Nemzetközi keresztmetszeti vizsgálat a gyermekkori és felnőttkori IgE-közvetített ételallergiák prevalenciájáról és súlyosságáról
Kilenc ország 90 ezret meghaladó mintáján végzett vizsgálat alapján az IgE-mediált ételallergia előfordulása földrajzi régiónként és életkor szerint érdemben különbözik, de mind gyermek-, mind felnőttpopulációban jelentős népegészségügyi terhet képvisel. A standardizált módszertannal készült ASSESS FA tanulmány szerint gyermekekben leggyakrabban a földimogyoró-, tej/tejtermék- és dióféle-allergia, felnőttekben pedig a földimogyoró-, garnélarák- és egyéb kagyló/rákfélékhez köthető allergia fordult elő.
A vizsgálat keretei
Az ASSESS FA keresztmetszeti, multinacionális vizsgálat volt, amely az Egyesült Államokban, Kanadában, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban, Japánban és Kínában zajlott 2022 októbere és 2023 februárja között online kérdőíves módszerrel. A vizsgálatba 46 711 gyermeket és 44 219 felnőttet vontak be; a gyermekcsoport 6 hónapos és 18 éves kor, a felnőttcsoport 18–65 év közötti résztvevőkből állt, Kínában a felső korhatár 59 év volt.
A szerzők kifejezetten arra törekedtek, hogy a korábbi, heterogén megközelítéseknél egységesebb definíciót alkalmazzanak az IgE-mediált ételallergia becslésére. Ennek érdekében négy kategóriát különítettek el:
- önbevalláson alapuló ételallergia
- orvos által diagnosztizált ételallergia
- tünetek alapján meggyőző ételallergia
- megerősített ételallergia
A jelen közlemény fő elemzése a tünetek alapján meggyőző esetdefinícióra épült, vagyis olyan reakciókra, amelyek szigorú tünetkritériumoknak feleltek meg és az expozíciót követő 120 percen belül jelentkeztek.
Előfordulás országonként
Gyermekekben a tünetek alapján meggyőző ételallergia prevalenciája 2,4–7,5% között változott. A legmagasabb arányt Kanadában és Kínában mérték, 7,5%, illetve 7,1%-kal, míg a legalacsonyabbat Németországban, 2,4%-kal; az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban egyaránt 4,3%, Franciaországban 3,6%, Olaszországban 3,0%, Spanyolországban 5,2%, Japánban 3,9% volt az érték.
Felnőttekben a prevalencia 2,1–6,6% között alakult. A legmagasabb előfordulást Olaszországban és az Egyesült Államokban észlelték, 6,6%, illetve 6,3%-kal, míg a legalacsonyabbat Japánban, 2,1%-kal; Kanadában 5,4%, az Egyesült Királyságban 4,6%, Franciaországban 3,0%, Németországban 2,4%, Spanyolországban 4,7%, Kínában 5,6% volt a becsült arány.
A szerzők értelmezésében ezek az eltérések részben módszertani, részben földrajzi és társadalmi tényezőkkel függhetnek össze, ugyanakkor a vizsgálat egyik fő üzenete éppen az, hogy egységes definíció mellett is számottevő nemzetközi variabilitás marad fenn.
Életkori mintázatok
A gyermekpopulációban az életkor szerinti különbségek nem mutattak egységes képet. Az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Spanyolországban nem rajzolódott ki szignifikáns életkori minta, Kanadában viszont a serdülőknél emelkedettebb arány mutatkozott, Japánban pedig a legfiatalabb korcsoportban volt a legmagasabb a prevalencia, amely a serdülőkorra csökkent.
Kínában a 6–11 éves korcsoportban észlelték a legmagasabb gyakoriságot, 9,0%-kal, míg a fiatalabb és idősebb gyermekek körében ennél alacsonyabb, de egymáshoz közel álló értékeket találtak. Felnőttekben több országban – így Kanadában, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Olaszországban és Japánban – az életkor előrehaladtával csökkenő tendencia volt látható, és a legidősebb korcsoportokban mérték a legalacsonyabb előfordulást.
Allergénprofil és társuló allergiák
Gyermekekben a leggyakoribb allergének összességében a földimogyoró, a tej és/vagy tejtermékek, valamint a diófélék voltak. A földimogyoró-allergia szinte minden vizsgált országban az első helyen szerepelt, Japán és Kína kivételével: Japánban a tojás-, Kínában a garnélarák-allergia bizonyult a leggyakoribbnak; a legmagasabb földimogyoró-specifikus prevalenciát Kanadában mérték, 3,9%-kal.
Felnőttekben a vezető allergének a földimogyoró, a garnélarák és az egyéb kagyló/rákfélék voltak. A földimogyoró-allergia a legtöbb országban az első helyen állt, de az Egyesült Államokban, Japánban és Kínában a garnélarák volt a leggyakoribb; Olaszországban a földimogyoró-allergia 2,2%-kal, az Egyesült Államokban a garnélarák-allergia 1,7%-kal volt a legmagasabb országos érték.
A betegek többsége mindkét korcsoportban egyetlen allergénre volt érzékeny. A tünetek alapján meggyőző ételallergiával élő gyermekek 71,4%-a monoallergiásnak, 28,6%-a multiallergiásnak bizonyult, míg a felnőttekben ez az arány 64,8%, illetve 35,2% volt.
Módszertani erősségek és korlátok
A tanulmány fő erőssége a nagy elemszám, a kilenc országra kiterjedő adatgyűjtés és az egységes, előre definiált esetmeghatározás volt. A szerzők szerint a szigorú tünetlista és a 120 perces időablak alkalmazása javíthatta az önbevalláson alapuló adatok pontosságát, és a módszertani megközelítés az FDA útmutatása alapján közepes–magas erősségű bizonyíték előállítására alkalmasnak tekinthető megfigyeléses környezetben.
A közlemény ugyanakkor egyértelműen rögzíti a korlátokat is. Az online paneles toborzás szelekciós torzítást hordozhatott, az önbevalláson alapuló diagnózisok klinikai megerősítése nem történt meg, és a kognitív előtesztelés kizárólag angol nyelven zajlott, ami más nyelveken kitöltők esetében félreértések kockázatát vetheti fel.
Fiocchi A, Gupta R, Tassinari P, et al. International Cross-Sectional Prevalence and Severity Study of Pediatric and Adult IgE-mediated Food Allergies (ASSESS FA). Journal of Allergy and Clinical Immunology: In Practice. 2026.
Ez a cikk mesterséges intelligencia segítségével készült, majd szerkesztőségünk áttekintette, korrigálta és jóváhagyta. A hivatkozott forrásokat szerkesztőségünk választotta, és a tartalom pontosságának, időszerűségének biztosítása érdekében a szöveget az eredeti forrással összevetette.
