A magyar egészségügyi adatvagyon jelentős, az MI-alapú iEESZT összekapcsolja a NEAK és EESZT adatait, azért hogy egy kattintással látható legyen a teljes betegéletút és előre jelezhetők legyenek a kockázatok. A pilot már el is indult.
A magyar kórházak tartozásállománya január végére átlépte a 109 milliárd forintot. A kormány 80 milliárdos forrásinjekcióval igyekszik stabilizálni a beszállítói láncokat.
Az OKFŐ nyilvánosságra hozta az Egészségügyi Szakmai Kollégium (ESZK) 2026. február 2-től érvényes tisztségviselői listáját.
A magyar egészségügy finanszírozása 2023-ban állami dominanciát mutatott, miközben a lakossági térítések kulcsfontosságú szerepet töltöttek be.
Az új rendelet alapján hamarosan a patikában is felírhatnak a betegeknek bizonyos vényköteles gyógyszereket.
Veszélyben a betegbiztonság az OPAI-ban – A szakszervezet tárgyalt a menedzsmenttel, és a munkáltatási módszerek gyökeres változtatását követelte.
Az EMA CHMP 2026. január végi ülésén hat új gyógyszert támogatott, több készítmény indikációbővítését javasolta és adatintegritási vizsgálatot kezdeményezett.
A Magyar Orvosok Szakszervezete szerint törvénytelenül alkalmazzák az egészségügyi intézményekben a biometrikus azonosítás.
Az influenzás megbetegedések számának növekedése miatt látogatási tilalmat rendeltek el a tatabányai Szent Borbála Kórházban.
A kormány új intézkedése az egészségügyi intézmények működőképességét támogatja, 80 milliárd forinttal segítve a szállítói tartozások csökkentését.
A díjmentes online tananyag több mint 60 rövid videóval támogatja a lakosság egészségtudatosságát és az egészségügyi ismeretek elsajátítását.
Milyen irányba mozdul el a hazai gyógyszerellátás, amikor a stabilitás mellett a stratégiai megújulás is napirendre kerül?
Az IQVIA 2026-os elemzése a magyar gyógyszerellátás gazdasági sajátosságait regionális összefüggésben vizsgálja.
Ez az összefoglaló a magyar egészségügyi piac 2025-ös eredményeit és növekedési korlátait elemzi, HGYSZ források alapján.
A magyar kórházak lejárt adósságának rendezése 2025 végén elindul, miközben az egészségügyi finanszírozás 2026-ban jelentős bővülést mutat.
A magánegészségügy szerkezete átalakul: a szigorúbb szabályozás és a betegigények professzionálisabb, átláthatóbb ellátórendszert eredményeznek.
Az egészségügyi szakdolgozók bérfejlesztésének elmaradása miatt a FESZ sztrájkot helyezett kilátásba, mivel a kormányzati egyeztetések eredménytelenek voltak.
A kórházi tartozásállomány mértékének, változásainak és hatásainak bemutatása a közfinanszírozott egészségügyi ellátóhálózat egyik informatikai beszállítójának a szemszögéből.
A nők általában egészségtudatosabbak, mint a férfiak: 36 százalékuk jár rendszeresen az orvosok által ajánlott szűrővizsgálatokra, míg a férfiaknak csak mindössze 23 százaléka teszi ezt.
A magyar alapellátás tartóssága kritikus, mivel a praxisok száma csökken, az orvoshiány fokozódik, és jelentős népesség ellátása válik bizonytalanná.
2014 és 2023 között 96-ról 92,7 százalékra csökkent a háziorvosi körzetbe bejelentkezettek aránya.
A Magyar Orvosi Kamara felmérései szerint az állami egészségügyben dolgozó orvosok jövőképét alapvetően határozza meg a bizonytalanság érzete.
Az év eleje óta jelentősen nőtt a nagy műtéti beavatkozásokra várakozók száma: míg januárban 27 270-en, az év végén már 32 375-en várakoztak a három leggyakoribb műtéttípusra.
Magyarországon az ambuláns gyógyszerellátásban a lakossági költségteher kiemelkedő, ami hosszú távon veszélyeztetheti a gyógyszerhez való hozzáférést.
A szinte teljes körű biztosítás ellenére az egészségügy kiadásai alacsonyak, miközben a lakosság zsebből finanszírozása, főként gyógyszerekre, jelentős marad.
Magyarországon továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a daganatos megbetegedések vezetik a halálozási statisztikákat.
November 29-én idén második alkalommal tartott “hagyományos”, azaz az országos küldöttek személyes jelenlétével zajló Országos Küldöttközgyűlést a MOK.
Kapacitásvédelem az EESZT-ben: kötelező betegértesítés jöhet a „no-show” arány csökkentésére. A rendelet a lemondást is egyszerűsítené.
2025-ben a magyar egészségügy többletforráshoz jutott, de a strukturális és informatikai kihívások, valamint a kórházi adósságok továbbra is gátolják a fejlődést.
Az Economxnak nyilatkozó szakértők becslése szerint 100 milliárd forint tartozást halmozhatnak fel a kórházak az idei év végéig.
A hipertireózis kezelésében kulcsfontosságú gyógyszer társadalombiztosítási támogatásának megszűnése rámutat a betegek kiszolgáltatottságára, terápiás alternatíva nélkül.
A hálapénz megszűnésével a magyar egészségügyben a kettős praxis lett a fő feszültségforrás, ami jelentősen befolyásolja az ellátás szerkezetét és elérhetőségét.
A demencia hazánkban egyre súlyosabb népegészségügyi és gazdasági kihívás, amely az egészségügyet rendszerszintű megoldásra kényszeríti.
A 2025-ös szabályozási változások révén a háziorvosok szélesebb körben írhatnak fel modern, testsúlycsökkentő antidiabetikumokat.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) egészségiparért felelős miniszteri biztosának vezetésével megalakult a Magánegészségügyi Szakmai Koordinációs Testület.
A magyar egészségügy számos mutatóban alulteljesít az OECD-átlaghoz képest; kiemelt hiányosság az ápolói létszám és a finanszírozás elégtelensége.
A kormány évente húszmilliárd forinttal növeli a képalkotó diagnosztikai vizsgálatok finanszírozását, javítva az ellátórendszer kapacitását.
A biometrikus beléptetés bevezetése a hazai egészségügyi intézményekben késik, adatvédelmi és szakmai aggályok miatt jelenleg csak három helyen működik élesben.
Az új uniós Kardiovaszkuláris Egészségügyi Terv első tervezete szerint az Európai Bizottság 2026-ra uniós szintű adókat akar kivetni az ultrafeldolgozott élelmiszerekre és az alkoholos italokra.
A 2005-ös „Health at a Glance” jelentés rávilágít a magyar egészségügy strukturális hiányosságaira és nemzetközi szinten aggasztó mutatóira.
A kormány két ütemben végrehajtott, összesen 40 milliárd forintos képalkotóeszköz-beszerzési programja alapvetően alakíthatja át a hazai diagnosztikai ellátórendszert. Az új CT- és MR-berendezések beszerzése mellett a NEAK évi 20 milliárd forint beépített forrást biztosít a várólisták redukálására, ami a jelenlegi kapacitás egyharmados bővülését eredményezheti.
Bár a magyar gyógyszeripar továbbra is meghatározó ágazat, szakértők szerint jövőbeni stabilitásához elengedhetetlenek sürgős és átfogó reformok.
A 30 legnagyobb hazai magánegészségügyi szolgáltató árbevétele 2024-ben meghaladta a 192 milliárd forintot, miközben a profitráta négy év alatt a felére zsugorodott. Az adatok és a 8. Nagy Magánpraxisnap tapasztalatai szerint a szektor a látványos bővülés mellett egyre erősebb költség- és hatékonysági nyomással szembesül.
A magyar magánegészségügy növekedése lassul, a piacot most a stabilizáció és fokozódó verseny jellemzi, miközben az orvoshiány nő.
Az egészségügyi ellátórendszerben immár több tízezer szakember hiányzik, osztályok zárnak be, és egy szakma jövője forog kockán.
A munkaerőhiánnyal küzdő egészségügyi ágazatban a szakszervezet ismét sztrájktárgyalást sürget a méltó bérezés érdekében.
Hogyan formálja át a mesterséges intelligencia és a digitalizáció az egészségügyet? Mindez kiderül a 6. Digital Health Summiton!
Donald Trump elnök bejelentette, hogy megállapodás született az érintett gyógyszergyártókkal az elhízás elleni gyógyszerek költségeinek csökkentéséről.
A belügyminiszter a Magyar Kórházszövetség keddi budapesti konferenciáján beszélt az egészségügy állapotáról, leendő fejlesztésekről és szigorításokról.
Pintér Sándor döntött a közfinanszírozott CT-MRI vizsgálatokat végző magánegészségügyi szolgáltatók kártalanításáról.