A nanoenzimek ígéretes terápiás lehetőségeket kínálnak kardiovaszkuláris betegségekben, ugyanakkor klinikai alkalmazásukat számos kihívás akadályozza.
A nemzetközi ajánlások egyre inkább hangsúlyozzák a korai rizikófelmérést és antikoaguláció fontosságát az akut tüdőembólia kezelésében.
A neuropszichiátriai long COVID-ben kimutatható biomarkerek összefüggést mutathatnak kognitív hanyatlással és pszichés tünetekkel, például szorongással.
Az akut szívinfarktus utáni immunválasz jelentősége a klinikai gyakorlatban fontos kérdés, mivel az immunjelek a szöveti károsodással és remodellációval függnek össze.
A COPD-ben a 2-es típusú gyulladás jól körülírható endotípusként segítheti a rizikóbecslést és a célzott terápiás döntések meghozatalát.
Egy fázis I vizsgálat szerint a praecancerosus laesióba adott kis dózisú nivolumab csökkenti a malignus progresszió esélyét és mérsékli a műtéti igényt.
Epigenetikai vizsgálatok szerint a napi multivitamin-bevitel lassíthatja a biológiai öregedést, főként idősebb biológiai korú felnőttekben.
A prosztatarák tumormikrokörnyezete gátolja az immunválaszt, ami rontja a terápiás eredményeket; új T-sejt terápia segíthet leküzdeni ezt a kihívást.
Az Alzheimer-kór nanomedicina területe ígéretes, hiszen célzott és multifunkcionális nanorendszerek új lehetőségeket nyithatnak a diagnózisban és kezelésben.
Az ARV-102 első humán vizsgálatában két hét alatt elérte és 28 napig fenntartotta a LRRK2-csökkentést Parkinson-kórban, súlyos mellékhatás nélkül.
A stroke előtti egy héten lezajlott fertőzések fiatal felnőttekben emelték a kriptogén ischaemiás stroke esélyét, és ehhez a von Willebrand-faktor, illetve a VIII-as faktor kifejezettebb emelkedése társult.
Az allergiás rhinitisben funkcionális székrekedéstől szenvedő gyermekek bélmikrobiomja és széklet metabolitjai jelentősen eltérnek a társaikétól.
Az EBNA-1 peptid elleni IgG-antitestek tartósan magas szintje pontosan elkülönítheti a szklerózis multiplexet a MOGAD-tól és NMOSD-től.
A plazma p-tau217 szintje előre jelezheti a későbbi kognitív hanyatlást, de rutinszerű használata tünetmenteseknél még nem javasolt.
A kutatások fókusza a felnőttkori neurogenezis szabályozására és annak idegrendszeri betegségekben betöltött szerepére helyeződött át az emberi agyban.
A COPD világszerte 400–600 millió embert érint, vezető halálok, és az innovatív, integrált kutatási szemlélet kulcsfontosságú a terápiás előrelépéshez.
A C. pneumoniae fertőzés a retinában szoros kapcsolatot mutat az inflammaszóma‑aktivációval és sejthalál markerekkel Alzheimer-kórban.
Spanyolországi rutinvizsgálatokban a vérből kimutatható p-tau217 biomarker jelentősen javította az Alzheimer-kór diagnosztikai hatékonyságát.
A Case Western Reserve University kutatói összefüggést találtak a bélbaktériumok glikogéntermelése és az ALS, illetve FTD kialakulása között.
Az ESMO 2026-os irányelve algoritmusokra támaszkodva rendszerezi a metasztatikus prosztatarák diagnózisát, kezelését és utánkövetését.
Az atópiás dermatitis célzott gyógyszeres kezelése új lehetőségeket nyitott, amelyek a biomarkerek változásán keresztül klinikai hatékonyságot mutatnak.
A hasnyálmirigyrák korai, tünetszegény megjelenése és magas halálozása új, integrált biomarker-alapú szűrési stratégiák fejlesztését indokolja.
Új kutatási eredmények szerint a B12-vitamin szerepe túlmutat a klasszikus hiánytüneteken, és az anyagcserében, öregedésben, valamint betegségmegelőzésben is kiemelkedő.
Az Alzheimer-kórban az amyloid-β plakkok és a Tau-kötegek szerepe vitatott, új kutatások az Aβ biomarkerként és terápiás célpontként történő értékelését vizsgálják.
Egy amerikai multicentrikus tanulmány szerint a COVID-19 fertőzöttek vírus- és antitest-szintje előre jelezheti a long COVID kialakulásának kockázatát.
Egy plazma proteome vizsgálaton alapuló modell segíthet a nem specifikus tünetek hátterében álló daganatos betegségek véralapú triázsában.
A tanulmány célja az ePWV és a mortalitás, valamint a prognózis közötti összefüggés vizsgálata volt CKM-es betegeknél.
Egy új vizsgálat szerint a DaT-SPECT és biomarkerek kombinációja gépi tanulási módszerrel feldolgozva hatékonyabban működik a felismeréseben.
A kutatás új utakat nyithat az asztma, valamint más gyulladásos betegségek, köztük a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór kezelésében.
Az Országos Onkológiai Intézet és az AstraZeneca partnerségének célja a magyarországi onkológiai ellátás további fejlesztése az innovációs lehetőségek közös kiaknázása által.
A porcsérülések és a porckopás hatékonyabb kezelési módszereinek kifejlesztését alapozhatja meg, valamint segítheti a betegek életminőségének javítását a Debreceni Egyetem szakembereinek kutatása. A vizsgálat eredményei úttörő jelentőségűek a porcképződés genetikai szabályozásának megértésében.
A több mint két évtized alatt díjazottak tanítványai közül is többen kapták meg az elismerést.
A terhességi toxémia diagnosztizálását és a betegségkockázat kimutatását segítő két új biomarkert azonosítottak a kutatók.