A krónikus hasmenés főként nem fertőzéses eredetű, felnőtteknél gyakori; a JAMA áttekintése diagnosztikai és terápiás irányelveket fogalmaz meg.

A valós életből nyert bizonyítékok kulcsfontosságúvá váltak a MASLD kutatásában, mivel hozzájárulnak a betegség epidemiológiájának és kimenetelének megértéséhez.

A QUASAR LTE vizsgálat szerint guselkumab alkalmazása három évig kedvező klinikai, endoszkópos, hisztológiai hatásokat eredményez colitis ulcerosában.

Egy országos, többcentrumos retrospektív vizsgálatban a risankizumab gyors és tartós, szteroidmentes remissziót eredményezett Crohn-betegeknél.

A hasnyálmirigy zsírosodásának egységes definíciója hiányzott; egy új, nemzetközi konszenzus először standardizálja a terminológiát és diagnosztikát.

Az epesavak ma már nemcsak az emésztéshez, hanem a gazdaszervezet anyagcseréje, immunitása és bélmikrobiomja közötti jelátvitelhez is alapvetőek.

Egy preklinikai tanulmány szerint egy innovatív gyógyszer molekula képes a MASH-hoz társuló májfibrózis visszafordítására és anyagcsere-mutatók javítására.

Egy izraeli, országos egészségügyi adatbázis elemzése szerint a PPI használat és felső GI daganatok közötti kapcsolatot főként protopathiás torzítás magyarázza.

Egy klinikai vizsgálatban a legnagyobb adag is biztonságosnak bizonyult, miközben jelentős triglicerid- és koleszterin-csökkenést eredményezett.

Az akut pancreatitis előfordulása világszerte növekszik; korszerű diagnosztikai és patofiziológiai ismeretek kulcsfontosságúak a kezeléshez.

Ez az áttekintés összefoglalja az IBD patogenezisét, beleértve a bélnyálkahártya immunszabályozási zavarát, a bélbarrier károsodását, a bélmikrobiom diszbiózisát, a reaktív oxigénfajták (ROS) homeosztázisának egyensúlyhiányát, valamint a genetikai és környezeti tényezők közötti komplex kölcsönhatást.

Az irritábilis bél szindróma (IBS) komplex, multifaktoriális eredetű funkcionális bélbetegség, amely világszerte 3–5%-ot érint, és jelentős életminőség-csökkenést okoz.

A növekvő antibiotikum-rezisztencia komoly kihívást jelent, ami hangsúlyozza az antibiotikum-érzékenységi vizsgálatok, a rezisztencia-surveillance és a jobb antibiotikum-felhasználás szükségességét a H. pylori fertőzések kezelésében.

Ez a tanulmány a TMAO-t, a betegséget okozó mechanizmusokat, valamint a keringő TMAO csökkentésére irányuló folyamatban lévő és jövőbeli terápiákat tekinti át.

Ez az áttekintés felvázolja a jelenlegi IBD diagnosztikai és terápiás paradigmákat, kiemelve a gyulladásos tünetek kezelésére irányuló folyamatos hangsúlyt és a kuratív beavatkozások hiányát.

A két betegség közös patofiziológiájának feltárása kulcsfontosságú lehetőséget kínál terápiás stratégiák kidolgozásának elősegítésére.

Az orforglipron, az első nem-peptid orális GLP-1 agonista új elhízásterápiás opció, de alkalmazását a dózisfüggő GI mellékhatások korlátozhatják.

Az irritábilis bél szindróma immunológiai hátterét a bélmikrobiom, a bélnyálkahártya és a bél–agy tengely összefüggései alakítják.

GLP–1-receptor-agonisták IBD-ben: szignifikáns fogyás, bizonytalan metabolikus előnyök – mit jelentenek az adatok a mindennapi gyakorlatban?

A legújabb globális adatok szerint az időskorúaknál nő az appendicitis előfordulása, miközben a halálozás aránya csökken, főként ellátási tényezők miatt.