A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Gyógyszerésztudományi Kara és Egészségtudományi Kara közös Egészségügyi Technológiaértékelési és Farmakoökonómiai Kutatóközpontjának vezetésével a közelmúltban nemzetközi kutatási program indult, amelynek célja egy mesterséges intelligencia (MI) alapú modell fejlesztése.

A kutatás pozitív eredményei jelentős következményekkel járnak a tüdőkárosodás jövőbeli kezelésére nézve, nemcsak a COVID-19 kontextusában, hanem potenciálisan más fertőző és nem fertőző okok esetén is.

Az EGFR-mutált nem-kissejtes tüdőrák kezelésében új lehetőséget kínál a havonta egyszer adott szubkután amivantamab és napi lazertinib kombinációja, amely a PALOMA-2 vizsgálat szerint kiemelkedő hatékonyságot és jó tolerálhatóságot mutatott kezeletlen betegek körében.

Mindig van valamilyen kórokozó a környezetben vagy bennünk, ami arra vár, hogy szervezetünket megtámadja, ha a védekezés valamilyen okból gyengül.

A vilobelimab néven ismert monoklonális antitest célzottan a C5a komplementkomponens gátlására összpontosít, így csökkentve a gyulladást és javítva a betegek esélyeit.

A JARED projekt fő célja az európai tagállamok összekapcsolása és a közös fellépés fokozása a krónikus tüdőbetegségek európai visszaszorítása érdekében.

A tüdőbetegségek, köztük a tüdőrák kezelésében alkalmazható gyógyszerek fejlesztését szolgáló, korai fázisú klinikai kutatóegységet adtak át az Országos Korányi és Pulmonológiai Intézetben (OKPI).

Egy friss, több mint 20 ezer beteg bevonásával végzett kutatás új megvilágításba helyezi az eddigi kezelési gyakorlatot, és váratlan különbségekre hívja fel a figyelmet.

Az elmúlt évtizedekben jelentős előrelépés történt a nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) kezelésében, különösen a perioperatív időszakban alkalmazott immunterápiás és célzott terápiás megközelítések terén. Az új protokollok javítják a betegségmentes és az általános túlélési esélyeket, miközben minimalizálják a mikrometasztatikus betegség kockázatát.

Egy innovatív injekciós terápia, a benralizumab, hatékonyabbnak bizonyult a hagyományos szteroidoknál.

A WHO statisztikái egyenesen aggasztóak: a tbc-fertőzések száma robbanásszerűen növekedett az elmúlt időszakban.

A módszer lehetővé teszi, hogy a vér oxigénnel telítődjön és megszabaduljon a szén-dioxidtól anélkül, hogy a tüdőnek dolgoznia kellene.

A kutatók azon dolgoznak, hogy jobban megértsék, hogyan lehet megelőzni, felismerni és kezelni a tüdőrákot. A tudósok különösen jelentős előrehaladást értek el a tüdőrák növekedését elősegítő különböző génmódosulatok azonosításában.

A légcsőszűkületek megoldása lehet egy innovatív eszköz, a légcsőtágító ballon dilatátor alkalmazása.

Egészen máshogy kell ma már tekintenünk a tüdőrákra, az érintettek kezelési esélyeire, mint 10 évvel ezelőtt – hangsúlyozza dr. Müller Veronika, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatója és dr. Tamási Lilla igazgatóhelyettes, onkoteam vezető.

A korábbi módszerekkel a páciensek nem bírták volna el a műtéttel járó megterhelést, de ugrásszerűen fejlődött az endoszkópos technika Szolnokon is.

A szakemberhiány miatt korábban már más egészségügyi ellátásért is Székesfehérvárra kellett utazniuk.

Kína után előbb Európában, most pedig már az Amerikai Egyesült Államokban is azonosították a gyerekeket megbetegítő tüdőgyulladás-típust.

Írországban és Franciaországban jelentősen megugrottak a gyermekkori tüdőgyulladásos megbetegedések.

Az észak-kínai gyermekeknél diagnosztizálatlan tüdőgyulladásos csoportokat találtak.