinformatika, szabad nukleinsavaknak diagnosztikai alkalmazhatósága – a humángenetika legaktuálisabb témáiról tartottak nemzetközi konferenciát pénteken a Debreceni Egyetem idén 20 éves Humángenetikai Tanszékének szervezésében.
Egy génmutáció "kikapcsolásával" sikerült visszafordítaniuk az öregedéssel összefüggő bőrráncosodást és szőrhullást egereknél a birminghami Alabamai Egyetem (UAB) kutatóinak.
Több mint tízezer orvosszakértői vélemény, csaknem háromezer toxikológia vizsgálat és mintegy hatezer boncolás 5 év alatt. A Debreceni Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetének eredményeiről tudományos ülésen számoltak be május 10-én a Kenézy Villában.
Az MTA egyik legfontosabb megállapítása – összhangban az európai akadémiákkal –, hogy a genomszerkesztés mint precíziós nemesítés alapvetően különbözhet a genetikailag módosított organizmusok (GMO) létrehozásától.
A gyermekkori agydaganatok genetikai hátterét térképezi fel a Semmelweis Egyetem II. számú Gyermekgyógyászati Klinikáján indult új kutatás. A mintegy száz beteg bevonásával készülő vizsgálat arra is kiterjed, hogy a felnőtteknél alkalmazott gyógyszerek közül melyek lehetnek hatékonyak a gyermekek esetében - közölte az intézmény az MTI-vel.
A klinikán működő gyermekbőrgyógyászati, és az ehhez csatlakozó klinikai genetikai rendelések kéréseit szolgálja ki a Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikán átadott, korszerűen kialakított és a legmodernebb eszközökkel felszerelt új Genetikai Laboratórium, amely az Őssejt Laboratóriummal szoros egységet képezve működik.
