Idegrendszeri betegségek (ípl. az Alzheimer-kór, Parkinson kór, skizofrénia, autizmus), ritka örökletes betegségek, daganatok és agyi áttétek kialakulásának vizsgálata, kutatása válik nagyságrendekkel hatékonyabbá a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének új gépével, mely képes a teljes emberi génkészlet gyors szekvenálására.
Az AstraZeneca bejelentette, hogy biológiai kutató-fejlesztő cége a MedImmune, licenc együttműködésbe kezd az Omnis Pharmaceuticals (Omnis) biotechnológiai vállalattal, onkolitikus vírusok fejlesztése céljából.
A floridai egyetem Scripps Research Institute intézete új szintetikus vegyületet azonosított, amely jelentős mértékben gátolja az emlő- és pancreastumor progressziójában jelentős szerepet játszó egyik fehérje működését. A vizsgálat a Molecular Pharmacology ez év februári számában kerül publikálásra. A kérdéses vegyület az SR1848 jelzésű, mely csökkenti a daganatokban működő "liver receptor homolog-1" (LRH-1) expresszióját.
A dalcetrapib korábbi vizsgálatokban nem javította a klinikai kimenetelt, annak ellenére, hogy a HDL-koleszterin szintet mintegy 30%-kal növelte. Ezek az eredmények eltérnek más evidenciáktól, ahol a HDL terápiás targetként szerepel. A dalcetrapib kezelésre adott klinikai válasz a beteg genetikai profiljától függ.
Az elmúlt évtizedben jelentősen megváltozott a perszonalizált medicina fogalma. Korábban ezt úgy kezeltük, mint a farmakogenomikára utaló megfogalmazást, vagyis a kutatók, a gyakorló orvosok, a politikai döntéshozók egyaránt arra gondoltak e kifejezés használatakor, hogy az egyén genom-profilján alapuló terápiás beavatkozásról beszélünk. Mára finomított lett a megközelítés, amelyben a klinikai döntéshozatal kapcsán szerepet kapnak az egyed individuális, molekuláris, epigenetikai, és külön hangsúllyal a nem-molekuláris jellegű tulajdonságai, jellemzői is. [1–3].
A Semmelweis Egyetem is részt vett a Magyar Humángenetikai Társaság X., jubileumi Kongresszusának szervezésében. Az egyetem kutatási fókuszában kiemelt helyen szerepelnek a genetikai, genomikai kutatások – mutatott rá köszöntőjében Dr. Molnár Mária Judit tudományos rektorhelyettes, a szervezőbizottság elnöke. A rendezvényen a Semmelweis Egyetem több munkatársa is átvehette a Magyar Humángenetikai Társaság elismerését.
Az antigén-specifikus immunterápia képes megküzdeni az autoimmunitással vagy az allergiával, helyreállítja a targetált antigénekkel kapcsolatos immuntoleranciát anélkül, hogy az immunműködés károsodna.
Több mint 200 prominens amerikai, európai és ázsiai résztvevővel zajlott ez év áprilisában a szocsi olimpiai faluban a 3. "International Conference on Genetics of Aging and Longevity" című kongresszus.
A korai diagnosztika fontosságára hívják fel a figyelmet a szakértők a Rák Világnapján. Február 4-e a Rák Világnapja, ilyenkor esik világszerte a legtöbb szó a „rettegett kórról”. A szakértők idén arra hívják fel a figyelmet, hogy a genomelemzésre épülő személyre szabott orvoslás hozhatja majd meg a valóban átütő eredményeket, de nem szabad elfeledkezni a korai diagnosztika fontosságáról sem.
A liquor (CSF) biomarkerek (A?42-aminosav fragmens, foszforillált ?, teljes ?) fejlesztése már lezajlott, ezek alkalmasak lehetnek az Alzheimer-kór patológiájának követésére (plakkok, corticalis neurodegeneratio) Ezen biomarkerek nyitottak utat longitudinális vizsgálatoknak, amelyek az Alzheimer-kór (AD) eseményeinek egymásutániságát írják le, és vizsgálják az amyloid-kaszkád hipotézis validitását is.
Az idősebb férfiak hypogonadismusa miatt végzett tesztoszteron-pótló terápia még ma is ellentmondásos klinikai szempontból. Bár evidenciák szerint javul az életminőség, az általános állapot, mégis sokan óvakodnak a tesztoszteron rendelésétől, mivel növelheti a cardiovascularis kockázatot. Ennek egyik alapja a megfigyelés, hogy az exogén tesztoszteron csökkentheti a se-HDL-C szintet.
A diabetes prevenciót illető tények: azért fontos ez a kérdés, mert járványszerű terjedésének veszélye egyre nagyobb, jelenlrg kb. 366 millió ember, 2030-ra várhatóan 552 millió szenved majd ebben a betegségben, és vezető haláloki tényező. Másrészt pedig randomizált vizsgálati evidenciák szerint a primer prevenció, vagy legalább a kialakulás (2-es típusú diabetesnél) késleltetése lehetséges életmódi változtatásokkal, többek között a diéta helyes beállításával.
A kutatások szerint a malignus gliomák excesszív mennyiségű VEGF-t termelnek, mely az angiogenezis kulcs-mediátora. ez a felismerés komoly érdeklődést váltott ki az angiogenetikus anyagcsereutak blokkolását célzó gyógyszerek kutatásában.
Az autizmus spektrum betegség neurológiai eredetű fejlődési zavar, melyre jellemző a szociális interakciók kiterjedt károsodása, kommunikációs zavarok, és korlátozott szintű repetitív viselkedésformák. Miután a neuropszichiátriai betegségek között a leginkább öröklődő jelleget az autizmus spektrum mutatja, a kutatás jelenleg a fehérjekódoló génvariációkra irányul (nevezzük ezeket "fáknak".)
Hagyományos és újabb kemoterápiás módszerek mellett a kardiotoxicitás gyakori és súlyos mellékhatás, jelentős mértékben érinti a betegek túlélését és az életminőséget egyaránt.
Az asthma és atopiás betegség prevalenciája világszerte emelkedő tendenciát mutat, melyet a populáció csekélyebb baktérium-expozíciójának tulajdonítanak a kutatók. Újabb vizsgálatok szerint a szervezetben lévő bakteriális mikrobióma (mikrobióta) tartja fenn az immun-homeosztázist, mely a bakteriális patogénekkel kapcsolatos immunválaszt irányítja.
Korábbi vizsgálatok szerint az utódok kognitív képességei irreverzibilisen károsodhatnak ha az anya terhességi jódfelvétele nem kellő mértékű. A csökkent IQ-érték igen jelentős gazdasági és szociális költségkihatásokkal jár, mivel az intelligencia érinti a „jóllétet”, a jövedelmet, iskolázottságot. Bár terhesség és szoptatás idején magasabb a jódfelvétel igénye, Nagy-Britanniában pl. nincsen erre vonatkozó konkrét ajánlás.
2000 körül még meglehetősen szűk volt a psoriasis szisztémás kezelési lehetőségeinek palettája: methotrexate, cyclosporin és acitretin. Más lehetőséget nyújtott az oralis methoxsalen + PUVA kezelés súlyos psoriasisban, és a keskenyhullámú UV-B sugárzás alkalmazása. Németországban oralis fumarátokat is alkalmaztak.
A közösségben szerzett pneumonia az USA-ban vezető hospitalizációs- és haláloknak számít. Szükséges lenne azonban mindennek igazolása képalkotó, és laboratóriumi vizsgálatokkal is.
SM betegek: mit mutatnak a túlélési adatok? A legtöbb vizsgálat szerint az SM-betegek élettartama mintegy 7 évvel rövidebb, mint életkorban és nemben azonos, SM-től mentes társaiké. A kutatások szerint az SM-betegek élettartama ugyanakkor javuló tendenciát mutat.
Az idei évre vetített prognózisok szerint az USA-ban 1,65 millió embert diagnosztizálnak rákbetegséggel, és kb. 590 ezer lesz a halálozások száma. Jelenleg 15 millió személy él rákbetegséggel együtt, illetve túlélőnek tekinthető. A daganatos betegségekkel kapcsolatos egészségügyi kiadások Amerikában éves szinten 150 milliárd dollárt jelentenek, amely 2020-ra becslések szerint 173 milliárdra emelkedik.
1985-ben jelentek meg az első bizonyító erejű klinikai vizsgálatokról szóló közlemények atherosclerosis esetén a koleszterinszint-csökkentés preventív hatásáról. Akkor Robert Levy, a National Heart, Lung and Blood Institute igazgatója úgy értékelte, hogy a koleszterin-kérdés a továbbiakban már nem az, hogy a magas koleszterinszintet csökkenteni kell, sokkal inkább hogy mikor, milyen esetekben, és milyen módon.
Az amerikai közlemény a Pediatrics hasábjain jelent meg, rövid összefoglalót nyújt a gyermekgyógyászati, indikáción kívüli gyógyszeralkalmazás jelen állapotáról, helyzetéről az USA-ban. Két olyan törvény jelent meg Amerikában: a Best Pharmaceuticals for Children Act és a Pediatric Research Equity Act, amely jelentős mértékben javítja a racionális gyógyszerrendelést gyermekek számára. Mintegy 500 esetben számolnak be indikációkat érintő változásokról. Az off-label gyógyszeralkalmazás mindenképpen igen kényes, és nagy gondossággal kezelendő kérdés csecsemő-gyermek- és serdülőkorban egyaránt.
Az Amerikai Gyógyszerügynökség (FDA) megerősítette meglévő figyelmeztetését az OTC módon, tehát vény nélkül kapható NSAID-gyógyszereket illetően. A figyelmeztetés lényege, hogy e szerek alkalmazása növelheti a szívroham vagy a stroke kockázatát. A súlyos mellékhatások már az alkalmazás első heteiben megjelenhetnek. (Megjegyezzük, hogy az aspirin – bár hatástanilag NSAID – az FDA véleménye szerint nem tartozik e kockázatot hordozó szerek közé.)
Az esetleges súlyos mellékhatások miatt a 12 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a kodein a jövőben nem alkalmazható köhögés és megfázás kezelésére, a 12 és 18 év közötti serdülők körében pedig csak akkor javasolható, ha nem áll fenn a légzésfunkció romlásával járó légzőszervi betegség. A jövőben a kodeintartalmú készítmények kizárólag vényre kaphatók a magyarországi patikákban.
Mintegy 40 éve jelent meg az első tanulmány, amely kimutatta, hogy magas HDL-koleszterin szint mellett kisebb a coronariabetegség kockázata. Ez a későbbiekben számos populációszintű vizsgálatban igazolást nyert. Az összefüggés olyan erősnek tűnt, hogy HDL-koleszterin szint növelő terápiás intervenciókhoz vezetett, éppen a coronariabetegség esélyének csökkentése céljából.
A kannabinodiok széleskörű terápiás alkalmazása ismert, de hatékonyságuk az egyes terápiás indikációk területén már jóval kevésbé. A tanulmány célkitűzése volt metaanalízis révén elemezni a kannabionidok valós terápiás hasznát, mellékhatásait.
A Lancet rövid összefoglalója a prosztatarák diagnosztikáját és korszerű terápiáját illetően.
Vajon Libéria történelmében megünneplik-e május 9-ét? Ez volt az a nap ugyanis, amikor már 42 napja nem találtak új Ebola-fertőzöttet, és az utolsó igazoltan Ebolás halottat március 28-án temették el. Az országot májusban Ebola-mentesnek deklarálták…
50 évvel ezelőtt pattant ki a mikrobiológusok agyából a nagyszerű ötlet a rekombináns DNS megvalósítására azzal a felismeréssel, hogy a baktériumok immunrendszere restrikciós endonukleáz enzimeken alapul. Ezek az enzimek képesek a viralis genomok hasítására, vagy kötésére rövid szekvenciák révén. A kutatók hamar rátaláltak a DNS in vitro rekombinálásának módszereire, ezzel alapjaiban változott a biológia tudománya, és robbanásszerű fejlődésnek indult a biotechnológiai kutatás – és ipar.
Prospektív, nyílt, multicentrikus vizsgálat 6 európai ország 6 speciálisan kiképezett DBS-centrumában (VANTAGE vizsgálat).
Számos antibiotikum esetén az elérhető orális készítmények jól felszívódnak és meglévő evidenciáink alapján széleskörűen hatásos és megfelelően biztonságos készítmények. Az orvosok és betegek körében is elterjedt nézet, hogy e szerek parenterális (itt i.v.) alkalmazása hatékonyabb. Ezt azonban kellő klinikai evidencia nem támasztja alá. Az evidencia kiterjesztése megerősíthetné a klinikai gyakorlatot (egyben a betegek bizalmát is) adott speciális klinikai állapotok esetén, de fontos lenne az iv. antibiotikus kezelés valós hatékonyságának pontosabb megismerése is.
Korábban is publikáltak adatokat, becsléseket a hideg és meleg időjárás, az extremitások korai halálozással kapcsolatos összefüggéseit illetően, de e kérdést szisztémás elemzéssel még nem vizsgálták a különböző klimatikus viszonyok tekintetében. A szerzők célkitűzése volt a nem optimális környezeti hőmérséklet összes mortalitásra gyakorolt hatásának elemzése tekintetbe véve a nagyobb hőingadozásokat, a jelentősen eltérő klimatikus viszonyokat is.
Összefoglaló közlemény: a lázas neutropenia ellátása az onkológiai gyakorlatban.
2015 márciusában az FDA forgalomba hozatali engedélyt adott Amerikában egy új filgrastim-készítménynek amely az eredeti filgrastim bioszimiláris terméke. Az indikáció hasonlóképpen "a neutropenia időtartamának és a lázas neutropenia előfordulásának csökkentése malignus megbetegedésekben (a krónikus myeloid leukaemia és myelodysplasiás szindrómák kivételével) és a perifériás vér progenitor sejtjeinek (PBPC) mobilizálása". A Filgrastim-bioszimiláris készítmény, más gyártó és forgalmazó, de hasonló klinikai indikáció mellett. Az USA-ban ez volt az első olyan termék, amely a bioszimilárisok számára kialakított újfajta hatósági szabályozás keretében kerül bevezetésre.
A pitvarfibrillációval kapcsolatos átfogó értelmű, hosszú távú adataink meglehetősen hiányosak. A tanulmány szerzői célul tűzték ki a Framingham Heart Study közel 50 éves eredményeinek ilyen értelmű elemzését.
Az utóbbi évtizedben jelentősen változott a központi idegrendszeri kutatás irányultsága. Hagyományosan elsősorban arra koncentrál, a központi idegrendszerben (CNS) zajló biokémiai folyamatok hogyan befolyásolják viselkedésünket, érzelmeinket, kedélyállapotunkat. A kutatás újabb iránya a bél mikrobiómájának lehetséges hatásait elemzi e területen.
Az Európai Gyógyszerügynökség rendes évi jelentése a szervezet kulcsfontosságú tevékenységeire koncentrált: a gyógyszerértékelésre, a kutatások szakmai támogatására az új és innovatív gyógyszereket illetően.
A skizofrénia jelenlegi kezelésében az antipszichotikumok első vonalbeli terápiás opciónak számítanak. Számos beteg azonban visszautasítja, vagy abbahagyja a gyógyszerek szedését. Szerzők célja volt annak igazolása, hogy a kognitív terápia skizofrénia spektrum zavarban szenvedő betegeken hatékonyan csökkenti-e a pszichés tüneteket, ha az illető nem kap (egyidejű) antipszichotikus kezelést.
A Lancet ötrészes sorozat keretében taglalja a kutatással kapcsolatos témakört. Az első cikkben Iain Chalmers összegzi, milyen kutatások milyen anyagi forrásokon alapulnak és hogyan lehetne ezt leginkább a kutatások gyakorlati hasznára fordítani. A második közlemény (John Ioannidis) arról szól, hogyan lehet javítani a kutatási terveket, módszereket, biostatisztikai elemzéseket. A harmadik cikkben Rustam Al-Shahi Salman és munkatársai arról számolnak be, milyen a kutatások hatékony szabályozása. A negyedik közlemény (An-Wen Chan) elemzi a teljességgel, szabadon elérhető kutatási információ problémakörét. Végül az ötödik publikációban Paul Glasziou és munkatársai a hibamentes és jól használható kutatási jelentések fontosságát emeli ki. Ezen tanulmányok jelentősége egyrészt az orvostudományi kutatások értének növelése, a feleslegesen végzett kutatások lehetséges csökkentése, másrészt pedig a kutatásokban érintett résztvevő felek, partnerek számára útmutatás, hogyan kellene a gyakorlatban alkalmazni e javaslatokat, ajánlásokat.
A drugs.com oldal statisztikája az első 100 gyógyszer adatait tartalmazza, az amerikai (USA) értékesítésekre vonatkozóan. Ebből emeltük ki az első 10 készítményt.
Annak ellenére, hogy a köszvény a felnőtt kor egyik leggyakoribb, mozgásszerveket érintő betegsége, mégis valahogy divatjamúlt kérdésnek tűnik ezzel foglalkozni… Egy újabb tanulmány szerint (Annals of the Rheumatic Diseases, Chang-Fu Kuo és mtsai) Nagy-Britanniában a betegség prevalenciája 2012-ben 2,5% volt, amit az 1997-es adathoz képest 63,9% növekedést jelent.
Bukarest látta vendégül az idei International Association of Surgeons, Gastroenterologists and Oncologists éves rendezvényét. A kongresszus elnöke Irinel Popescu (University of Bucharest) volt, a rendezvény védnöke az International Association of Surgeons, Gastroenterologists and Oncologists (elnök: Masatoshi Makuuchi (Japanese Red Cross Medical Center, Tokyo, Japan, főtitkár: Nicolas J Lygidakis (Athens Medical Center, Greece). A szervező bizottság több mint 850 delegátust láott vendégül. 43 országból érkezett 250 szakértő előadásai zajlottak a gazdag tudományos programban (szimpóziumok, video prezentációk, posterek stb.) E közlemény a kongresszus májtumorokkal, főként cirrhosissal foglalkozó új és eredeti publikációit mutatja be.
Nagy-Britanniában szakmai viták kereszttüzében áll az orális antiepileptikum (AED)-rendelés, felírás. A vita egyik fókuszában a különböző gyártók készítményei közötti váltás áll, amelyet az MHRA (a brit gyógyszerügyi hatóság) által kibocsátott új terápiás irányelv gerjesztett az utóbbi időben. Az AED-terápiát illetően azt javasolja az irányelv, hogy az originális és generikus készítmények között, valamint azonos hatóanyag különböző generikumai között szabad módon történjen a váltás a terápia vezetése során. Érdekes szempont, hogy az új irányelv kialakítása a hatóság egyik testületének ad-hoc szakértői csoportja (Commission on Human Medicines, CHM), valamint az iparág képviselői, és a nagykereskedők részvételével történt, a betegszervezetek és az ellátást végző szakemberek véleményét nem vették figyelembe.
Az Európai Gyógyszerügynökség a tavalyi évben 81, míg 2012-ben 57 gyógyszer számára javasolta a forgalomba hozatal engedélyezését.
A Parkinson-betegség (PD) jelenlegi ismereteink szerint a leggyakoribb neurodegeneratív mozgászavar. A PD klinikai spektruma túlterjed a motoros kontroll diszfunkcióján, kezdeti tünetként nem motoros jelenségek lehetnek az első manifesztációk, megelőzik a klasszikusnak tekinthető motoros jelek megjelenését. Idiopátiás REM-alvással jellemzett alvászavar (iRBD): a REM-alvásra jellemző alvás-asszociált izomatonia vesztéssel, valamint az álom idején jelentkező mozgások, mozgásviharok (mint nem motoros jelek) egyébként egészséges személyeken prediktív értékűek a PD fokozott kockázatát illetően.
