Hírek, cikkek

A Magyar Orvosi Kamara felmérései szerint az állami egészségügyben dolgozó orvosok jövőképét alapvetően határozza meg a bizonytalanság érzete.

Az év eleje óta jelentősen nőtt a nagy műtéti beavatkozásokra várakozók száma: míg januárban 27 270-en, az év végén már 32 375-en várakoztak a három leggyakoribb műtéttípusra.

Magyarországon az ambuláns gyógyszerellátásban a lakossági költségteher kiemelkedő, ami hosszú távon veszélyeztetheti a gyógyszerhez való hozzáférést.

A szinte teljes körű biztosítás ellenére az egészségügy kiadásai alacsonyak, miközben a lakosság zsebből finanszírozása, főként gyógyszerekre, jelentős marad.

Magyarországon továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a daganatos megbetegedések vezetik a halálozási statisztikákat.

November 29-én idén második alkalommal tartott “hagyományos”, azaz az országos küldöttek személyes jelenlétével zajló Országos Küldöttközgyűlést a MOK.

Kapacitásvédelem az EESZT-ben: kötelező betegértesítés jöhet a „no-show” arány csökkentésére. A rendelet a lemondást is egyszerűsítené.

2025-ben a magyar egészségügy többletforráshoz jutott, de a strukturális és informatikai kihívások, valamint a kórházi adósságok továbbra is gátolják a fejlődést.

Az Economxnak nyilatkozó szakértők becslése szerint 100 milliárd forint tartozást halmozhatnak fel a kórházak az idei év végéig.

A hipertireózis kezelésében kulcsfontosságú gyógyszer társadalombiztosítási támogatásának megszűnése rámutat a betegek kiszolgáltatottságára, terápiás alternatíva nélkül.

A hálapénz megszűnésével a magyar egészségügyben a kettős praxis lett a fő feszültségforrás, ami jelentősen befolyásolja az ellátás szerkezetét és elérhetőségét.

A demencia hazánkban egyre súlyosabb népegészségügyi és gazdasági kihívás, amely az egészségügyet rendszerszintű megoldásra kényszeríti.

A 2025-ös szabályozási változások révén a háziorvosok szélesebb körben írhatnak fel modern, testsúlycsökkentő antidiabetikumokat.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) egészségiparért felelős miniszteri biztosának vezetésével megalakult a Magánegészségügyi Szakmai Koordinációs Testület.

A magyar egészségügy számos mutatóban alulteljesít az OECD-átlaghoz képest; kiemelt hiányosság az ápolói létszám és a finanszírozás elégtelensége.

A kormány évente húszmilliárd forinttal növeli a képalkotó diagnosztikai vizsgálatok finanszírozását, javítva az ellátórendszer kapacitását.

A biometrikus beléptetés bevezetése a hazai egészségügyi intézményekben késik, adatvédelmi és szakmai aggályok miatt jelenleg csak három helyen működik élesben.

Az új uniós Kardiovaszkuláris Egészségügyi Terv első tervezete szerint az Európai Bizottság 2026-ra uniós szintű adókat akar kivetni az ultrafeldolgozott élelmiszerekre és az alkoholos italokra.

A 2005-ös „Health at a Glance” jelentés rávilágít a magyar egészségügy strukturális hiányosságaira és nemzetközi szinten aggasztó mutatóira.

A kormány két ütemben végrehajtott, összesen 40 milliárd forintos képalkotóeszköz-beszerzési programja alapvetően alakíthatja át a hazai diagnosztikai ellátórendszert. Az új CT- és MR-berendezések beszerzése mellett a NEAK évi 20 milliárd forint beépített forrást biztosít a várólisták redukálására, ami a jelenlegi kapacitás egyharmados bővülését eredményezheti.

Bár a magyar gyógyszeripar továbbra is meghatározó ágazat, szakértők szerint jövőbeni stabilitásához elengedhetetlenek sürgős és átfogó reformok.

A 30 legnagyobb hazai magánegészségügyi szolgáltató árbevétele 2024-ben meghaladta a 192 milliárd forintot, miközben a profitráta négy év alatt a felére zsugorodott. Az adatok és a 8. Nagy Magánpraxisnap tapasztalatai szerint a szektor a látványos bővülés mellett egyre erősebb költség- és hatékonysági nyomással szembesül.

A magyar magánegészségügy növekedése lassul, a piacot most a stabilizáció és fokozódó verseny jellemzi, miközben az orvoshiány nő.

Az egészségügyi ellátórendszerben immár több tízezer szakember hiányzik, osztályok zárnak be, és egy szakma jövője forog kockán.

A munkaerőhiánnyal küzdő egészségügyi ágazatban a szakszervezet ismét sztrájktárgyalást sürget a méltó bérezés érdekében.

Hogyan formálja át a mesterséges intelligencia és a digitalizáció az egészségügyet? Mindez kiderül a 6. Digital Health Summiton!

Donald Trump elnök bejelentette, hogy megállapodás született az érintett gyógyszergyártókkal az elhízás elleni gyógyszerek költségeinek csökkentéséről.

A belügyminiszter a Magyar Kórházszövetség keddi budapesti konferenciáján beszélt az egészségügy állapotáról, leendő fejlesztésekről és szigorításokról.

Pintér Sándor döntött a közfinanszírozott CT-MRI vizsgálatokat végző magánegészségügyi szolgáltatók kártalanításáról.

Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára az Economxnak megerősítette, év végére 100 milliárd forint kifizetetlen számla lesz az intézményekben.

A Belügyminisztérium új rendeletcsomagja az alapellátás átalakítását és a hatékonyabb betegellátást célozza meg, társadalmi egyeztetéssel.

Drasztikusan megugrottak az egészségügyi kártérítések, derül ki a 2024. évi zárszámadási törvényjavaslat Belügyminisztériumra vonatkozó fejezetéből. A legtöbbet az Észak-budai Szent János Centrumkórháznak kellett erre költenie tavaly.

Október 16-ai hatállyal dr. Kőrösi Lászlót nevezte ki a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatójává Pintér Sándor belügyminiszter.

Az USA politikája befolyásolhatja az innovatív kezelések elérhetőségét és a magyar egészségügy finanszírozását is.

2026-tól mentesülnek a nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások szüneteltetése alól az egészségügyi dolgozók is.

Magyarországon évente több ezer ember hal meg olyan betegségek következtében, amelyek többsége megelőzhető. Az V. Életmódorvosi és II. Mozgás Receptre Konferencián elhangzott javaslatok szerint nem elég gyógyszerekkel reagálni: az életmódorvoslás, az alapellátás megerősítése és a prevenció rendszerszintű beágyazása sürgető feladat.

Az Orvosi Világszervezet után az 1,7 millió orvost és 37 országot képviselő Európai Orvosok Állandó Bizottsága (CPME) is csatlakozott az állásfoglaláshoz.

A GKI kutatása megvizsgálta, hogyan alakultak a magánegészségügyi kiadások az elmúlt években.

Az RTL Híradónak nyilatkozó szakemberek szerint a várólisták – különösen az onkológiai vizsgálatok esetén – nőni fognak országszerte.

Az elmúlt évek magyarországi magánegészségügyi fellendülése új kihívások előtt áll: miközben a lakosság anyagi lehetőségei szűkülnek, a szolgáltatók költségei folyamatosan emelkednek.

A korszerű sebészeti ellátást Szeged és Temesvár térségében segítő program indult uniós támogatással, a kezdeményezés évente legalább 5500 beteg javát szolgálja a határ két oldalán, közölte a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közkapcsolatai igazgatósága.

Európai uniós jogszabályi előírásnak megfelelve a lakosság egészségi állapotáról gyűjt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2025. szeptember 15. és december 15. között.

Az OKFŐ szerint a használt gépek felvásárlása a magánszolgáltatóktól előnyösebb és gazdaságosabb. Ugyanakkor egészségügyi szakemberek szerint a betegeket csattan majd az ostor.

A vastagbélszűrésre szóló meghívó is megjelenik mostantól az EgészségAblak applikációban.

Hiába drága, a magánellátásba kényszerülő betegek száma növekvő tendenciát mutat. 1100 ember bevonásával végzett kutatást az NN Biztosító.

Európa gyártási kapacitása stagnál, Trump intézkedései kihívásokkal szembesíthetnek.

A Dél-pesti kórház ortopédiai szakrendelésén órákat kell várni egy időpontért. A betegek panaszkodnak, a kórház szerint nem tehetnek a sorokról.

2010 óta fokozatosan tűntek el a fekvőhelyek a magyar egészségügyi intézményekből. Egyszerre szűnt meg több ezer ágy, és az utóbbi években a „tartósan szüneteltetett” ágyak száma is nőtt.

Forgatókönyveket várnak arra, hogy leálláskor miként lehetne alternatív eszközökkel biztosítani a lakosság gyógyszerellátását.

Takács Péter újabb határt lépett át az orvosokkal kapcsolatos kommunikációjában, írja közleményében a Magyar Orvosi Kamara.