A minnesotai egyetem biomérnökei kidolgoztak egy forradalmi eljárást, amelynek segítségével 3D nyomtatással olyan tapaszt állítottak elő, ami segíti a szívizomszövet gyógyulását szívinfarktus után. A felfedezés egy jelentős lépés a miokardiális infarktus következtében fellépő szövetkárosodás kezelésében.
Egy új kutatás eredményei szerint a kanakinumab forradalmi áttörést hozhat a szívinfarktus kockázatának csökkentésében, akár 15 százalékkal is mérsékelve az ismételt infarktus kockázatát.
A DYSIS vizsgálat eredményei szerint, amelyeket az EDS kongresszuson ismertettek az előadók, azok a nők, akiknél magas a kardiovaszkuláris események kockázata, kisebb valószínűséggel kapják meg a szekunder prevenció esetén ajánlott sztatin adagot.
Egy új kutatás igazolta, hogy a pitvarfibrillációban szenvedő és sztent beültetésen átesett betegeknél biztonságosabb a csak kétféle véralvadásgátlót tartalmazó terápia alkalmazása, mint a három hatóanyagból álló standard kezelés.
A müncheni Helmholtz Zentrum és a heidelbergi egyetem kutatásai szerint cukorbetegeknél a májban zajló gyulladásos folyamatok emelkedett koleszterinszintet, és ezen keresztül további vaszkuláris elváltozásokat eredményeznek.
Október elsejétől elveszítheti a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet az önállóságát, az ország legkomolyabb szívgyógyászata az Egyesített Szent István-Szent László Kórház része lesz – tudta meg a Népszava.
A floridai Charles E. Schmidt College of Medicine és a Harvard Medical School világszerte elismert kutatói egy cikkben fejtették ki véleményüket a sztatinok és a diabétesz közötti lehetséges, de nem bizonyított összefüggéssel, illetve a sztatinok rendelésére gyakorolt hatásával kapcsolatban. A kommentár az American Journal of Medicine folyóiratban jelent meg.
Elektronikusan elérhető és kereshető ún. multimorbiditási, vagyis különböző betegségek együttjárását mutató térkép készült a Semmelweis Egyetem kutatónak részvételével, amely a 250 legfontosabb betegség közötti kapcsolatokat mutatja.
A bristoli egyetem kutatói által tett felfedezés segíthet annak feltárásában, hogy az ereket körbe vevő pericyták hogyan stimulálják a leptin hatására új erek képződését.
Egy új kutatás eredményei szerint azoknál a súlyosabb szívelégtelenségben szenvedő betegeknél, akiknél magasabb a TSH és T4 pajzsmirigy hormonok szintje és alacsonyabb a T3 szint, nagyobb a valószínűsége a pitvarfibrilláció kialakulásának.
A béta-blokkolók kulcsfontosságúak a szívelégtelenség kezelésében, de nem minden beteg reagál a gyógyszeres kezelésre, aminek az okát mindeddig nem sikerült felderíteni.
Kutatók szerint a nullástól eltérő vércsoport kis mértékben fokozhatja a szívinfarktus és a stroke kockázatát, amit az A, B és AB vércsoportra jellemző magasabb véralvadási fehérje szinttel magyaráznak.
A szívinfarktus utáni krónikus gyulladás szívelégtelenséghez és elhalálozáshoz vezethet. A birminghami University of Alabama kutatói igazolták, hogy az aktivált T-sejtek – amelyek az immunrendszer gyulladásos válaszának részét képezik – szükségesek és elégségesek ennek a szívelégtelenségnek az előidézéséhez.
Az EuroCMR 2017 keretében prezentált kutatás eredményei szerint a sztatinok alkalmazása javítja a szív struktúráját és működését, ami túlmutat a koleszterincsökkentő hatáson.
Egyre több kutatási eredmény támasztja alá, hogy az aszpirin rendelkezik tumorellenes hatással. Bár az acetilszalicilsav még nem elfogadott eleme a daganatellenes terápiának, az amerikai Preventive Services Task Force már javasolja az alkalmazását egyes esetekben felnőttek számára kolorektális daganatok megelőzése céljából.
Prof. dr. Kiss István, a Magyar Hypertonia Társaság elnöke a Vándorgyűlés szombati programjában elhangzott előadásában a 2017. májusában lebonyolítandó nemzetközi szervezésű programban való részvételre hívta a gyógyszerészeket, amelynek célja, hogy a magas vérnyomás veszélyeire hívja fel a figyelmet.
Katéteren keresztül, fagyasztásos eljárással műtenek szívritmuszavarban szenvedő betegeket a Zala Megyei Szent Rafael Kórházban, ahol a Dunántúlon másodikként alkalmazzák a krioablációnak nevezett eljárást.
A kardiovaszkuláris megbetegedések világszerte a vezető halálokok közé tartoznak, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint az Európai Unióban 1,9 millió feletti halálozásért felelnek évente, pedig az egyik legjelentősebb kockázati tényező könnyen kezelhető lenne.
Az iszkémiás szívbetegség és szívelégtelenség korai felismerését és modern terápiás lehetőségét kutatja a Nemzeti Szívprogram keretei között a Semmelweis Egyetem orvoscsoportja, négy K+F vállalkozással közösen. Ezeknek a kórképeknek a legismertebb következményei a szívizom vérellátási zavara és a hirtelen szívhalál.
Egyes glukózszint-csökkentő gyógyszerek vagy egyéb kezelési stratégiák negatív módon befolyásolhatják a cardiovascularis kimenetelt. A vizsgálat célkitűzés volt kimutatni, melyek ezek a gyógyszerek, terápiás stratégiák, amelyek 2-es típusú diabetes (T2DM) fennállása, vagy kockázata esetén növelik a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát. Emellett meg kívánták határozni, hogy mely kockázat hozható kapcsolatba a glikémiás különbségekkel, illetőleg a testsúlykontrollal.
A tanulmány tudományos kutatások eredményeit foglalja össze a vérnyomáscsökkentő terápia alkalmazásával kapcsolatban különböző betegségek kezelése esetén.
A tiazid diuretikumok által okozott káliumdepléció eredményeként emelkedik a vér glükózszintje. A kutatók célja annak értékelése volt, hogy kálium-megtartó diuretikummal (amiloriddal) kombinált tiazidkezelés során kivédhető-e a glükózintolerancia, és csökkenthető-e a vérnyomás.
A pitvarfibrilláció egy gyakori szívritmuszavar, ami súlyos következményekkel járhat, például stroke vagy szívelégtelenség kialakulásával. Pitvarfibrillációt számos ok kiválthat, és körülbelül a szívműtéten áteső betegek 30 százalékánál fellép posztoperatív pitvarfibrilláció.
A Yale egyetem kutatói azonosítottak egy proteint, amely fontos szerepet játszik az LDL-koleszterin erekben történő lerakódásában. A kutatás eredményei hozzájárulhatnak egy olyan kiegészítő terápia kifejlesztéséhez, amely az LDL felhalmozódásának gátlásán keresztül megelőzheti vagy lelassíthatja az artériák elzáródását, és ezáltal a szívbetegségek kialakulását.
Az újabb hypertóniás irányelvek szerint megváltoztak a magas kockázatú betegek (kardiovaszkuláris betegségben, vesebetegségben vagy diabéteszben szenvedők) vérnyomáscsökkentésére vonatkozó korábbi ajánlások. Ez az irányváltás jelzi azt a bizonytalanságot, ami az intenzív vérnyomáscsökkentő stratégiák súlyos kardiovaszkuláris vagy renális beavatkozások során jelentős kockázatmérséklés érdekében való alkalmazását övezi.
Évről évre felmerül a kérdés, van-e létjogosultságuk az újabb és újabb ajánlásoknak, irányelv-módosulásoknak. Ha csak arra gondolunk, hogy a magasvérnyomás-betegséggel lazábban-szorosabban kapcsolódó cikkek, összefoglalók száma végtelen (üssük csak be a Google-ba a hypertension címszót, és a másodperc töredéke alatt több mint 19 millió találat érkezik), akkor különös jelentőségű a szakértők ajánlása.
A vérnyomásértékek különböző incidens cardiovascularis betegségekkel kapcsolatos összefüggéseit más-más életkorú korcsoportokban még nem mérték fel pontosan. A jelen vizsgálat 12 különböző cardiovascularis betegség vonatkozásában végzett meta-analízist, mintegy 1,25 millió beteg elemzése révén.
Átmenetileg csak az egyik oltóanyag elérhető! A kullancsok által terjesztett agyvelőgyulladás specifikus megelőzési lehetősége a védőoltás alkalmazása. Az inaktivált vírustartalmú vakcinák az állandóan, rendszeresen, vagy átmenetileg endémiás területeken tartózkodók védelmére szolgálnak. Az oltásokat (az első két adagot mindenképpen) a kullancsok tavaszi aktivitása (a várható expozíció) előtt, azaz télen, fertőzésveszély-mentes időszakban kell elvégezni vagy megkezdeni.
