A teljesvér-viszkozitás komplex biomarkerként integrálhatja a kardiovaszkuláris kockázati tényezőket, mechanizmusokat és terápiás válaszokat.
Szisztémás áttekintések szerint a PCSK9-gátlók segíthetnek csökkenteni az LDL-koleszterint és a nagyérbetegségek kockázatát perifériás artériás betegségben.
A gyermekkori elhízás a szív- és érrendszeri eltéréseket már fiatal korban, gyakran tünetmentesen és részben visszafordítható módon elindítja.
A nanoenzimek ígéretes terápiás lehetőségeket kínálnak kardiovaszkuláris betegségekben, ugyanakkor klinikai alkalmazásukat számos kihívás akadályozza.
A kardiovaszkuláris megelőzés egyre inkább a pontosabb rizikóértékelésre, innovatív biomarkerekre és személyre szabott stratégiákra helyezi a hangsúlyt.
Rheumatoid arthritisben szenvedőknél a szív- és érrendszeri kockázat emelkedett marad terheléses szívizom-perfúzió után, negatív vizsgálati eredmény esetén is.
A VESALIUS-CV vizsgálat szerint evolokumab optimalizált statinnal adva csökkenti az LDL-t és a kardiovaszkuláris események kockázatát diabéteszesekben.
Egy hálózatos metaanalízis szerint a siRNS-alapú terápiák csökkentik leghatékonyabban az Lp(a)-szintet, kedvező biztonságosság mellett.
A sztatinok kulcsszerepet játszanak a szív-érrendszeri betegségek megelőzésében, de terápiájuk eredményességét a tápláltsági állapot is meghatározza.
Az Ez-PAVE vizsgálat igazolta, hogy alacsonyabb, 55 mg/dl LDL-koleszterin-célérték elérése jelentősen csökkenti a kardiovaszkuláris események számát három év alatt.
Az UK Biobank elemzése szerint az emelkedett Lp(a)-szint csak bizonyos hormonális állapotokban növeli a vénás tromboembólia kockázatát.
A ferroptózis, mint vasfüggő sejthalál kulcsfontosságú a kardiovaszkuláris betegségek szöveti károsodásában, de klinikai célzása még kihívást jelent.
Az érelmeszesedés és a szívelégtelenség legújabb gyógyszeres terápiái, a cukorbetegség kezelésében használt készítmények kardiológiai alkalmazása, valamint a robotika és a mesterséges intelligencia jövőformáló szerepe is szóba kerül a 31. Debreceni Kardiológiai Napokon.
A GLP-1-agonisták kardiovaszkuláris előnyei túlmutatnak a vércukor- és testsúlykontrollon, és önállóan csökkenthetik az érelmeszesedés kockázatát.
Egy nagyszabású vizsgálat szerint a TyG és az antropometriai mutatók kombinációja hatékonyabban jelzi előre a kardiovaszkuláris kockázatot.
Ez a szisztematikus áttekintés és hálózati metaanalízis a súlyos nemkívánatos kardiovaszkuláris eseményekkel (MACE), a szívelégtelenséggel és a vesefunkciós kimenetellel kapcsolatos beavatkozások hatékonyságát és biztonságosságát értékelte.
A neutrofilek nemcsak akut, hanem krónikus gyulladásban is központi szabályozó szerepet töltenek be, hozzájárulva számos gyulladásos betegség fennmaradásához.
Ezen áttekintés célja a trigliceridek (TG-k) és a TG-gazdag lipoproteinek (TRL-ek) szerepének értékelése a szív- és érrendszeri betegségek kockázatában és megelőzésében.
Az ischaemiás stroke előfordulása a fiatal felnőttek (18-49 évesek) körében az elmúlt évtizedekben emelkedett, különösen a magas jövedelmű országokban, ellentétben az idősebb népesség körében megfigyelt csökkenéssel.
Ez a tanulmány a TMAO-t, a betegséget okozó mechanizmusokat, valamint a keringő TMAO csökkentésére irányuló folyamatban lévő és jövőbeli terápiákat tekinti át.
A melatonin az ApoE−/− egérmodellben és oxLDL-lel kezelt makrofágokon mérsékelte az atherosclerosis és gyulladás jellemzőit Sirt3-szint emelés révén.
Az apolipoprotein(a)-t célzó siRNS-terápiák áttörést hozhatnak a magas Lp(a)-szinttel járó kardiovaszkuláris kockázatok hosszú távú csökkentésében.
A dyslipidemia kezelésének fő célja az ateroszklerotikus szív- és érrendszeri betegségek (ASCVD) megelőzése, beleértve az akut koronária szindrómákat, a stroke-ot, az átmeneti iszkémiás rohamot vagy a feltételezhetően ateroszklerózis által okozott perifériás artériás betegséget.
Az enlicitid jelentős mértékű LDL-koleszterin-csökkenést mutatott placebószerű biztonságossággal, ami által egyszerűbb és megfizethetőbb alternatívát kínálhat a piacon jelenleg kapható PCSK9-gátló injekciókkal szemben.
A dyslipidaemia a zsíranyagcsere-zavar következménye. A vérben található zsírnemű vegyületek többféle összetevőből állnak, amelyek közül a legfontosabb a koleszterin és a triglicerid. Cikkünk összefoglalja a dyslipidemiák típusait, etiológiáját és tüneteit.
Hazánkban minden második ember szív- és érrendszeri betegségbe hal bele, pedig a betegség megfelelő életmóddal, szűréssel, kezeléssel és folyamatos ellenőrzéssel jó eséllyel elkerülhető.
Új hatóanyagot fejlesztettek ki kutatók a kapszaicinból, amellyel hosszú távú testtömeg csökkenést és a metabolikus státusz javulását sikerült elérni. A készítményből a kapszaicin lassan szabadul fel, így a mellékhatások kialakulása elkerülhető.
A kardiovaszkuláris megbetegedések világszerte a vezető halálokok közé tartoznak, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint az Európai Unióban 1,9 millió feletti halálozásért felelnek évente, pedig az egyik legjelentősebb kockázati tényező könnyen kezelhető lenne.
A Yale egyetem kutatói azonosítottak egy proteint, amely fontos szerepet játszik az LDL-koleszterin erekben történő lerakódásában. A kutatás eredményei hozzájárulhatnak egy olyan kiegészítő terápia kifejlesztéséhez, amely az LDL felhalmozódásának gátlásán keresztül megelőzheti vagy lelassíthatja az artériák elzáródását, és ezáltal a szívbetegségek kialakulását.